| Előszó | 15 |
| A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény elvei és rendszere | 17 |
| A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma | 17 |
| A büntető eljárásjog kialakulásának, önállósodásának szakaszai | 18 |
| A büntető eljárásjog, mint önálló tudomány és stúdium | 18 |
| Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról | 19 |
| A büntető eljárásjog forrásai | 19 |
| A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal | 21 |
| A büntető eljárásjog hatálya és értelmezése | 22 |
| A büntetőeljárás rendszerei | 24 |
| Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszerek | 24 |
| Az eljárás klasszikus rendszerei ún. "tiszta" mivoltukban | 24 |
| A kompromisszum | 25 |
| Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén | 26 |
| A hatályos törvény felépítése | 27 |
| A magyar büntetőeljárás történeti vázlata | 29 |
| A korai középkor bűnvádi perjoga | 29 |
| A Tripatitumtól az első kódexig | 30 |
| A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor igazságügyi szervezete | 33 |
| A II. világháború utáni fejlődés | 34 |
| Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és előkészületei | 36 |
| A büntetőeljárás alapelvei | 38 |
| Az alapelvek fogalma és csoportosítása | 38 |
| A hivatalból történő eljárás elvei | 40 |
| A jog a (tisztességes) bírósági eljáráshoz | 41 |
| Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv | 42 |
| Az ártatlanság vélelme és a kapcsolódó elvek | 42 |
| A védelem joga | 44 |
| A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása | 44 |
| Az anyanyelv használatának joga | 45 |
| A büntetőeljárás alanyai | 46 |
| Néhány elvi kérdés az alanyok és csoportosításuk kapcsán | 46 |
| A büntetőeljárási jogviszonyok és az eljárási cselekmények | 47 |
| Az eljárási cselekmények fontosabb alaki szabályai | 48 |
| Az alanyok jogképessége és cselekvőképessége | 52 |
| A bíróság | 53 |
| A bírói szervezet, az eljáró bíróságok | 53 |
| A bíróság összetétele | 56 |
| A bíróság hatásköre, illetékessége, a kizárás | 56 |
| A Nemzetközi Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága | 60 |
| Az ügyész | 63 |
| Az ügyés feladatai | 63 |
| Az ügyész hatásköre, illetékessége és kizárása | 63 |
| A nyomozó hatóságok | 64 |
| A hivatásos alanyok érintő kizárási szabályok vázlata | 66 |
| A büntetőeljárás "individuális" alanyai | 67 |
| A terhelt | 67 |
| A védő és a védelem | 69 |
| A sértett | 80 |
| Egyéb érdekeltek, képviselők, a segítők, a tanú érdekében eljáró ügyvéd | 84 |
| A tanú érdekében eljáró ügyvéd | 86 |
| Felvilágosítás-adás és nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során | 86 |
| A bizonyítás | 87 |
| A bizonyítás általános tanai | 88 |
| A bizonyítás fogalma és jelentősége | 88 |
| A bizonyítási rendszerek | 88 |
| A bizonyítás tárgya | 90 |
| A bizonyítás eszközei | 93 |
| A bizonyítás törvényessége | 96 |
| A bizonyítékok értékelése | 98 |
| A bizonyítás egyes eszközei | 102 |
| A tanúvallomás | 102 |
| A tanú védelme | 123 |
| A szakvélemény | 135 |
| A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok | 161 |
| A terhelt vallomása | 164 |
| A bizonyítási eljárások | 169 |
| A szemle | 169 |
| A bizonyítási kísérlet | 172 |
| A felismerésre bemutatás | 173 |
| A szembesítés | 175 |
| A szakértők párhuzamos meghallgatása | 176 |
| A kényszerintézkedések | 177 |
| A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések | 178 |
| A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fogalma, célja és törvényessége | 179 |
| A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések csoportosítása | 184 |
| Az őrizet | 185 |
| Az előzetes letartóztatás | 190 |
| A lakhelyelhagyási tilalom | 208 |
| A házi őrizet | 215 |
| Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 218 |
| Az úti okmány elvétele | 224 |
| Az óvadék | 229 |
| Egyéb jogokat érintő kényszerintézkedések | 237 |
| A házkutatás | 237 |
| A motozás | 243 |
| A lefoglalás | 245 |
| Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés | 255 |
| A zár alá vétel | 257 |
| A biztosítási intézkedés | 264 |
| Az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések | 267 |
| A rendbírság | 267 |
| Az elővezetés | 270 |
| A testi kényszer alkalmazása | 272 |
| A nyomozás | 274 |
| A nyomozás néhány elvi kérdése | 274 |
| A "nyomozás" és a "vizsgálat" | 274 |
| A nyomozás fogalma | 276 |
| A nyomozás helye a büntetőeljárásban | 276 |
| Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata | 277 |
| A nyomozási cselekmények rögzítése | 279 |
| A nyomozás során hozott határozatok | 280 |
| A nyomozás menete | 282 |
| A büntetőeljárás megindítása nyomozással | 282 |
| A feljelentés elutasítása | 284 |
| A nyomozás lefolytatása | 287 |
| A nyomozás megszüntetése | 295 |
| A nyomozás iratainak megismerése | 297 |
| Jogorvoslat a nyomozás során | 298 |
| Az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött adatszerzés | 300 |
| A nyomozási bíró eljárása | 303 |
| A nyomozási bíró feladata, döntései | 304 |
| Az ügyészi szakasz | 308 |
| A vád és a vádelv történeti fejlődésének hazai vázlata | 308 |
| A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium | 309 |
