| A büntető eljárás fogalma, tárgya, feladatai és szerkezete | |
| A büntető eljárás fogalma és jogi természete | |
| A büntető eljárás mint cselekmények láncolata | |
| A büntető eljárás, mint büntető eljárási jogok és kötelességek foglalata | |
| A büntető eljárás jogi természetére vonatkozó elméletek | |
| A büntető eljárás tárgya | |
| A büntető eljárás feladatai | |
| Büntető eljárásunk feladatai | |
| A szocialista törvényesség biztosítása a büntető ügyekben | |
| Az igazság megvalósítása büntető ügyekben | |
| A büntető eljárás szerkezete (menete) | |
| A büntető eljárásjog fogalma, forrásai, tudománya | 29 |
| A büntető eljárásjog fogalma és helye jogrendszerünkben | |
| A büntető eljárásjog és az államjog | |
| A büntető eljárásjog és a büntető jog | |
| A büntető és a polgári eljárásjog | |
| A büntető eljárásjog és az államigazgatási jog | |
| Az ún. törvénykezési jog problémája | |
| A büntető eljárásjog forrásai | |
| A büntető eljárásjog forrásai | |
| A büntető eljárási jogszabályok értelmezése | |
| A büntető eljárásjog területi, személyi és időbeli hatálya | |
| A büntető eljárásjog tudománya és rendszere | |
| Szocialista büntető eljárásjogunk tudománya | |
| A szovjet büntető eljárásjog tudományának jellemzése | |
| A felszabadulás előtti büntető eljárásjogunk tudományának áttekintése | |
| A büntető eljárásjog segédtudományai | |
| A kriminalisztika | |
| Az igazságügyi orvostan és elmekórtan | |
| A büntető eljárás összefoglaló történeti vázlata | 55 |
| A kizsákmányoló és a szocialista államok büntető eljárása | |
| Az antik büntető eljárás jellemzése | |
| A rabszolgatartó államok büntető eljárása általában | |
| Az ókori görög büntető eljárás | |
| A római büntető eljárás | |
| A feudális büntető eljárás jellemzése | |
| A feudális büntető eljárás általában | |
| A korai hűbériség büntető eljárása | |
| A fejlett hűbériség büntető eljárása | |
| Az eredeti tőkefelhalmozás és a hűbéri rend bomlása korának büntető eljárása | |
| A burzsoa büntető eljárás jellemzése | |
| A polgári büntető eljárás általában | |
| A francia vegyes rendszer | |
| Az angol vádrendszer | |
| A magyar büntető eljárás fejlődése | 66 |
| A feudális magyar büntető bírói szervezet és eljárás | |
| A burzsoa magyar büntető bírói szervezet és eljárás | |
| A Tanácsköztársaság büntető bírói szervezete és eljárása | |
| Az ellenforradalom büntető eljárása | |
| A büntető eljárás felszabadulás utáni fejlődése | |
| A büntető eljárás alapelvei | 77 |
| A büntető eljárási alapelvek jelentősége, általános jellemzése | |
| Az egyes alapelvek | |
| Az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján | |
| A törvény előtti egyenlőség | |
| A társasbíráskodás | |
| A népi ülnökök részvétele | |
| A bírák választása | |
| A bírói függetlenség | |
| A kontradiktorikus tárgyalás | |
| A szóbeliség | |
| A közvetlenség | |
| A nyilvánosság | |
| Az anyanyelv használata | |
| A védelem elve | |
| A perorvoslati jogosultság | |
| A bíróság | 92 |
| A bíróság helyzete és munkája népi demokráciánkban | |
| A bírák kizárása | |
| Kizárási okok | |
| Kizárási eljárás | |
| A hatáskör és az illetékesség | |
| A hatáskör és az illetékesség eljárásjogi jelentősége | |
| A Bp. hatásköri szabályai | |
| A Bp. illetékességi szabályai. Az általános illetékességi oko (elkövetés helye, megelőzés, a terhelt lakóhelye). A különös illetékességi okok (külföldi elkövetéssel kapcsolatos illetékesség, összefüggés, az elkobzásra, vagyonelkobzásra illetékes bíróság) | |
| Hatáskör és illetékesség vizsgálata | |
| Eljáró bíróság kijelölése | |
| Az ügyek egyesítése és elkülönítése | |
| A felek és képviselőik általában | 102 |
| A büntető eljárás alanyai | |
| A büntető eljárás alanyainak fogalma | |
| A büntető eljárás alanyai a nyomozás és a végrehajtás szakaszában | |
| A büntető eljárás alanyai a büntető perben | |
