Gyümölcsöskert házzal eladó

Fülszöveg

"Burány prózáját (...) úgy kell olvasni, hogy a felszíni történet mellett figyelni kell az üzenetre is, melyet a történetek hordoznak. Burányt ezúttal két dolog érdekli: miért vállalnak az emberek igazi pihenés helyett további gyötrelmet, kálváriát, rengeteg fáradságot, hogy végül így summázzanak: »...végérvényesen...kellene látnom, hogy társadalmilag teljesen haszontalan munkát végeztem, senki sem becsüli azt, amin pedig évekig olyan nagy szeretettel szorgoskodtam«. A Kárpótlás című írás címével is utal Burány válaszára: »Az ember csak nem tud tartósan beletörődni abba, hogy éppen ő a legszerencsétlenebb, ha egyik oldalon nem kerülheti el a vereséget, a másikon keres magának kárpótlást.« Tehát... valójában e vállalkozás, mondhatjuk nyugodtan, kínlódás lelki és társadalmi, társadalomlélektani rugóit keresi, mégpedig itt és most, a mi szocialista társadalmunkban. Leszögezi például, hogy a kertben, a hétvégi házban - a látszat ellenére - »nem a szépségnek örül tulajdonképpen, hanem annak, hogy ez az övé, az ő birtoka«, vagyis a szerzés, a birtoklás ősi ösztönét éri tetten, amely különböző korokban és különböző rendszerű társadalmakban is feltűnő szívósággal él tovább az emberben. De legalább ilyen fontos tanulság az ő - és az olvasó - számára, hogy a munkahelyén ezer gonddal küszködő, rohanó embernek a kis birtokon elérhető siker, az apró örömöktől adódó önfeledtség pillanatai »annyira hiányzanak, hogy mindenféle megerőltetést vállalnunk kell értük«. Addig a belátásig is eljut, hogy a hatóság bürokratikus ügyintézésével, a kereskedelem és a szolgáltatás felelőtlenségével szemben kiszolgáltatott ember számára azért »van valami, ami mindenféle hivatalos garanciánál többet ér. Ez a barátság. Nincs az a kilátástalan helyzet, amiből ez ki ne segíthetné.«
A novellafüzért az első személyben szóló főhős és a tárgy azonossága mellett az írásokon végigvonuló elnéző humor és önirónia fogja egységbe." Vissza