A Szatmári Református Kollégium és diákjai (1610-1852)

Előszó

I. Iskolatörténeti vázlat
1. Szatmár feudalizmus korabeli politikai-közigazgatási helyzete Művelődéstörténetünk sürgető feladata legrégibb középiskoláink történetének, illetőleg társadalmi szerepének eddig ismert kerettörténetüket meghaladó bemutatása. Szatmáron a XVI. században két gimnázium létesült, a szatmári református kollégium, amely 1610-ben a már régen működő latin iskolából alakult gimnáziummá, és a Pázmány Péter által alapított, az 1630-as évek végén grammatikai tagozatként működő szatmári jezsuita kisgimnázium.
Munkánkban a szatmári református kollégium korszerű szempontú vizsgálatára törekszünk. Helyének kijelölése a magyar iskolázás múltjában megkívánja, hogy utaljunk a város feudalizmus kori politikai és közigazgatási viszonyaira, valamint az iskola előtörténetére.
Az alföld északkeleti szélén és a tőle keletre húzódó dombos vidéken már a XI. század folyamán kialakult a Szatmár váráról elnevezett, előbb királyi, majd később nemesi vármegye. Központja a Szamos mellé épített királyi vár, amely a vidéken átvezető fontos kereskedelmi utakat is ellenőrizte. A későbbi századokban földrajzi helyzeténél fogva katonai és politikai jelentősége is megnövekedett, minthogy erre a vidékre a Habsburgkirályság és az erdélyi fejedelemség egyaránt igényt tartott. Bár átmenetileg többször is gazdát cserélt a hatalmi harc során, Szatmár 1540-től a XVII. század második feléig többnyire Erdélyhez, azután a királysághoz tartozott.
Ezek a politikai és társadalmi viszonyok számottevően befolyásolták a szatmári iskolázás kezdeteit, a XVI. század derekától pedig a református iskola, később kollégium diákságának összetételét, nemcsak a diákok társadalmi eredetét, hanem származási helyét illetően is. A politikai és társadalmi viszonyok eredményeként e kor sajátos jelensége ugyanis a diákvándorlás, ami abban nyilvánult meg, hogy a Habsburg-uralom elől vagy a törökök által megszállt területekről - politikai vagy vallási okokból - sok vállalkozó szellemű diák iratkozott be szülőföldjétől igen távoli iskolákba. Gazdasági okok, vallási küzdelmek vagy a magyar nyelv tanulásának igénye számos erdélyi, székelyföldi vagy szászföldi diákot is távolabbi iskolák választására késztetett.
2. A szatmári iskolázás kezdetei
Szatmár és Németi XVI. század előtti iskoláira csupán kevés adatból s az ezekre vonatkoztatható analógiák alapján következtethetünk.
Iskola kezdeményezésére Szatmáron I. (Szent) István királynak ama rendelkezése alapján gondolhatunk, amely előírta, hogy a városi plébániák mellett iskola is létesüljön. Ilyen létesülhetett tehát a vár területén épült templom mellett. Még valószerűbbnek vélhetjük iskola létesülését a XI. század elején bajor telepesekből alakult városkában, Németiben.
Analógiák alapján okunk van arra, hogy föltételezzük: a XIII. század elejétől plébános vezette iskola működött - talán folyamatosan - Németiben is, Szatmáron is, ugyanis az ismert plébánosok közül többen oktatói-tanítói tevékenységük alapján magister, magyarul mester címet viseltek. Vissza