| Bevezetés | |
| A büntetőjog keletkezéséről | 11 |
| A büntető anyagi jog fogalma | 15 |
| A büntetőjog osztálytartalmáról | 19 |
| A büntetőjog a rabszolgatársadalomban | 22 |
| A büntetőjog a hűbéri társadalomban | 27 |
| A burzsoa államok büntetőjoga | 30 |
| A magyar népi demokratikus állam büntetőjogának jellege és feladata | 69 |
| Irodalom a Bevezetéshez | 72 |
| A büntetőjog tudománya | |
| A büntetőjogtudomány fogalma | |
| A büntetőjogtudomány kialakulása | 81 |
| A klasszikus büntetőjogi iskola | 82 |
| Az antropológiai és a szociológiai büntetőjogi iskola | 83 |
| A szovjet szocialista büntetőjogtudomány | 86 |
| A büntetőjogtudomány segéd- és melléktudományai | 86 |
| A magyar büntetőjog felszabadulás előtti irodalmának a jellege | 89 |
| A büntetőjog tudományának a feladata | |
| A bűnözés okai | 91 |
| Irodalom az első részhez | 97 |
| A büntetőjogosztály | |
| A büntetőjogszabály szerkezete | |
| A magyar büntetőnorma-rendszer | 99 |
| A büntetőnormák alakzata, szerkezete. Diszpozició. Szankció | 106 |
| A büntetőjog forrásai | 108 |
| A büntetőjogosztály értelmezése | 109 |
| A törvényesség | |
| A szocialista törvényesség fogalma | 116 |
| A nullum crimen sine lege elvének tartalma és értékelése | 119 |
| A bünető-jogszabály ereje | |
| A büntetőjogszabály hatálya | 121 |
| A büntetőjogszabály időbeli hatálya | 121 |
| A büntetőjogszabály területi hatálya | 124 |
| A büntetőjogszabály személyi hatálya | 128 |
| A kiadatás | 129 |
| Irodalom a második részhez | 130 |
| A bűncselekmény tana | |
| A bűncselekmény fogalma | |
| A cselekmény társadalomra veszélyességének a fogalma | 135 |
| A társadalomra veszélyesség és a jogellenesség viszonya a büntetőjogban | 135 |
| A bűncselekmény fogalma | 137 |
| A bűncselekmény osztálytartalma | 142 |
| A bűncselekmények formális osztályozása | 147 |
| A bűncselekmények tartalmi osztályozása | 147 |
| A törvényi tényállás | |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának fogalma | 149 |
| Áttekintés a bűncselekmény törvényi tényállásának az elemein és alakzatain | 152 |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának az elemei, jellemző vonásai | 152 |
| A bűncselekmény törvényi tényállásának alakzatai | 156 |
| A bűncselekmény tárgya | 157 |
| A bűncselekmény tárgyi (objektív) oldalához tartozó jellemző elemek (ismérvek) | 159 |
| A cselekmény társadalomra veszélyessége | 159 |
| Az elkövetési magatartás vagy cselekmény (cselekvés és mulasztás) és módozatai | 161 |
| Az elkövetés helye és ideje | 163 |
| Az eszköz | 163 |
| Az eredmény | 164 |
| Az okozati összefüggés | 165 |
| A bűncselekmény alanya | 171 |
| A beszámítási képesség | 173 |
| A beszámítási képességet kizáró okok | 174 |
| Az életkor | 174 |
| A cselekmény társadalomra veszélyességének a felismerésére vagy az akaratnak megfelelő magatartásra képtelenné tevő elmebetegség és gyengeelméjűség | 178 |
| A cselekmény társadalomra veszélyességének felismerése vagy az akaratnak megfelelő magatartásra képtelenné tevő tudatzavar | 181 |
| Az akaratnak megfelelő magatartásra képtelenné tevő kényszer | 184 |
| Az akaratnak megfelelő magatartásra képtelenné tevő fenyegetés | 186 |
| A bűncselekmény alanyi (szubjektív) oldalát jellemző elemek (ismérvek) | 187 |
| A bűnösség alakzatai | 187 |
| A véletlen | 190 |
| A tévedés | 190 |
| A bűncselekmény motívuma és célja | 194 |
| A büntetőjogi felelősség kérdése | 196 |
| A büntethetőséget kizáró okok | |
| A büntethetőséget kizáró okok fogalma, rendszere | 210 |
| A beszámítási képességet és a bűnösséget kizáró okok | 211 |
| A cselekmény társadalomra veszélyességét (jogellenességét) kizáró okok | 212 |
| A jogos védelem | 213 |
| A végszükség | 219 |
| A hivatásból eredő jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése | 222 |
| A fenyítőjog gyakorlása | 223 |
| Az engedély | 224 |
| A sértett beleegyezése | 224 |
| A jogalkalmazó által esetenként észlelt kizáró okok | 225 |
| A megbüntetést (a büntető eljárás megindítását vagy folytatását) kizáró és | 227 |
| A büntethetőséget megszüntető okok | 227 |
| A magánindítvány hiánya | 227 |
| Az elévülés | 232 |
| A bűncselekmény kifejlődése | |
| A bűncselekmény stádiumai | 237 |
| A befejezett bűncselekmény | 239 |
| A kísérlet | 239 |
| Az előkészület | 240 |
| A bűncselekmény részvevői | |
| A bűncselekmény elkövetői | 252 |
| A tettesség | 256 |
| A részesség | 263 |
| A bűnszervező-, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport | 272 |
| A személyes tulajdonságok a részesség körében | 274 |
| A bűnkapcsolat | 277 |
| A részesség viszonya a bűnpártoláshoz | 280 |
| A bűncselekményi egység és többség | |
| Az egység és a többség (halmazat) elhatárolása | 282 |
| Az egység fajai | 286 |
| A természetes egység | 286 |
| A folytatólagos (bírói) egység | 288 |
| A törvényi egység | 289 |
| A többség (halmazat) fajai | 291 |
| A látszólagos halmazat | 292 |
| A látszólagos alaki halmazat | 292 |
| A látszólagos anyagi halmazat | 295 |
| Irodalom a harmadik részhez | 300 |
Folytatás Microsoft-tal