Carricaturák I.

Előszó

Részlet a könyvből:
Szerencsére fellegtelen szép nap volt; szerencsére! miután az egész mezővárosban egyetlen esernyő találtatván, ha az ég csatornái véletlenül megeredének, nemzetes ispán uram soírejából a legválogatottabb közönség alkalmasint elmaradandott. - Délutáni 3 óra tájban szintugy ölte magát a publícum, hogy Zabosy tivadar, mint kikiáltaték, a nagy várasok szellemében rendezett estélyén comfortabel megjelenhessen. tudjátok-e, tisztelt olvasóim, mi kisebb várasokban a comfortabel? Az uradalmi gazdatisztek salonjaiban, minden arcza megmosdott és megfésülködött ember, különben ruházatra lehet foltos és piszkos, comfortabel. Ha piszkos, igy menti őt a publica optinio: a szérüről jött, építtetett, keríttetett stb. Ha foltos, egy szóval vagy két szóval felmentik minden lehető gúnytól, s ez egy vagy két szó: gazda, okszerü gazda, jó gazda, stb.
Zabosy Tivadar, még alig viradt, már talpon volt, készületeket teendő, mint mondani szeretné, a brilliánt estélyre. A gazdaság kizárólag a hajdúra bizaték; még a két irnok is az estély illő kiállitásárra alkalmaztatott. - Ispánné asszony 3 órakor reggel már a harmadik inget váltotta, annyira melegedett a sok lótás-futásban; végre sültjeivel gradatim melegedvén, délután 6 órakor a zeruson felűl 28 fokot mutatott, s csak négy fokkal volt hidegebb a malacz-sültnél. A szolgálók és szakácsé, mint valami furiák álltak körülte, miután dühös rohamaiban azokat egyre czibálta és pofozta; a kocsisnak pedig, hogy tegnap óta 3 klaftér fát fel nem aprózott gerjesztőnek, szinte letörte a derekát egy vizhordó menykő nagy rúddal! ollyan tűz lobogott az ispáni konyhán, hogy becsületére vált volna akármiféle hamuzsir-hutának. A tűz körül nyársakra húzva pirult csaknem az egész historia naturalis: pujka, liba, rucza, csirke, nyúl, őz, bornyú, disznó, fáczán, fogoly, bárány; s több, tudja isten hányféle sültekkel kivánt fellépni a nemzetes asszony. Vissza