Büntetőjogi tankönyv II.

(Különös rész)

Budapest

'Büntetőjogi tankönyv II. ' összes példány

Kiadó:	BM Tanulmányi és Módszertani Osztálya
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	744 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Büntetőjogi Tankönyv II.a Belügyminisztérium büntetőjogi tankönyveinek második kötete. Témaköre a büntetőjog különös része. Arra a szoros összefüggésre tekintettel, amely e jogág különös - és általános része között jelentkezik, a könyv feltételezi a büntetőjog általános részének az ismeretét. Tárgyalási módszere is a Büntetőjogi Tankönyv I. kötetének a szemléletéhez igazodik.
A tankönyv rendszere általánosságban "A Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása" (BHÖ.) jogszabály-gyűjtemény rendszeréhez igazodik. Némely tekintetben azonban attól eltér, amit részben a vonatkozó fejezetekben kifejtett elvi meggondolásnak, részben oktatási szempontok indokolnak.
A könyv elsősorban oktatási célra készült, de ezen felül messzemenően tekintettel kíván lenni a rendőri bűnügyi gyakorlat igényeire is. E célkitűzését az utolsó hat esztendő bírói gyakorlatának a bemutatásával törekszik elérni. E körben tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseit és kollégiumi állásfoglalásait, továbbá nagy számban ismertet olyan jogeseteket, amelyek kapcsán elvi jelentőségű bírói álláspontok születtek, illetőleg, amelyek történeti tényállásai egy-egy jogszabály rendelkezéseinek hatályosulási területére több szempontból is fényt vetnek. A bírói ítéleti anyag összegyűjtése tekintetében elsősorban a "Bírósági Határozatok" és a "Büntető ítélkezési gyakorlat" c. kiadványokra támaszkodik. Végül: egyes területeken átlépi a büntetőjog szoros értelemben vett határait és tárgyai olyan - államigazgatási jogi, családi jogi - jogszabályokat is, amelyek valamely büntetőtörvény keret diszpozíciójának tartalmát szolgáltatják. Mindezeknél fogva, a gyakorlati bűnügyi munkát végzők kezében a kézikönyv szerepét van hivatva betölteni.
Vissza

