| Előszó (Hont Ferenc) | 5 |
| Tájékoztató | 7 |
| SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 9 |
| A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 11 |
| A mimetikus cselekvés | 11 |
| Az életszínjáték | 13 |
| Az ünnepi színjáték | 17 |
| A dráma keletkezése | 20 |
| Spirális fejlődés | 22 |
| A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 23 |
| A színjáték előtörténete | 23 |
| Színjátéktípusok és alkotóelemek | 24 |
| Földrajzi változatok | 29 |
| A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 37 |
| Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 39 |
| Egyiptom (Dömötör Tekla) | 39 |
| Mezopotámia (Székely György) | 42 |
| Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 43 |
| A görög színjáték kezdetei | 43 |
| Az antik görög színház virágkora | 47 |
| A drámai játékok az athéni ünnepeken | 47 |
| Drámai előadások | 50 |
| A drámai alkotás | 57 |
| A görög mimosz és a bábjáték | 60 |
| Az antik görög színház hanyatlása | 61 |
| A hellenizmus színházkultúrája | 65 |
| A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 69 |
| Népi színjáték az ősi Itáliában | 69 |
| Az atellana | 71 |
| A római dráma kezdetei | 73 |
| Plautus és a római vígjáték virágkora | 76 |
| A római dráma második nemzedéke | 82 |
| Színházépület és -technika | 83 |
| Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 86 |
| Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 90 |
| A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 93 |
| Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 97 |
| A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 97 |
| A mimus-utódok és színjátéktípusok | 97 |
| Népi szokásrétegek | 102 |
| A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 105 |
| A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 107 |
| Liturgikus és félig liturgikus játékok | 107 |
| Az előadások általános leírása | 111 |
| A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
| A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
| A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 132 |
| Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 141 |
| Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 141 |
| A világi elemek megerősödése | 142 |
| A trionfo | 143 |
| Menyegzői játékok | 145 |
| Az olasz humanisták színházi kísérletei | 146 |
| Az új színházi műveltség központja | 147 |
| Az új műfajok | 149 |
| Az új színház és színpad | 153 |
| A commedia dell'arte | 159 |
| A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 170 |
| Vallásos és bukolikus színház | 171 |
| A spanyol dráma kezdetei | 174 |
| A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 179 |
| A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 185 |
| Tovább élő középkori formák | 186 |
| Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 189 |
| A hivatásos színház kialakulása | 191 |
| Shakepeare és kortársai | 199 |
| A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 205 |
| Színházak és társulatok | 206 |
| Olasz színészek Franciaországban | 208 |
| A reneszánsz dráma kialakulása | 210 |
| Műsorok, előadások és közönség | 213 |
| A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 216 |
| A német humanisták színjátékai | 216 |
| A protestáns iskolai színjátszás | 219 |
| A mesterdalnokok színjátéka | 222 |
| A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 227 |
| A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 232 |
| Dánia | 232 |
| Svédország | 236 |
| A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 238 |
| Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 239 |
| Délszlávok | 240 |
| Lengyelek | 242 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 245 |
| Magyarok | 246 |
| Oroszok | 248 |
| AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 251 |
| Németalföld (Cenner Mihály) | 253 |
| A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 253 |
| Itália (Horányi Mátyás) | 258 |
| Az opera születése és fő típusai | 258 |
| Színházépítészet és díszletművészet | 262 |
| A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás) | 265 |
| A színházak és szcenika | 266 |
| Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 269 |
| Calderón barokk "világszínháza" | 273 |
| A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza) | 275 |
| Új színházak a XVII. században | 276 |
| Szcenika és díszletművészet | 279 |
| Drámaelméleti irodalom | 281 |
| Társulatok és színészek | 284 |
| A Comédie Italienne első korszaka | 287 |
| A klasszicista műsor | 290 |
| A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 293 |
| Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 297 |
| Út a polgári forradalomhoz | 297 |
| A Stuart-restauráció korának színjátéka | 303 |
| A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 308 |
| Az egyházi rendek színjátékai | 308 |
| A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 312 |
| Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 315 |
| A német vándorszínészet kezdetei | 318 |
| A bécsi udvari barokk színház | 320 |
| Udvari operák és a korai nem daljáték | 324 |
| XVIII. század | 327 |
| Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 327 |
| A polgári ízlés térhódítása | 331 |
| Az angol felvilágosodás kibontakozása | 334 |
| Az írországi színjátszás kezdetei | 337 |
| A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 338 |
| Színház a francia kastélyokban | 341 |
| A francia jezsuita iskolai színjátszás | 344 |
| A Comédie Francaise a forradalom előtt | 352 |
| Az opera | 354 |
| A Comédie Italienne második korszaka | 358 |
| A vásári színjátszás és az opéra comique | 365 |
| A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 366 |
| A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 369 |
| Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 370 |
| A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 373 |
| A mannheimi Nemzeti Színház | 375 |
| A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 377 |
| A bécsi népszínház kialakulása | 380 |
| Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 381 |
| A bécsi Burgtheater megalapítása | 384 |
| A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 384 |
| A barokk ízlés térhódítása | 387 |
| A "természetes" stílus első jelentkezése | 389 |
| A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 389 |
| Dánia | 392 |
| Svédország | 396 |
| Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 397 |
| Színházépületek | 398 |
| Goldoni és Gozzi | 400 |
| A melodráma és az opera (Staud Géza) | 404 |
| Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 406 |
| A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 409 |
| Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 410 |
| Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 414 |
| Műsortípusok | 416 |
| A délszláv fejlődés | 418 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 420 |
| Lengyelország | 423 |
| Románia | 424 |
| Görögország | 424 |
| Magyarország | 426 |
| Oroszország (Staud Géza) | 435 |
| A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
| Közel-Kelet (Székely György) | 435 |
| Az örmény színjáték | 435 |
| Grúzia színjátéka | 438 |
| Irán színjátéka | 439 |
| A török birodalom színjátéka | 442 |
| Távol-Kelet (Miklós Pál) | 446 |
| India színházművészete | 446 |
| Eredetproblémák | 446 |
| A színház alakulása középkor óta | 448 |
| Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 451 |
| A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 453 |
| Kína színházművészete | 456 |
| Az ősi színjátéktípusok | 456 |
| A középkori színjátszás | 459 |
| A déli dráma | 465 |
| Az újkori klasszikus "opera"-színház | 467 |
| A japán színjátszás története | 469 |
| Énekes-táncos előformák | 469 |
| A nő-játék | 470 |
| A bábjáték és a kabuki | 472 |
