Iskola a lovagvárban

Tartalom

7 Porogi András: Előszó
9 ISKOLAI EMLÉKEK ÉS ISKOLATÖRTÉNET
11 AZ ELSŐ ÖTVEN ÉV (1855-1905)
11 Nemzeti vívódás abszolutizmus idején
12 Uj iskolatípus: a reáltanoda
13 A középiskolák új szervezeti rendje
16 Melyik is a budai főreáltanoda alapítási dátuma?
19 Bencés meteorológus-igazgató: Schenzl Guidó
20 A reáliskola típusai
23 Az első tanári kar: a Habsburg birodalom kicsiben
23 Pályázati kiírás a budai főreáliskola tanári állásaira, 1855
28 Ora et labora
34 A német főreáltanoda iskolai rendtartása, 1856
36 Iskolatervezés: Máltás Hugó vagy Johann Petschnig?
39 Petschnig lovagvárszerű iskolaépülete
39 Az elmaradt alapkőletétel
41 Az új épület
46 Hadi vereség és Schiller-ünnep
49 Zászló - búcsúzásul
50 „Budát el kellett hagynom"
52 Magyar oktatás magyar tankönyvek nélkül
55 Magyarosodás tanárcserékkel
57 Az érdemsorozatban használt számjegyek értelme
58 Ferenc József látogatása, 1865
59 Meteorológia déllövő ágyúval
61 Lűttek Budán
64 Kiegyezés - „több kiváló és kipróbált régi erőnek elvesztéséver
67 Reformok és aggodalmak
69 A szobrot kapott igazgató: Say Móric
71 Kérdőjelek a reáliskola hivatása körül
73 A gyarapodás forrásai
78 A reáliskola mint a hasznos ismeretek terjesztője
79 Diákélet a budai főreálban
81 Fegyelmi szabályok, 1891
82 A Révai Önképzőkör
85 Iskolai tornaórák és a BBTE megalapítása
86 Cseh igazgató a magyarosítás korában: Mayer József
90 Az ezredéves ünnepségek
93 Félszázados jubileum és tanári nemzedékváltás
94 A főreál 1905-ben
94 Jegyzetek
99 A MÁSODIK - NEGYVEN ÉV (1905-1945)
99 Hanyatlás vagy változás?
100 Sport, katonai nevelés és turisztika: Szekeres Kálmán
102 Elismert egészségnevelési törekvések
104 Az Egészség Regulái, 1912
105 Főherceg-diák a reáliskolában
106 Tábori Kornél: László királyi herczeg - Riport egy budai iskolában
108 Katonának bevonult tanárok és hadiérettségik
111 Forradalmi igazgatóváltások és pedagógiai kísérletek
114 Szelíd megtorlás és hagyománytisztelő újjáépítés
116 Marczinkó Ferenc, a sportos történészigazgató és egy Horthy-diák
119 A középosztály iskolája
120 Németh László: Mit köszönhetek a Toldy-reálnak?
124 Diákélet a tanórák után: önképzőkör és cserkészcsapat
127 A Toldy fő vonzereje: a tanári kar
130 Sykó Dezső: [Visszaemlékezés-töredék]
132 Az 1924. és 1934. évi középiskolai törvények
133 Reáliskolából gimnázium
136 Horváth Adám: Toldysta lehettem 1940-től máig
139 A Vannay-zászlóalj hadiszállása
141 Jegyzetek
143 A HARMADIK - NEGYVENHÉT ÉV (1945-1992)
145 Összevonás vagy kiköltöztetés
146 Iskolafelügyelői felmérés a Toldy Ferenc Gimnázium épületének állapotáról 1950
149 Szabadságra diktatúra
151 „A nehézségeken a Párt segített át bennünket"
153 Makarenkó Gimnázium helyett Fürst Sándor Gimnázium
155 „Úgy tanítson minden egyes kartárs, mintha kommunista lenne"
157 Túlélési változatok
160 Szabó István: Nagyon szerettem az iskolát
161 A centenárium
163 Fenyvesi Károly: Korenchy igazgató úr hamiskás mosolya
167 A forradalom és utána a leszámolás
170 Miniszterelnök - mint történelemtanár és osztályfőnök
172 Nématüntetés: 1957. október 23.
175 Petii György: Proton
176 Jeszenszky Géza: Antall József és kollégái - forradalom előtt és után
181 Pataki Gyula, a csendes reformer
183 Reischl Gábor: Emlékek a„családi gimnáziumról'
187 Reformok és kísérletek a koedukált osztályoktól a nyelvi tagozatokig
188 A Diáknapok, a Toldy Teátrum és A Lap
191 Jó közérzet nyomán jó eredmények
194 Pokorru Zoltán: Amikor én irodalmat taníthattam a Toldy Gimnáziumban
196 Jegyzetek
199 ÉS AMI HIÁNYZIK A 150 ÉVHEZ (1992 ÓTA)
206 Jegyzetek
207 MILYEN ISKOLA A TOLDY GIMNÁZIUM?
213 Jegyzetek
214 A gimnázium történetének fő eseményei
225 A Budai Főreáliskola - Toldy Gimnázium igazgatói
226 Százötven év tanárai
233 Neves diákok és tanárok
234 A gimnázium történetének fő forrásai
235 Az illusztrációk fonása

Témakörök