Nemzetközi jog

Tartalom

I. f e j e z e t
A nemzetközi jog fogalma, forrásai és rendszere
A nemzetközi jog fogalma 5
Külpolitika és diplomácia 7
A nemzetközi jog elnevezése és felosztása 9
A nemzetközi közjog meghatározása 10
A nemzetközi jog - a felépítmény része 14
A nemzetközi jog forrásai 17
Nemzetközi jog - belső jog 19
Az államok alapjogai 21
A nemzetközi jog kodifikálása 23
A nemzetközi jog tudománya és rendszere 24
A nemzetközi törvényesség 25

I I. f e j e z e t
A nemzetközi közjog és tudományának története
1. A rabszolgatartó államok nemzetközi joga 27
A keleti államok kapcsolatai 27
I A görög városállamok kora 29
Róma uralmának kora 31
2. A feudalizmus kora 33
A hűbéri viszonyok kialakulása 33
A pápaság 35
A császárság feltámasztása 35
A hűbéri államok 36
Háborús és békés kapcsolatok 38
A kor tudománya 39
A hűbériség Oroszországban 40
A hűbériség Magyarországon 41
Az abszolút monarchiák 43
Az állami szuverenitás 45
A vesztfáliai béke 46
Orosz és magyar külkapcsolatok 48
A nemzetközi jog tudományának fejlődése 49
3. A kapitalizmus kora 52
Polgári államok kialakulása 52
A bécsi kongresszus és a szent szövetség 53
A Monroe-elv; a szent szövetség összeomlása 55
A kapitalista államok vetélkedése 55
A nemzetközi jog tudományának fejlődése 58
4. Az imperializmus korszaka 61
Az imperialista háborúk 61
A szocialista forradalom 62
A békeszerződések és a Nemzetek Szövetsége 63
A Szovjetunió elismerése 66
A versailles-i rendsor összeomlása 68
Fasiszta támadások; a Nemzetek Szövetsége csődje 71
A második világháború 74
A Szovjetunió és az imperialista nagyhatalmak együttműködése 75
Az ENSZ megalakulása 76
A második világháborút követő korszak 77
A nemzetközi jog tudománya 82

I I I. f e j e z e t
A nemzetközi jog alanya!
1. A szuverenitás 85
A nemzetek Önrendelkezési joga 86
Az állam szuverenitása 89
A szuverenitás osztálytartalma 91
A szuverenitás tagadása 93
Tervek a szuverenitás felszámolására 95
A Szovjetunió - a szuverenitás védője 98
2. A be nem avatkozás elve 100
A be nem avatkozás jelentősége 100
Az Egyesült Államok beavatkozásai 103
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozása 108
Beavatkozások Magyarország belügyeibe 110
3. A nemzetközi jogalanyiság egyes kérdései 111
A nemzetközi jog alanyai: a szuverén államok 111
Az államok egyenlősége 113
Az összetett államok 114
Függő országok 118
Németország nemzetközi jogi helyzete 122
Az ENSZ nemzetközi jogalanyisága 125
A Vatikán nemzetközi jogalanyisága 126
Állandóan semleges államok 126
A szuverenitás csorbítása 128
4. Az államok keletkezése, elismerése és megszűnése 130
Az államok keletkezése 130
Az államok elismerése 131
Kormányok, stb. elismerése 133
Az elismerés fajai és jogkövetkezményei 136
Az államok megszűnése 138
5. Az állam nemzetközi felelőssége 140
A nemzetközi jogsértés (delicium) 140
Az állam nemzetközi felelősségének alapja 141
Az állam nemzetközi felelőssége saját szerveiért 142
Az állam felelőssége magánszemélyek nemzetközi jogsértéseiért 144
Jóvátétel a nemzetközi jogsértésért 147

I V. f e j e z e t
Az állam területe 149
1. A terület a nemzetközi jogban 149
Az államterület fogalma és részei 149
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek 153
2. Az államterület megszerzése és elvesztése 153
1 A területszerzés fajai és módjai 153
A nemzetközi jogi népszavazás 156
3. Az államhatárok 157
Az állami határ fogalma és fajai 157
Az állami szolgalom mint az állami határ korrektívuma 159
4. A nemzetközi folyók 160
A nemzetközi folyók fogalma és jogi helyzete 160
A Duna igazgatása 161
5. A tenger részei 164
A beltenger és a parti tenger 164
A nyílt tenger 166
A tengerszorosok 167
A nemzetközi csatornák 169
A tengeri joghatóság kérdésére vonatkozó szovjet jogi felfogás 170
A légitér 172

V. f e j e z e t
Az állam lakossága
1. Az egyének helyzete a nemzetközi jogban 174
2. Az állampolgárság 175
a) Kettős állampolgárság és hontalanság 175
b) Az opció joga 178
c) A kivándorlók, a menekültek és az áttelepítették 179
d) A lakosság kicserélése 181
e) A jogi- személyek állampolgársága 181
3. A külföldiek jogi helyzete " 182
a) A külföldiekre vonatkozó jogszabályok jellege 182
b) A külföldiek belépése . 183-
c) Az állam területén tartózkodó külföldiek jogi helyzete 183
d) A külföldiek kiutasítása 185
e) A kiadatás 185
f) A külföldieket megillető diplomáciai védelem 18G
4. A kisebbségek nemzetközi jogi védelme 186
5. A népirtás (genocídium) bűncselekménye 189
6. Az emberi jogok és alapvető szabadságok 190

