A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Café Bábel 74.

Váltás - Hetvennegyedik szám

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Café Bábel Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 72 oldal
Sorozatcím: Café Bábel
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és illusztrációkkal. További kapcsolódó személyek a kötetben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"Tömegkultúra van, de tömegművészet nincs. Nem azért nincs, mert még senkinek nem jutott eszébe, hogy tömegművészetet csináljon, hanem azért, mert senkinek nem sikerült ilyet csinálnia,... Tovább

Előszó

Részlet:

"Tömegkultúra van, de tömegművészet nincs. Nem azért nincs, mert még senkinek nem jutott eszébe, hogy tömegművészetet csináljon, hanem azért, mert senkinek nem sikerült ilyet csinálnia, sem most, sem korábban. Persze nem olyan régóta fordulhat meg egyáltalán valakinek a fejében az, hogy tömegművészetet akarjon csinálni, a lehetőség körülbelül százötven éve áll rendelkezésre az európai emberiség számára, és körülbelül száz éve léteznek erre irányuló konkrét törekvések. Hevesy Iván írja 1919-ben a Ma című folyóiratban-. „A társadalom osztályokra és rétegekre szakadt nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is. A közös, egységes hit és egységes szociális szellem régen megbukott, ami addig összetartotta, egységessé tette a kultúrát. Az egész kultúra-, a művészet, a tudomány és a filozófia is, teljesen elszakadt a tömegektől, a tömeg érzéseitől és eszméitől...
A tömeg teljesen távol állott, értelmetlenül és idegenül, a filozófia, a tudomány, sőt a művészet problémáitól is."1 Az idézet három szempontból is érdekes, ezért esett rá a választásom. Egyrészt a benne található gondolatok közül egyetlen egy sem igaz. Ahogy az általában történni szokott, itt is egy elképzelt ideális jövőt vetítünk vissza egy elképzelt múltba, hogy legitimáljuk céljainkat. Miféle osztályokra szakadásról van itt szó, ami régen ne létezett volna? Miféle egységes szociális szellemről és egységes kultúráról, amely régen volt, ma pedig már nincs? És a kultúrának miféle elszakadásáról a tömegektől? Mikor volt a kultúra a tömegeké? Nyilván volt kultúrája a tömegeknek, egyfajta népi kultúra formájában (Aron Gurevics, Mihail Bahtyin, Peter Bürke könyveiből jó képet kaphatunk erről), az viszont biztos, hogy amit Hevesy Iván ért kultúra alatt, vagyis „a művészet, a tudomány és a filozófia", az soha nem volt sok ember sajátja, nem volt számukra hozzáférhető, még a művészet sem. Nemcsak mentálisan nem volt hozzáférhető (a képzés hiánya miatt), de még fizikailag sem. Még az építészet sem, nagyjából semmi, amit ma egy művészettörténeti könyvben találunk.
A másik dolog a tömegművészet valóságáról szól. Hevesy Iván, ahogy sokan mások is ebben az időszakban, nekiállt nemcsak kigondolni, hanem meg is valósítani ezt a bizonyos tömegművészetet." Vissza

Tartalom

Seregi Tamás: Művészet és kultúra 3
K. Horváth Zsolt: Az egyetemi demokráciáról 17
Szegedi Péter: Légből kapott tudomány 33
Richárd Rorty: Thomas Kuhn öröksége: a mező kövei és a fizika
törvényei (ford. NAGY László) 47
Gáspár Bence Posztmodern evolúció 61-72
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Café Bábel 74. Café Bábel 74. Café Bábel 74.
Állapot:
1.240 ,-Ft
6 pont kapható
Kosárba