| A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az "ügyészi bizonyosság" kérdései | 309 |
| A vádemelés eljárásjogi kérdései | 311 |
| Intézkedések a nyomozás iratainak megismerése után | 311 |
| A vád formái, a vádirat | 312 |
| A vádemelés részbeni mellőzése | 313 |
| A vádemelés elhalasztása | 314 |
| Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában | 315 |
| A pótmagánvád az ügyészi szakban | 315 |
| A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései | 316 |
| A tárgyalás előkészítése | 318 |
| A tárgyalás előkészítésének elvi és gyakorlati jelentősége | 318 |
| A tárgyalás előkészítésének történeti áttekintése, az előkészítés rendszerei | 319 |
| A tárgyalás előkészítésének formái | 320 |
| A tanácsülés | 322 |
| Az előkészítő ülés | 324 |
| Az egyesbíró eljárása | 325 |
| A tárgyalás előkészítése körében hozott határozatok | 325 |
| Áttétel | 326 |
| Egyesítés, elkülönítés | 329 |
| Az eljárás felfüggesztése | 335 |
| Az eljárás megszüntetése | 339 |
| Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt | 342 |
| Határozat kényszerintézkedésekről | 343 |
| A vádtól eltérő minősítés lehetősége | 344 |
| Öttagú tanács elé utalás | 345 |
| A tárgyalás előkészítése után hozott határozatok | 347 |
| Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése során | 347 |
| A fellebbezés kizárása | 348 |
| Határozathozatal mellőzése | 348 |
| Jogorvoslat megrovás esetén | 349 |
| A tárgyalás kitűzése | 350 |
| A vádirat közlése | 352 |
| A kitűzés | 354 |
| Idézés, értesítés | 355 |
| Az elsőfokú tárgyalás | 358 |
| A tárgyalási rendszerek | 358 |
| Az esküdtszéki rendszer | 358 |
| AZ ülnökrendszer | 360 |
| Reformjavaslatok | 361 |
| A tárgyalás a hatályos jogban | 361 |
| A bírósági eljárás formái | 361 |
| A tárgyalás szerepe, jelentősége | 362 |
| A tárgyalás nyilvánossága | 362 |
| A tárgyaláson részt vevő személyek | 364 |
| A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása | 365 |
| A tárgyalás folytonossága és folyamatossága | 367 |
| A tárgyalási jegyzőkönyv | 370 |
| Az elsőfokú tárgyalás menete, lefolyása | 371 |
| A tárgyalás megnyitása és megkezdése | 372 |
| A bizonyítás | 374 |
| A perbeszédek és felszólalások | 379 |
| Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján | 380 |
| Az elsőfokú bíróság határozatai | 382 |
| A határozathozatal, a tanácskozás és a szavazás | 382 |
| Ítéletek és végzések | 383 |
| A határozat kihirdetése | 386 |
| A másodfokú bírósági eljárás | 388 |
| A jogorvoslatok fogalma, fajtái | 388 |
| Kötőerő, jogerő | 391 |
| A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere | 393 |
| A másodfokú bíróság jogosultságai | 395 |
| A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya | 396 |
| A fellebbezésre jogosultak köre | 397 |
| A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai | 400 |
| A felülbírálat terjedelme | 400 |
| Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához | 403 |
| Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban | 406 |
| A súlyosítási titalom | 407 |
| A másodfokú bírósági eljárás | 411 |
| Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz | 412 |
| A fellebbezési tilalom | 413 |
| A másodfokú bíróság határozatai | 415 |
| Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása | 416 |
| Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása | 417 |
| Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése | 420 |
| A megismételt eljárás | 430 |
| A rendkívüli jogorvoslatok | 432 |
| A perújítás | 433 |
| A perújítás okai | 433 |
| A perújítás iránya | 438 |
| A perújítási eljárás | 439 |
| A felülvizsgálat | 441 |
| A felülvizsgálattal megtámadható határozatok | 442 |
| A felülvizsgálat okai | 442 |
| A felülvizsgálati eljárás | 447 |
| Jogorvoslat a törvényesség érdekében | 452 |
| Jogegységi eljárás | 455 |
| A külön eljárások | 458 |
| A külön eljárások fogalma, csoportosítása | 458 |
| Az egyszerűsítő külön eljárások | 459 |
| A bíróság elé állítás | 460 |
| Lemondás a tárgyalásról | 468 |
| A tárgyalás mellőzése | 480 |
| Eljárás a távollévő terhelttel szemben | 489 |
| A vádlott speciális személyével kapcsolatos külön eljárások | 499 |
| A fiatalkorúak elleni eljárás | 499 |
| A katonai büntetőeljárás | 502 |
| A bűncselekmények jellegére tekintettel szabályozott külön eljárás: a magánvádas eljárás | 506 |
| A magánvádló jogai, kapcsolata az ügyésszel, az eljárás megindulása | 506 |
| A személyes meghallgatás, mint sajátos "közbülső eljárás" és a tárgyalás | 507 |
| Eljárás mentességet élvező személy esetében | 508 |
| A különleges eljárások, a végrehajtás | 510 |
| A különleges eljárások fogalma, célja | 510 |
| A különleges eljárások közös szabályai | 511 |
| A különleges eljárások csoportosítása | 511 |
| Egyes különleges eljárások | 512 |
| A kényszergyógykezelés felülvizsgálata | 512 |
| Eljárás próbára bocsátás esetén | 512 |
| Az ún. "tárgyi" eljárás | 513 |
| A bírósági mentesítés | 514 |
| A biztosíték | 515 |
| A kártalanítás, a visszatérítés | 516 |
| A határozatok végrehajtása | 517 |
| Halasztás, részletfizetés | 518 |
| A kegyelmi eljárás | 518 |
| Irodalomjegyzék | 520 |