Caesar

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Kiadó:	General Press Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	493 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-9648-06-x

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Julius Caesar a történelem egyik legizgalmasabb alakja. Több mint két évezrede, a Krisztus előtti első évszázadban élt, előkelő családból származott. Saját magáról gyakran mondogatta, hogy "Istenektől és királyoktól" származik s az istenek vezérlik útján. Tehetsége vitathatatlan, nagy hadvezér, okos politikus és jó író, a művészetek kedvelője volt.
Max Gallo regényes életrajzában Julius Caesart emberi gyengéivel együtt ábrázolja. A nagyra törő ifjú nem válogat az eszközökben, hogy előrejusson: kijátssza egymás ellen ellenfeleit, manipulálja a tömeget, ugyanakkor katonáit zseniális húzásaival és személyes bátorságával ejti ámulatba. Számtalan hadjáratot vezet; a legyőzött Egyiptomban a trónra emeli szerelmét, Kleopátrát, akit magával visz Rómába. Caesar mindvégig meg van győződve arról, hogy azért kell a birodalom urává válnia, hogy megújítsa és felvirágoztassa azt.
Színes, kavargó világ elevenedik meg e könyv lapjain. Főhősei valóban élnek, a helyszíneket Caesar nyomában ma is... Tovább

Tartalom

Prológus: Menjünk oda, ahová az istenek jelei és ellenségeink igazságtalanságai szólítanak! Alea jacta est!	9
Első rész
Nem elég megtanulnod, hogyan küzdj a karoddal; azt is tudnod kell, hogyan vesd be szód és szellemed...	17
Még nincs tizenhat éves... Már tudja, hogy a kard és a szó mellett a hatalom forrása a pénz	24
Szabad-e hinni Sulla szavának, aki diktátornak nyilvánította magát?	32
Első ízben fenyegetik az életét, első ízben megy az istenek döntése elébe...	39
Második rész
Ég a vágytól, hogy tegyen valamit. A többiek a vállukat vonogatják. Még csak tizenkilenc éves, semmi háborús tapasztalata...	45
Tedd azt, ami jólesik, itt minden a tiéd, ha úgy akarod, mondja Nikomedész, és melléje fekszik...	52
Ez a törvény. A vesztes meghal vagy rabszolga lesz. Mindenkinek ez a sorsa, aki Róma ellen kél. A világ rendje ez	57
Harmadik rész
Pompeiust kell legyőzni! Amikor a földön hever majd törött karddal, a szenátusnak nem lesz többé hatalma	63
Róma népének tudnia kell, hogy Gaius Julius Caesar Venus büszke leszármazottja	72
Ezernyolcszáz kiló aranyat követelj! Mert engem sértesz meg, ha keveset kérsz	79
Negyedik rész
A nép azt üvölti, új harcot akar. Fel kell hát állni, felé fordulni és odakiáltani: "Róma polgárai, én megadom nektek!"	87
Megfutamítottak több ezer katonát... Egy volt thrák pásztort, Spartacust választották meg vezérüknek!	95
A bátyám nem szeret téged. Cato szerint te a Kicsapongó, a Görög, Bithünia királynéja vagy, király akarsz lenni Rómában...	102
Ötödik rész
Hirtelen eszébe jut, hogy Nagy Sándor harminchárom évesen már beteljesítette dicső, szinte isteni küldetését...	111
Te egyedül választhatod meg utadat, Brutus. Tedd azt, de tudnod kell, ez az út énhozzám vezet...	118
Még Cicero, a nemességet a plebs ellenében védelmező praetor is beszédet mond Pompeius méltatására!	127
Ami igaz, az igaz, Egyiptom egy gyöngyszem, egy éléskamra. Ahová lépsz, arany, ahová lépsz, búza...	137
Anyám, ma este vagy főpapként látsz, vagy Róma menekülő számkivetettjeként...	146
Az istenek és királyok fia íme pontifex maximus. Amit magáért tesz, Rómáért teszi...	151
Hatodik rész
Pompeius talán megtanulta az ázsiai provinciákban, mit is jelent királynak lenni, és be akarja vezetni a monarchiát?	163