| A felek problémája a büntetőperben | |
| Az ügyfél minősítés jelentősége büntetőperünkben | |
| Az aktív fél kérdése. Materiális és processzuális fél | |
| A büntető és polgári per ügyfél fogalma között fennálló eltérés | |
| A burzsoa jog és ügyfélminősége felépített büntető perről | |
| Büntető eljárási jogképesség és cselekvőképesség | |
| Büntető eljárási jogképesség | |
| Büntető eljárási cselekvőképesség | |
| A fél képviselői és segítői | |
| A fél képviselői | |
| A törvényes képviselő | |
| A védő | |
| Egyéb segítők | |
| A vádló, a magánfél, a terhelt és a védő | 118 |
| A vádló | |
| A vád fogalma és eljárásjogi jelentősége | |
| Közvád és közvádló. Az ügyész eljárásjogi helyzete, az ügyész illetékessége és kizárása | |
| A magánvádló és eljárásjogi helyzete | |
| A magánvád. A pótmagánvád. A magánvádló jogállása | |
| A sértett és a magánfél; eljárásjogi helyzetük | |
| A sértett. A magánfél. Egyéb érdekelt | |
| A polgári jogi igény érvényesítése a büntető eljárásban | |
| A büntető és a polgári bíróság ítéletének viszonya | |
| A terhelt és a védő; eljárásjogi helyzetük | |
| A terhelt, a védelem előnyére szolgáló kedvezmények (favor defenzionis) | |
| A védő | |
| A terhelt és a védő jogai és kötelességei | |
| A kötelező védelem | |
| Büntető eljárási cselekmények | 130 |
| A büntető eljárási cselekmények fogalma és jelentősége | |
| A büntető eljárási cselekmények osztályozása | |
| Hatósági és nem hatósági személyek cselekményei | |
| Perbeli, pert előkészítő és végrehajtási cselekmények | |
| Akarat és tudomás kijelentések, reálaktusok | |
| Korlátozó és kényszercselekmények - korlátozást és kényszert nem tartalmazó cselekmények | |
| Tisztán processzuális és anyagi jogi hatást is kiváltó cselekmények | |
| A fogyatékos büntető eljárási cselekmények | |
| Érvénytelen (semmis) cselekmények | |
| Hatálytalan cselekmények | |
| Hibás cselekmények | |
| A tévedés, megtévesztés, kényszer hatása a büntető eljárási cselekményekre | |
| A büntető eljárási cselekmények és a büntető eljárási előfeltételek | |
| A büntető eljárás általános előfeltételei, különösen bűncselekmény alapos gyanúja | |
| A büntető eljárás előfeltételének csoportosítása | |
| A büntethetőségi feltételek vegyes jellege | |
| A büntető eljárási cselekmények helye és ideje. Határnapok és határidők | |
| A büntető eljárási cselekmények helye | |
| A büntető eljárási cselekmények ideje | |
| Határnapok | |
| Határidők | |
| A büntető eljárási cselekmények alakszerűségei. Az idézés és kézbesítés | |
| A büntető eljárási cselekmények alakszerűségei | |
| Az idézés | |
| A kézbesítés | |
| Az eljárási korlátozó és kényszerítő cselekmények | 163 |
| Az elővezetés, a lakóhely elhagyásának tilalma | |
| Az előzetes letartóztatás | |
| Az ideiglenes biztonsági őrizet | |
| Eljárás a távollevő terhelt ellen | |
| Kényszerítő eszközök a tanúkkal és a szakértőkkel szemben | |
| A megjelenési kötelesség megszegése | |
| A vallomástétel, illetve a véleménynyilvánítás megtagadása | |
| A lefoglalás, a házkutatás, a személymotozás | |
| A lefoglalás | |
| A zár alá vétel | |
| A házkutatás | |
| A személymotozás | |
| A lefoglalás, házkutatás és személymotozás módja | |
| A bizonyítás általában | 176 |
| A bizonyítás tárgya | |
| Mi az, amit bizonyítani kell | |
| Tények, amelyeknek bizonyítása kizárt vagy felesleges. A vélelmek. Nemleges tény bizonyítása | |
| A bizonyítási rendszer kérdése | |
| A kizsákmányoló államok bizonyítási rendszerei | |
| A szovjet szocialista bizonyítási rendszer | |
| A Bp. bizonyítási rendszere | |
| A bizonyítékok megszerzésének kérdése. A bizonyítási teher. Az ártatlanság vélelme | |
| Az egyes bizonyítékok | 191 |
| A bizonyíték fogalma és felosztása | |
| A terhelt, mint bizonyítási eszköz | |
| A tanú | |
| A szakértő | |
| A tárgyi bizonyíték | |
| Függelék | 218 |
| Tartalomjegyzék | 223 |
Folytatás Microsoft-tal