| Általános és physikai chemia | |
| Általános természettudományi elvek és fogalmak (Energetika) | |
| A chemia feladata | 5 |
| Az anyagok fontosabb tulajdonságainak áttekintése | 7 |
| A tulajdonságtörvény | 8 |
| Az anyag megmaradásának törvénye | 9 |
| Az energia fogalma, átalakulásai és mértékegységei; az energia megmaradásának elve | 10 |
| A hőelmélet (thermodnamika) első főtétele | 13 |
| Joule törvénye | 16 |
| Megfordítható változások; a körfolyamat fogalma | 16 |
| A gázok isothermikus kiterjesztése révén termelhető munka | 19 |
| Gázok isothermikus comprimálásánál elhasznált munka | 23 |
| Isothermikus körfolyamat révén termelhető (összes munka) | 25 |
| A másodfajú- vagy a hő perpetuum-mobile | 26 |
| A hőelmélet (thermodynamika) második főtétele | 27 |
| A szabad energia fogalma, mérése és átalakulásai | 33 |
| Az első és második főtétel egyesítése, Gibbs és Helmholtz egyenlete | 37 |
| Halmazállapot-változások | |
| A halmazállapot | 40 |
| Olvadás és fagyás | 42 |
| Sublimálás | 47 |
| Párolgás | 48 |
| Forrás | 52 |
| Gáztörvények | 53 |
| Kinetikus gázhypotesis és a Van der Waals-féle egyenlet | 56 |
| Sűrűség és specifikus térfogat | 57 |
| Gáz- és gázsűrűség meghatározására szolgáló módszerek | 61 |
| Kritikus jelenségek | 64 |
| A chemiai össztétel törvényei | |
| Összetett test (vegyület és keverék) és egyszerű test (elem) fogalma | 67 |
| Az állandó súlyarányok törvénye | 69 |
| Richter törvénye; az aequivalenssúly fogalma | 71 |
| A többszörös súlyarányok (Dalton) törvénye | 75 |
| Atomelmélet | 77 |
| Gal-Lussac törvénye: Avogadro tétele | 81 |
| A molekulasúly meghatározása a gáz- és gőzsűrűségből | 84 |
| A gázok móltérfogata; az általános gáztörvényt és Avogardo tételét együttesen kifejező gáztörvény (Boyle-Gay-Lussac-Avogadro egyesített törvénye) | 86 |
| Az atomsúly meghatározása a molekulasúlyból | 93 |
| Chemiai jelek és képletek | 95 |
| Az elemek molekulái | 96 |
| A vegyületek chemiai képletének megállapítása mennyiségi összetételük s molekulasúlyuk ismerete alapján | 98 |
| A vegyérték (valentia) | 104 |
| Tapasztalati, szerkezeti és szöveti képletek | 106 |
| Chemiai egyenletek | 113 |
| A gyökök felosztása chemiai jellemzők szerint | 115 |
| Az összetett gyök vegyértékének megállapítása | 116 |
| A cserebomlás fogalma és szabályai | 118 |
| Chemiai rendszertan és nomenclatura | |
| Az elemek peiodusos (természetes) rendszere | 121 |
| A vegyületek osztályozása (bázisok, savak, sók és indifferens anyagok) | 130 |
| Chemiai nomenclatura (a vegyületek elnevezésének tana) | 135 |
| Physikai elegyek (oldatok) törvényei | |
| Physikai elegy és oldat fogalma | 141 |
| Gázok elegye gázokkal | 142 |
| Folyadékok elegye folyadékokkal | 143 |
| Gázok elegye folyadékokkal és szilárd testekkel (gázabsorptio és -adsorptio) | 146 |
| Szilárd testek elegye folyadékokkal (szilárd testek folyékony oldata) | 150 |
| Megoszlási egyensúly | 151 |
| Oldott anyagok diffusiója | 154 |
| Osmosis-nyomás | 155 |
| Az osmosis-nyomás törvényei híg oldatoknál | 158 |
| A fagyáspont-csökkenés törvénye híg oldatoknál | 166 |
| A forráspont-emelkedés törvénye híg oldatoknál | 171 |
| A gőznyomás-csökkenés törvénye híg oldatoknál | 172 |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása | 175 |
| Elektrolytek vizes oldatának viselkedése | 178 |
| Colloid oldatok: dialysis | 179 |
| Thermochemia | |
| A thermochemia feladata | 182 |
| Thermochemiai mérési módszerek | 184 |
| Thermochemiai egyenletek; a rectióhő, képződési hő, közönbösítési hő, égési meleg és oldási hő fogalma | 186 |
| Hess törvénye vagy a thermochemia alaptétele | 191 |
| Hess törvényének alkalmazásai (a reactióhő kiszámításának szabálya, stb.) | 193 |
| A reactióhőről általában: a legnagyobb munka elve; a szabad energia mint a chemiai affinitas mértéke, Nerust hőtétele | 197 |
| A chemia reactiók időbeli lefolyásának és a chemiai egyensúlynak törvényei | |
| Alapfogalmak | 203 |
| A reactiósebesség fogalma; a Wilhelmy-féle sebességtörvény | 205 |
