1526: A végzetes mohácsi úttévesztés

Fülszöveg

Úttévesztés: nemzeti megmaradás vagy pusztulás
Az 1500-as évek első évtizedeiben Magyarország útválasztás előtt állt: a nemzeti fennmaradás útja és a nemzeti pusztulás útja között.
A könyv bemutatja a nemzet sorsát évszázadokra meghatározó útválasztás történelmi hátterét.
Izgalmas, színes, változatos történetek viszik végig az olvasót a korabeli Magyarországon, Törökországon, elvezetik Rómába VII. Kelemen pápa fényűző lakosztályába, a spanyolországi Granadába, V. Habsburg Károly német-római császár mór palotájába, a páviai csatára készülődő I. Ferenc francia király lombardiai vadászkastélyába.
A mohácsi csata szívbemarkoló történetének valósághű leírása beleviszi az olvasót a támadó magyar lovasság lendületes előretörésébe és átélheti Tomori Pál fővezér és Perkőy Albert lovassági parancsnok mellett a fergeteges rohamot, a megzavarodott ru-méliai szpáhik menekülését és a janicsár ellentámadás iszonyatos tűzerejét.
Hat héttel a mohácsi csata után csoda történt: a győztes török... Tovább

Fülszöveg

Úttévesztés: nemzeti megmaradás vagy pusztulás
Az 1500-as évek első évtizedeiben Magyarország útválasztás előtt állt: a nemzeti fennmaradás útja és a nemzeti pusztulás útja között.
A könyv bemutatja a nemzet sorsát évszázadokra meghatározó útválasztás történelmi hátterét.
Izgalmas, színes, változatos történetek viszik végig az olvasót a korabeli Magyarországon, Törökországon, elvezetik Rómába VII. Kelemen pápa fényűző lakosztályába, a spanyolországi Granadába, V. Habsburg Károly német-római császár mór palotájába, a páviai csatára készülődő I. Ferenc francia király lombardiai vadászkastélyába.
A mohácsi csata szívbemarkoló történetének valósághű leírása beleviszi az olvasót a támadó magyar lovasság lendületes előretörésébe és átélheti Tomori Pál fővezér és Perkőy Albert lovassági parancsnok mellett a fergeteges rohamot, a megzavarodott ru-méliai szpáhik menekülését és a janicsár ellentámadás iszonyatos tűzerejét.
Hat héttel a mohácsi csata után csoda történt: a győztes török haderő elhagyta az országot, egyetlen megszálló katonát nem hagyva maga után. Az ország szabad és független! Ilyen szerencsésen még egyetlen katonai vereséget sem úszott meg az ország.
Nyolc hónappal a mohácsi csata után, 1527 májusában zajlott le az évszázad legborzalmasabb csatája, amelyet a „Sacco di Roma" néven ismer a történelem.
Valójában a római csata csak kezdetben indult csataként (Róma ostroma) a város bevétele után mészárlások (kétszer annyi volt az áldozatok száma, mint Mohácsnál), rablások, tömeges megerőszakolások, véres orgiájává változott. A római rémtettet V. Károly zsoldosai hajtották végre, amely a győztes császár sakkjátszmájának a végjátéka volt VII. Kelemen pápa ellen.
Két hónappal a „Sacco di Roma" gyilkos orgiáját követően Habsburg Ferdinánd, V. Károly császár öccse a Róma kirablásában jeleskedő zsoldos sereggel megtámadta Magyarországot, elűzte az alkotmányosan megválasztott magyar királyt, elfoglalta az országot, királlyá koronáztatta magát és az országot több, mint 150 évre német-török csatatérré változtatta.
A mohácsi csata és a római csata között titokzatos összefüggések vannak, amelyek elkerülték a történészek, figyelmét. A regény cselekménysorozata mindezt megérteti és rávilágít a magyar útválasztás lehetőségére: a mohácsi csata elkerülhető lett volna, ha a magyar király elfogadja Szulejmán szultán béke- és szövetségi ajánlatát. Ez volt az ország érdeke és a nemzet fennmaradásának a biztosítéka.
A hatalmi háttér fondorlatos játszmái ezt az életmentő lehetőséget elzárták és nem maradt más Magyarország számára, mint a szakadékba vivő végzetes úttévesztés.
ENGLISH SUMMARY ON PAGE 294 Vissza