Chad Hanna I-II.

Előszó

A „Sárga Bimbó" vendégfogadó hosszú terrasza egyenesen a csatornára nyilt és derékig érő, sáfrányszín fakorlát fogta körül. Chad Hanna a bejárat melletti rozoga széken ült vagyis elnyúlva hevert inkább, lábait felrakta a korlát peremére és lustán nézte a forgalmas csatornán közeledő vontatóhajót. Fiatal nő színes ruhája villant meg a fedélzeten és a barnaarcú suhanc egyszerre felfedezte, hogy az ifjú hölgy karcsú alakját a cipője orrával éppen be tudná keretezni. Célba is vette lábával, amikor a hajó egy vonalba került a terrasszal, de hiába fészkelődött a recsegő széken, a nő elsiklott, mielőtt az ormótlan, ócska bakkancs teljesen elfedhette volna. Chad Hanna mélázva bámult utána és arra gondolt, vájjon férjes nő a szép ifjú hölgy vagy lány, esetleg a jegyese valakinek...
Az öreg Elias Proops, aki kedvenc helyén, a bejárat lépcsőjén üldögélt a napon, követte a fiú tekintetét:
- Csinos fruska, mi? - jegyezte meg beszéd közben, anélkül hogy hangját felemelte volna.
A megjegyzést megelőzően az öreg a terrasz közepén, az asztala mellett üldögélő Judd Parsonnal vitatkozott a küszöbön álló, 1836 évi választás esélyeiről. Judd demokrata volt, Jackson-párti, foglalkozására nézve műszerész Spencer és Eaton mechanikai műhelyében. tehát vasas. S a vasasok mind Jacksonisták, - vélte Elias Proops, - még akkor is, ha nem demokraták... Vissza