V I. f e j e z e t
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei 196
A nemzetközi kapcsolatok belső szervei 199
Követségi jog 199
A diplomaták különleges jogi helyzete 205
A diplomáciai mentesség és a diplomáciai kiváltságok tartalma 208
A Szovjetunió kereskedelmi képviseletei 217
A diplomáciai képviselet tevékenysége 219
A konzuli intézmény 220
Az állami hajók mentessége 227

V I I. fejezet
A nemzetközi szerződések
1. A nemzetközi szerződések fogalma és jogi természete 228
2. A nemzetközi szerződések fajai, elnevezése és tárgya 230
3. A szerződéskötés mozzanatai 234
4. A szerződéskötési akarat fogyatékossága 238
5. A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése 240
6. A nemzetközi szerződések hatálya és hatályának megszűnése 242
7. A nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítása 246
8. A nemzetközi szerződések szerepe a külpolitikában 249

V I I I. fejezet
Magyarország nemzetközi szerződései
Történeti áttekintés 251
A párizsi békeszerződés 254
A Magyar Népköztársaság politikai szerződései 260
A Magyar Népköztársaság szakterületre vonatkozó nemzetközi szerződései 265
Magyarország hatályban levő fontosabb nemzetközi szerződései 268

I X. f e j e z e t
Nemzetközi szervek és szervezetek
1. Nemzetközi kongresszusoktól a Nemzetek Szövetségéig 273
Konferenciák és kongresszusok 274
A Nemzetek Szövetsége létrejötte 277
Az Egyezségokmány 278
A Nemzeteik Szövetsége összeomlásának okai 281
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 283
Az ENSZ megalakulása 283
Célok és elvek 285
A tagság 287
Az ENSZ szervei 288
Eljárás a béke megóvása érdekében 295
Regionális megállapodások 296
Az Alapokmány módosítása 297
Az ENSZ eddigi tevékenysége 298
A Szovjetunió és az ENSZ 303
3. Az ENSZ-en kívüli nemzetközi szervezetek 304
Az Amerikai Államok Szervezete 304
Az Arab Liga 306
Imperialista szervezetek - az Alapokmány megsértésével 307
A Világállam 313
4. Az ENSZ szakosított intézményei 316
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 318
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 321
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 321
Egészségügyi Világszervezet 322
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 322
Nemzetközi Pénzügyi Részvénytársaság 322
Nemzetközi Pénzalap 323
Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet 323
Egyetemes Posta Egyesület 323
Nemzetközi Távközlési Egyesület 324
Meteorológiai Világszervezet 325
Nemzetközi Atomenergia Hivatal 325
Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény 326
5. A nemzetközi szervezetek és személyzetük jogi helyzete 327
A nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jogi helyzete 330

X. f e j e z e t
Az államok közötti viszályok elintézése
A jogszerű rendezés módjai 334
1. A viszályok elintézése nem bírói úton 335
Á diplomáciai tárgyalások 335
Jószolgálat és közvetítés 337
Nemzetközi vizsgáló bizottságok 338
A Biztonsági Tanács mint békéltető 341
2. A nemzetközi bíráskodás 342
Választott bíróság 343
Az Állandó Választott Bíróság 346
Az állandó Nemzetközi Bíróság 348
A Nemzetközi Bíróság 350
3. A viszályok elintézése kényszer alkalmazásával 357
A retorzió 357
A represszália 358
A „békés blokád" 360
Viszályok megoldása nemzetközi kényszer útján 361

X I. f e j e z e t
A háború
A ius belli 363
Az igazságos és az igazságtalan háború 364
A háború nemzetközi jogi tilalma 366
Az ENSZ fegyveres beavatkozása 370
Harc a leszerelésért 372
A Béke Híveinek Világmozgalma 377

X I I. f e j e z e t
A hadviselés nemzetközi jogi szabályai
A hadviselés jogának kialakulása 332
1. A háború megindítása 334
A hadiállapot kezdete 334
A háború indításának jogi következményei
A hadviselő' felek . .
2. A szárazföldi háború
A hadszíntér
A harci eszközök 392
Az atomfegyverek tilalma 394
1 Védett személyek
A sebesültek és betegek 393
A hadifoglyok 400
A háborús megszállás 494
A békekövetek 406
3. A tengeri háború 407
Hadszíntér és fegyverek 408
Háborús cselekmények 409
Blokád és tengerzár 411
A zsákmányolás joga 412
4. A légi háború 414
5. A semlegesség 415
A semlegesség fogalma 415
A semlegesség a szárazföldi háborúban 418
A semlegesség a tengeri háborúban 419
Semleges állampolgárok javainak zsákmányolása 420
Semlegesség a légi háborúban 422
6. A háború befejezése 423
A fegyverszünet 423
Á megadás 424
A békeszerződés 425
7. A hadviselés jogának betartása és a háborús bűnösök 427
Az imperialista hadviselési mód 427
A háborús bűnösök 429
A háborús bűnösök elleni eljárás 431
A háborús bűnösök és az ENSZ 433

X I I I. f e j e z e t
Harc a nemzetközi törvényességért
A Szovjetunió - a béke élőharcosa 437
Kapitalista és szocialista államok együttműködése 439
Az agresszió meghatározása 441
A háborús propaganda eltiltása 443
A nemzeti szuverenitás elvének megvédése 445
A szocialista államok és a nemzetközi törvényesség 446
A haladás győzelme felé 449
Nemzetközi jogi általános művek 452
Nemzetközi jogi forrásgyűjtemények 453
Tárgy- és névmutató 455

Témakörök