Megengedhetetlen a gyanúsítás. Az enyéimre, Caesar feleségére a gyanú árnyéka sem szabad vetődnie!	174
Már csak a dicsőség megszerzése van hátra. Ehhez háborúra van szükség, amely egyben bőséges zsákmányt jelent...	180
Ha mi hárman egységre lépünk egy triumvirátusban, senki sem tudja ránk kényszeríteni a törvényeit!	188
Róma tele van vad, csavargó kutyával. Girhesek, kiéhezettek. Konzul vagyok, táplálni tudom őket...	195
Hetedik rész
Jöjjenek csak Gaius Julius Caesarért, aki prokonzul Gallia Cisalpinában, Illyricumban és a Narbonensisben!	211
Végre több ezer embernek adhat parancsot, akik elébe állnak, dárdával a kézben. Egy domb lejtőjén sorakoztatja fel őket...	217
Az arvernusok és a sequanusok germán zsoldosokat hívtak Galliába. Tizenötezren lépték át a Rajnát...	225
Caesar azt mondja, valamennyi gall nép körül a belgák a legbátrabbak. A germánoktól származnak...	234
Háborút kell viselnie Róma nagyságáért, hogy területeihez csatolhassa a Hosszúhajúak Galliáját...	245
Caesar most a X. légió élén halad egy folyó mentén, melynek Looire a neve...	252
Találkozott Vercingetorixszal, a büszke tekintetű ifjú arvernussal, Celtill király fiával. És Celtillt Caesar Róma barátjának ismerte el...	261
Azt akarja, hogy Róma ne kételkedjék Britanniában aratott győzelmében, és ünnepeljék meg átkelését a Rajnán...	271
Caesar úgy határozott, hogy elefántot fog bevetni. Galliából hozták át hajón Britanniába...	278
Nyolcadik rész
Ezek a gallok bátrak, sőt rettenthetetlenek! Vercingetorix a megfegyelmezésükön fáradozik, így hát veszélyesek is	289
Egy éjszaka a felderítők jelentik: Vercingetorix csapatai elhagyták táborhelyüket. Csapda? Megfutamodás?	303
Az allier-i átkelés megtörtént. És Vercingetorix bujkál. A szerepek felcserélődtek, most mi követjük őt!	313
Többen vannak, mint mi. Jöhetnek ide egész Galliából, százezrével!	325
Fütyülnek a nyílvesszők. Harsognak a trombiták Alesiában. Vercingetorix kihajtja csapatait a városból...	334
Vercingetorix már csak kalitkában fekvő test, melyet egy szekér fuvaroz a légiók nyomában...	341
Kilencedik rész
Nem hagyja magát kirekeszteni a hatalomból, mely felé folyvást halad, mióta születésekor az istenek kiválasztották...	349
Javasolja, hogy lemond parancsnoki posztjáról, ha Pompeius ugyanezt teszi. Vállalja, hogy Rómától távol tölti a 49. évet	357
Tizedik rész
Elsőnek Pompeius seregét, talán harmincezer jatonát kell legyőzni. A szenátus támogatását élvezik...	363
De Massalia nem adja meg magát! Pompeius hajóit a város lakói lelkesen fogadták...	373
Nekünk nincs más, Caesar, mint a kövek, hogy megvédjük magunkat. És jönnek az íjászok sok ezren!	385
Karjai mezítelenek, táncoltatja őket maga körül, amikor beszél. Azt mondja, ő Kleopátra, XIII. Ptolemaiosz nővére	402
A szenátus megadta neki a konzuli címet öt évre, továbbá a tribunusok hatáskörét és előjogait haláláig	417
Két karjába veszi, lepergeti a homokot, és felkiált: "Afrika, az enyém vagy!"	424
Új időhosszra kellene átállítani az esztendőket: állhatnának 365 napból...	432
...Hispániába indul nyolcvan cohorsszal és nyolcezer lovaskatonával...	444
Azt állítják, király akarsz lenni. Azt is mondják, hogy Alexandriában akarod megkoronáztatni magad...	452
Cassiusra és Brutusra gondol, akik rossz álmaiban feléje közeledtek...	464
Epilógus: Mintha az éjszaka borult volna rá egész életére... - Tu quodue, mi fili! Te is, fiam!	472
Idegen szavak és kifejezések	487