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés	5
A büntetőjog különös része és a különös törvényi tényállás	7
A népköztársaság elleni bűncselekmények
Az állam belső biztonsága elleni bűntettek
Az állam belső biztonsága elleni bűntettekről általában	19
Az állam belső biztonsága elleni bűncselekmények tételes szabályozása	22
A népi demokratikus államrend, illetőleg a népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett és az azzal összefüggő jogszabályok	22
Lázítás - Izgatás a népi demokratikus államrend ellen	39
Lealacsonyító kifejezés használata a magyar nemzetre vagy a népi demokratikus államrendre	45
A népköztársaság megrágalmazása és hírterjesztés	49
Az államrend elleni illetőleg háborús vagy népellenes bűncselekmények feldicsérése	54
A népi demokratikus államrend ellen irányuló bűncselekményekre vonatkozó büntető rendelkezések áttekintése	55
Az állam elleni bűntetteknek a felszabadulás előtt alkotott, elvileg hatályban levő, de gyakorlatilag megállapításra nem kerülő alakzatai	57
A bűncselekmény elkövetésére, illetőleg a törvénnyel szembeni engedetlenségre izgatás	60
Termelőszövetkezetek elleni izgatás	63
Visszaélés robbanóanyagokkal, vagy robbantószerrel	66
Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel	70
Az állam külső biztonsága elleni bűntettek
Az állam külső biztonsága elleni bűncselekményekről általában	81
Az állam külső biztonsága elleni bűncselekmények tételes jogi szabályozása	82
A hazaárulás	82
A fegyveres erő sérelmére elkövetett hűtlenség	84
Államtitok sértés - hűtlenségi titkos sértés	86
Kémkedés	97
A tiltott határátlépés	101
A nemzetközi jó viszonyt sértő bűntettek	113
Bűntett a béke ellen, háború és népellenes bűncselekmények
Bűntett a béke ellen	117
Háborús és népellenes bűntettek	118
Az államhatalom és az államigazgatás rendje elleni bűncselekmények
Az államhatalmi és államigazgatási szervek elleni támadás
A hatósági személyek elleni erőszak	131
A zártörés	145
A hivatali titok sértés	149
Hivatali bűncselekmények
A hivatali bűntettekről általában	155
A vesztegetés	160
A tiltott előny	166
Befolyással üzérkedés	168
Közös rendelkezések a vesztegetés, a tiltott előny és a befolyással üzérkedés bűntette esetére	171
A hivatali hatalommal való visszaélés	171
A hivatali sikkasztás	184
A munkafegyelem elleni bűntettek	187
A közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények
A közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények csoportosítása	193
Az okirathamisítás	194
Az okirathamisítással rokon bűncselekmények	214
A földrendezéssel kapcsolatos bűntettek	219
A magánosok elleni erőszak. A garázdaság	222
Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény	233
A közveszélyű bűncselekmények	242
A közegészség elleni bűntettek. A kuruzslás	262
A közrend és a közbiztonság elleni egyéb bűntettek	269
Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűntettek
A hamis tanúzás	284
A hamis vád	297
A hatóság előtti rágalmazás	302
Ártatlan személyt mentő körülmények elhallgatása	306
A bűnpártolás	307
Fogoly szökés, fogoly szöktetés	314
A tiltott közlés	317
Ügyvédi bűntettek	318
A zugírászat	320
A család és az ifjúság elleni bűncselekmények
A család és az ifjúság elleni bűncselekmények
A család és az ifjúság elleni bűntettekről általában	327
A házasságkötéssel kapcsolatos bűncselekmények	329
A gyermek családi helyzetével kapcsolatban elkövetett bűncselekmények	336
A tartási kötelezettség elmulasztása	344
Az ifjúság elleni bűncselekmények	348
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények
A nemi erkölcs ellni bűntettekről általában	355
A nő nemi szabadsága elleni bűntettek	358
Az egészséges nemi fejlődés elleni bűntett	366
A nemi erkölcs elleni egyéb bűntett	368
A polgárok személye és javai ellen irányuló bűncselekmények
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény
Az élet, testi épség és egészség elleni bűntettekről általában	387
Az emberölés	389
Az öngyilkosság közreműködés	411
A magzatelhajtás	412
A testi sértés	417
Az életet, testi épséget veszélyeztető bűntettek	432
Az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmény
A személyes szabadság megsértése	449
A nőrablás	452
A magánlak sértés	454
A levéltitok megsértése	457
A titok tiltott felfedése	458
A rágalmazás és a becsületsértés	459
Meghalt embernek vagy emlékének meggyalázása	473
Hitelrontás	473
Vallás elleni bűncselekmény	474
A polgárok java elleni bűncselekmények
A lopás	478
A rablás	496
A jogtalan elsajátítás	502
A sikkasztás	507
A csalás	511
A zsarolás	519
A jogtalan önbíráskodás	524
Az orgazdaság	525
A hűtlen kezelés	532
A dologrongálás	533
Az uzsora	535
A hitelezők megkárosítása	537
A vagyon elleni bűntettek kapcsán különös jelentőséggel rendelkező egyes körülmények	539
A népgazdaság rendje elleni bűncselekmények
A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények
A társadalmi tulajdon fogalma	559
A társadalmi tulajdon elleni szándékos bűntettek alapesetei	563
A társadalmi tulajdon elleni szándékos bűntettek súlyosabban minősített esetei	572
A társadalmi tulajdon szándékos felgyújtása és felrobbantása. A társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó rablás	578
A társadalmi tulajdon elleni gondatlan bűntettek alap- és minősített esetei	580
A társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűntettek enyhébb büntetést maga után vonó - privilegizált esetei: a kisebb súlyú bűntettek	583
A kisebb súlyú cselekmények kétféle elbírálása	588
A társadalmi tulajdon elleni szabálysértések köre	589
A feljelentési kötelezettség elmulasztása	591
A társadalmi tulajdon elleni bűntetteknek más bűntettekhez való viszonya	593
A polgárok javai ellen bűntettek körében megfogalmazott jogszabályok jelentősége a társadalmi tulajdon védelme szempontjából	595
A tervgazdálkodás rendje elleni bűncselekmények
Az aktív szabotázs	600
A passzív szabotázs	602
Az aktív és a passzív szabotázs súlyosabban minősített esetei	604
Egyéb terv elleni bűncselekmények	605
A gondatlan terv elleni bűncselekmények áttekintése	610
Az ellenőrzés elmulasztása	611
A terv elleni bűntettek sajátképi befejezett bűntetté nyilvánított előkészülete	611
Az eljárás megindítása tervbűntettek esetén	612
A mellékbüntetések és azok kijátszása	612
Az árdrágító visszaélés és a közellátás rendje elleni bűntettek. A minőségrontás
Az árdrágító visszaélés	619
A közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények	634
Az árdrágító visszaélés és a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény büntetése	644
Az árdrágító visszaélés és a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények minősített esetei	644
Az árdrágító visszaélés és a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény privilegizált esetei	646
Az árdrágító visszaélés és a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett büntetendő előkészülete	647
Az ellenőrzés elmulasztása	647
Mellékbüntetésekre vonatkozó rendelkezések árdrágító visszaélés és közellátás érdekét veszélyeztető bűntett esetén	648
Hivatali bűntett a közellátás érdekét veszélyeztető bűntettek körében	648
Az ipari termékek minőségét sértő bűntettek	649
A devizagazdálkodás rendje elleni bűncselekmények
A deviza szabályok hatálya	656
A devizajogi korlátozások a fizetőeszközök és az arany, valamint a platina forgalmára	657
Az értékpapírokra és a követelésekre vonatkozó rendelkezések	660
A pénztartozásokra vonatkozó szabályok	662
Az áruforgalommal összefüggő rendelkezések	663
Az utazás forgalmát érintő külön rendelkezések	664
Az aranytárgyak és platinatárgyak forgalmának szabályozása	665
Az egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos rendelkezések	669
A büntető rendelkezések vázlatos áttekintése	671
A deviza hatóságok és hatáskörük	675
A pénzhamisítás az adócsalás és a vámbűntett
A pénzhamisítás	679
Az adócsalás és a pénzügyi szabálysértés	687
A vámbűntett és a vámszabálysértés	690
Függelék
A honvédelem érdekeit sértő bűncselekmények
A honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő bűncselekmények	696
A hadi szállításokkal kapcsolatos bűncselekmények	703
A honvédelem érdekét veszélyeztető egyéb bűncselekmények	705
Közös büntetőrendelkezések	708
Tárgymutató	709