Busó, az ősi árkádiai Pán

Előszó

Ez a könyv olyan őstörténelmi adatokat tartalmaz, melyeket sokan ismernek de eredetükről csak néhány feltevéssel rendelkeznek. A helyi népszokást megkísérelték egy történelmi eseményhez kapcsolni, mely Mohácson zajlott le. A busójárás eredete valóban történelmi értékű, de nem a törökök hódító hadjárataihoz kötődik, hanem az európai népek őstörténelmi világában született, abban az időben, amikor az emberek a pásztorkodó társadalmi életüket alakították ki, és a földművelést még nem ismerték. Hiedelemvilágukat, a kezdetleges kultuszok kialakulását az életösztönük diktálta. Az önfenntartási érdekeik alapján kötődnek az állatokhoz, ezért vált egy-egy állatfaj jelképpé az emberi közösségben. Így alakult ki a totemizmus és a mágikus szertartás is. A vallások gyökerét a totemisztikus hiedelemvilág, a természetfeletti erők és a hatalmak képezik. A vallás legősibb formájának tipikus példája a pásztoristen, megjelenési formája és hatalmának kialakulása, a Pán kultusz folyamata. A régi történelmet általában az antik szerzők szórványos adataiból és a feltárt régészeti leletekből állítják össze.
A területi néphagyomány tanulmányozása a legkülönbözőbb, talán jelentéktelennek látszó irányokban folytatott ismeretek elemzéséből alakult ki. A következtetések lépésről-lépésre a hagyomány minden mozzanatára kiterjedtek és bizonyították a nagy ősi kultusz képzeletvilágának azonosságát az ismertető jegyek alapján. A busó,- a pásztoristen megjelenésének valamennyi formáját alakítja a jellegzetes tartozékaival együtt. Mindezek egyben az azonosságra is utalnak. Későbbiekben az emberek életkörülményeinek megváltozásával gazdagodott a segítő tevékenysége. Nemcsak a pelasgok árkádiai pásztoristene, hanem fontos szerepet kapott a görög és latin népek mitológiájában is, ahol Pán néven ismert. Vissza