kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 207 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi szám: 7-7203. |
| Bevezetés | |
| A büntetőjog kelegkezése (vázlat) | 7 |
| A büntetőjog fogalma | 10 |
| A büntetőjog osztálytartalma | 13 |
| A büntetőjog fejlődése | |
| A kizsákmányoló államok büntetőjoga | |
| A büntetőjog a rabszolgatársadalomban | 16 |
| A büntetőjog a hűbéri társadalomban | 20 |
| A korai hűbériség büntetőjoga | 20 |
| A fejlett hűbériség büntetőjoga | 21 |
| Az eredeti tőkefelhalmozás és a hűbéri rend bomlása korszakának büntetőjoga | 21 |
| A burzsoa államok büntetőjoga | 22 |
| A büntetőjog a francia polgári forradalom korában | 22 |
| Az 1791. és 1810. évi francia büntetőtörvénykönyvek | 24 |
| Az imperialista államok büntetőjoga | 26 |
| A szocialista típusú államok büntetőjoga | |
| A Párizsi Kommün büntetőjoga | 36 |
| A szovjet szocialista büntetőjog főbb intézményei fejlődésének az áttekintése | 37 |
| A szovjet büntetőjog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a külföldi intervenciók és a polgárháború korszakában | 34 |
| A szovjet büntetőjog a népgazdaság helyreállításának a korszakában | 42 |
| A szovjet büntetőjog az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának a korszakában | 45 |
| A szovjet büntetőjog az Alkotmány életbeléptetésének a korszakában | 46 |
| A szovjet büntetőjog a Nagy Honvédő Háború korszakában | 47 |
| A szovjet büntetőjog a Nagy Honvédő Háború utáni korszakban | 48 |
| A magyar bünttőjog fejlődése | |
| A magyar büntetőjog fejlődése a felszabadításig | 50 |
| Tanács-Magyarország büntetőjoga | 54 |
| A magyar népi demokratikus állam büntetőjogának feladata | 58 |
| A büntetőjog tudománya | |
| A büntetőjogtudomány fogalma, fejlődése | |
| A büntetőjogtudomány fogalma, története | 60 |
| A klasszikus büntetőjogi iskola | 61 |
| Az antropológiai és a szociológiai büntetőjogi iskola | 62 |
| A szovjet szocialista büntetőjogtudomány | 63 |
| A büntetőjogtudomány segéd- és melléktudományai | 63 |
| A magyar büntetőjog irodalma | 65 |
| A büntetőjog tudományának a feladata | |
| A bűnözés okai | 67 |
| A büntetőjogszabály | |
| A büntetőjog szerkezete | |
| A magyar és szovjet büntetőnorma-rendszer, egyes külföldi normarendszerek | 70 |
| A büntetőnormák alakzata, szerkezete. Diszpozíció. Szankció | 76 |
| A büntetőjog forrásai | 78 |
| A büntetőjogszabály értelmezése | 79 |
| A törvényesség | |
| A szocialista törvényesség fogalma | 82 |
| A nullum crimen sine lege elvének a bírálata | 84 |
| Az analógia | 85 |
| A büntetőjogszabály ereje | |
| A büntetőjogszabály hatálya | 88 |
| A büntetőjogszabály időbeli hatálya | 88 |
| A büntetőjogszabály területi hatálya | 90 |
| A büntetőjogszabály személyi hatálya | 92 |
| A külföldön elkövetett büntettek elbírálása | 93 |
| A kiadatás | 94 |
| A bűncselekmény tana | |
| A bűncselekmény fogalmának a meghatározása | |
| A cselekmény társadalomra veszélyességének a fogalma | 97 |
| A társadalomra veszélyesség és a jogellenesség viszonya a büntetőjogban | 97 |
| A bűncselekmény fogalma | 99 |
| A bűncselekmény osztálytartalma | 102 |
| A bűncselekmény osztályozása a büntetőjognak a kapitalizmus alatti fejlődése során | 106 |
| A bűncselekmények hazai szocialista büntetőjogunkban | 106 |
| A törvényi tényállás | |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának a fogalma | 108 |
| Áttekintés a bűncselekmény törvényi tényállásának az elemein és az alakzatain | 109 |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának az elemei és jellemző vonásai | 113 |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának alakzatai | 114 |
| A bűncselekmény tárgya | 116 |
| A bűncselekmény tárgyi (objektív) oldalát jellemző ismérvek | 116 |
| A cselekmény társadalomra veszélyessége | 117 |
| Az elkövetési magatartás vagy cselekmény (cselekvés és mulasztás) és módozatai | 117 |
| Az elkövetés helye és ideje | 119 |
| Az eszköz | 119 |
| Az eredmény | 119 |
| Az okozati összefüggés | 120 |
| A bűncselekmény alanya | 123 |
| A beszámítási képesség | 125 |
| A beszámítási képességet kizáró okok | 126 |
| A bűncselekmény alanyi (szubjektív) oldalát jellemző ismérvek | 136 |
| A bűnösség alakzatai | 136 |
| A véletlen | 138 |
| A tévedés | 138 |
| A bűncselekmény motívuma és célja | 141 |
| Az elkövető társadalomra veszélyessége | 142 |
| A büntetőjogi felelősség kérdése | 143 |
| A büntethetőséget kizáró okok | |
| A büntethetőséget kizáró okok fogalma, rendszere | 145 |
| A beszámítási képességet és a bűnösséget kizáró okok | 146 |
| A cselekmény társadalomra veszélyességét (jogellenességét) kizáró okok | 146 |
| A jogos védelem | 147 |
| A végszükség | 151 |
| Az előljáró parancsa | 153 |
| A sértett beleegyezése | 153 |
| A hivatásbeli vagy hivatali kötelesség teljesítése | 154 |
| A jogszabály parancsa vagy engedélye | 154 |
| A megbüntetést (a büntető eljárás megindítását vagy folytatását kizáró) és a büntethetőséget megszüntető okok | 154 |
| A magánindítvány hiánya | 154 |
| A felhatalmazás hiánya, a kívánat hiánya | 157 |
| Az elévülés | 158 |
| Az elkövető halála | 161 |
| A kegyelem | 161 |
| A cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének a megszüntetése | 161 |
| A bűncselekmény kifejlődése | |
| A bűncselekmény stádiumai | 164 |
| A befejezett bűncselekmény | 165 |
| A kísérlet | 165 |
| Az előkészület | 171 |
| A bűncselekmény részvevői | |
| A bűncselekmény elkövetői | 174 |
| A tettesség | 175 |
| A részesség | 180 |
| A bűnszervező, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport | 187 |
| A személyes tulajdonságok a részesség körében | 188 |
| A bűnkapcsolat | 190 |
| A részesség viszonya a bűnpártoláshoz | 192 |
| Egység, többség, halmazat | |
| A bűncselekményi egység | 194 |
| A bűncselekményi többség | 197 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.