| A közeg befolyása a reactiósebességre | 210 |
| A hőmérséklet befolyása a reactiósebességre | 212 |
| Katalysis | 213 |
| Megfordítható reactiók időbeli lefolyásának törvénye és a chemiai egyensúlyállapot fogalma | 217 |
| A cemiai egyensúly különböző alakjai | 222 |
| A tömegviszonyok befolyása az egyensúlyállapotra | 224 |
| A hőmérséklet befolyása az egyensúlyállapotra | 227 |
| A nyomás befolyása a chemiai egyensúlyra | 230 |
| A chemiai reactiók teljességének feltételei | 232 |
| Elektrochemia | |
| Elektrophysikai alapfogalmak | 233 |
| Ohm törvénye | 241 |
| Elektorlysis; Faraday törvénye | 244 |
| Specifikus elektr. ellenállás és vezetőképesség fogalma | 247 |
| Elektrolytes dissociato-elmélet | 251 |
| Hydrolysis | 258 |
| Indikatorok | 261 |
| Elektromosság áramlása ritkított gázokban | 263 |
| Elektron-elmélet | 266 |
| Az ionisatio fogalma; az elektrolytes dissodiationak, az elektromosság vezetésének (áramlásának) és az elektrolysis jelenségének megyarázata az elekronelmélet alapján | 270 |
| Elektromos polarisatio | 274 |
| A galvánáram kezelésének osmosisos elmélete | 277 |
| Az optikai chemia és a radioactivitás (radiochemia) körébe tartozó jelenségek | |
| Sugártörés | 280 |
| Spectum-analysis | 283 |
| Absorptiós spectrum; égitestek spectruma | 285 |
| Fényfolarisatio; a fény polarisatiós síkjának fogatása | 287 |
| Radioactivitás | 291 |
| A radioactivitás elmélete | 296 |
| Szervetlen (anorganikus) chemia | |
| Az elemek osztályozása | 305 |
| Hydrogen | 307 |
| Nem-fémek (Metalloidok) | |
| Halogen-csoport | 310 |
| Oxygen-csoport | 319 |
| Nitrogen-csoport | 354 |
| Vanadin-csoport | 387 |
| Bór | 390 |
| Szén-silicium-csoport | 393 |
| Fémek (Metallumok) | |
| A fémekről általában | 411 |
| Alkali-fémek | 412 |
| Alkali-földfémek csoportja | 433 |
| Magnesium-csoport | 442 |
| Réz-ezüst-csoport | 447 |
| Ón-ólomcsoport | 458 |
| Thallium-csoport | 463 |
| Vas-csoport | 467 |
| Földfémek csoportja | 477 |
| Chromcsoport | 484 |
| Platinacsoport | 489 |
| A szénvegyületek chemiája vagy szerves kémia | |
| A szénről, a szénvegyületekről általában és a szénatomok fundamentális tulajdonságairól | 499 |
| A szénvegyületek ismeretének fejlődése. Isometria | 503 |
| Az isometria különböző fajai és a szöveti és rationalis képletek | 503 |
| Polymeria | 503 |
| Metameria | 504 |
| Tautomeria | 509 |
| Steroisomeria és a sterochemiai elmélet | 511 |
| A szénatomok kapcsolódásának módja | 518 |
| Isomeriák és átváltozások az ún. telítetlen szénvegyületeknél | 518 |
| Asymmetrikus szén s az optikai aktivitás és kristályalak | 521 |
| A stereochemiai elmélet nehány consequentiája | 523 |
| Stereoisomeriák nitrogen- és egyéb vegyületeknél | 524 |
| A szénatomok fűződése. A szénvegyületek beosztása | 525 |
| Különös rész | |
| Vegyületek nyílt szénlánccal. Az aliphás vagy zsírnemű vegyületek sorozata | 530 |
| Az aliphás szénhydrogenek | 530 |
| Az aliphás szénhydrogenek származékai | 551 |
| Vegyületek zárt szénlánccal | 664 |
| Zártláncú vegyületek tiszta szénmaggal (Homocyclusos vegyületek) | 664 |
| Zártláncú vegyületek vegyes magvakkal (Heterocyclusos vegyületek) | 727 |
| Homo- és heterocyclikus vegyületek combinatioja (Chinolin-csoport) | 754 |
| Alkaloidok vagy növénybázisok | 759 |
| Oxygenmentes alkaloidok | 759 |
| Oxygentartalmú alkaloidok | 761 |
| Terpenek és kámforok. Illó olajok | 773 |
| Áttekintés | 773 |
| Terpenek | 774 |
| Kámforok | 780 |
| Gyantafélék és balzsamok | 782 |
| Glycosidok vagy glucosidok | 784 |
| Proteintestek | 787 |
| Proteintestek | 787 |
| Fehérjék | 794 |
| Proteidek | 797 |
| Albuminoidok | 799 |
| Erjesztők (enzymek, fermentumok) | 801 |
| A szerves vegyületek szerkezetének megállapítása | 807 |
| A vegyületek elemzése és tapasztalati képletük megállapítása | 807 |
| A vegyületek szerkezetének megállapítása | 808 |
| Physikai segédeszközök a vegyületek szerkezetének megállapítására | 818 |
| Betűrendes névmutató | 823 |
| Betűrendes tárgymutató | 826 |
Folytatás Microsoft-tal