Catullus noster

Fülszöveg

A Catullus-olvasatok vizsgálata a modern magyar költészet megismerése szempontjából elengedhetetlenül fontosnak látszik, ilyen értelemben ez a munka a huszadik századi magyar műfordítás és költészet történetének egy meghatározó fejezete. Annál is inkább, mivel a szerző a hatástörténet céljának nem azt tartja, hogy felmérje, mintegy katalogizálja az adott művet érintő mindenfajta utalás felbukkanását egy másik irodalmi közegben, hanem elsősorban azokra a módozatokra próbál rámutatni, melyek segítségével a mű időbeli vagy nyelvbeli eltávolodása csökken, illetve megszűnik, s amely módozatok a közeget megtermékenyítő szöveg olvasására, értelmezésére is visszahatnak. Polgár Anikó többéves hatás- és fordítástörténeti kutatásait adja közre, munkája szerencsésen ötvözi a klasszika-filológia és napjaink irodalomtudományának módszereit. A könyv a műfordítás és intertextualitás négy alapalakzatát veszi alaposabban szemügyre, a domesztikációt, az integrációt, a rekonstrukciót és az applikációt. A 20. században a Catullus iránti érdeklődést nemcsak a hagyományos értelemben vett fordítások elburjánzása (Csengeri János, Babits Mihály, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Gulyás Gábor, Devecseri Gábor, Rónai Pál, Vas István, Dsida Jenő, Horváth István Károly stb. művei) jelzi, hanem azok a Catullus magyar irodalombeli meghonosítására tett kísérletek is, melyek az intertextuális viszonyok különféle módozatait artikulálják (pl. Füst Milán Catullus című drámája, Faludy György Catullus-átköltései, Rákos Sándor Catullusi játékok című ciklusa, Géher István Mi van, Catullus? című verskötete, Kovács András Ferenc Catullus hatását is mutató Calvus-fordításai). Vissza