Magyar föld, magyar faj II.

Magyar földrajz 2. - A magyar munka földrajza

Szerző

Cholnoky Jenő

Bartucz Lajos

Prinz Gyula

Gr. Teleki Pál

'Cholnoky Jenő: Magyar föld, magyar faj II. ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám:	442 oldal
Sorozatcím:	Magyar föld, magyar faj
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Számos szövegközti fekete-fehér illusztrációval, térképekkel, kihajtható fekete-fehér és színes térképpel, fekete-fehér táblákkal (a táblák előtt hártyapapírral) gazdagon illusztrálva. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A magyarság hazája (Gróf Teleki Pál)	7
Népvándorlások a Dunavölgyén
Az ország keleties levegője
Nemzeti sajátosság az új-hazában
A magyarság beékelődése a bizánci és germán birodalmak közé
A keleti vonás és a nyugati hatás
A magyar polgárosodás Európa keretében
Az ország helyzete az európai haladás területén	19
Az európai teljes polgárosodás háromszöge és a haladás gyűrűs övezetei
Az éghajlati övek befolyása a haladás gyűrűire
Közép-Európa két szárnya és a Duna-terület
A haladás történelmi lépcsői
Példák az európai polgárosodás hullámgyűrűinek igazolására
Az ország munkaföldrajzi térképének tarkasága és annak kialakulása
A tájnak munka által való átalakítása
Történelmi fokozatai
Az ország feltűnő kultúrlépcsői
A térszín hatása a műveltség haladására
A haladás útjának fővonala
A termelés nyers térszíne	45
A földkéreg emelkedéseinek és süllyedéseinek hatása a munka térszínére
A völgyek alakjának változásai
Az emelkedés és süllyedés hatása a vizek járására
A terraszok
Éghajlati változások a benépesedés hajnalán
A benépesedést irányító felszíni tényezők
Havasok, sziklahavasok és havasmezők
Az elhagyott tengerfenékeken keletkezett termőtalajok
A lösz, futóhomok és szik
A talajfajták elterjedése
A talaj, éghajlat és növényzet egymásrahatása
Európa növényzeti főövei
Az ősnövényzet kialakulása és hagyományai
A domborzat hatása az éghajlat növényzeti öveire
A szerves élet jégkorszaki képe
A térszín ruházatának átalakulása a jégkorszak után
A növényzet tájrajzi jellege
Az alföldi erdők
A növényzet megyéi és a felszín	75
A táj nevezetes növénytársadalmai
A pusztamezők és a lapályi erdők őseredeti képe
A növényzet magassági övezetei
A tölgyeserdők övezetének tájképe
A bükköserdők övezete
A fenyvesek és a mezőhavasok
A növénytakaró országos határai
Összehasonlítás a szomszéd országok növényzetének tájképeivel
A térszín és a flórakerületek
Az Alföld növényföldrajzi jellege
A Pannonföld növénytakarójának képe
A Felföld növénytakarója
A Kárpátok erdősövei
Magyarország erdőségei	99
Az erdőségek eredeti kiterjedése
Az erdőpusztítás következményei
A letűnt erdők
A kultúra által teremtett pusztamezők
Az erdők képe a fanemek szerint
Az erdő magyarországi alsó határa
A legújabb kor káros erdőpusztításai
A gazdasági erdő mai képe és az erdőhatárok
Az országnak vízzel való ellátása	115
A vízrajzi terület és a csapadék mennyisége
Az ország természeti vízellátásának jellege
A párolgásokozta veszteség
A talajvíz és a benépesedés
A hegyvidékek és lapályok forrásai
Az alföldi "artézi kutak"
Bányavizek, hévforrások, gyógyvizek
Az Ős-Duna
A csallóközi Duna képe a szabályozás után
A Duna Esztergom és a Csepelsziget között
Az Alföld Dunája
A Dráva és az Alduna
A Kárpátok folyóvizei
Az alföldi Tisza
A Tisza-szabályozás
A magyar medencék állóvizei	141
A süllyedékek térszíne
Az eltűnt tengerek és a lapályokon megrekedt mocsarak
A Balaton keletkezése és arculata
A Balaton kiépítése
A Fertő és a Hanyság, valamint az ország többi fertői
Az alföldi szikestavak
A hegyvidékek tavai és a mesterséges tavak
A magyar mezőgazdaság tájképe	155
A pusztamezők terjedelmének érzékenysége az éghajlattal szemben
A föld állapota a mezőgazdaság kezdetekor
Az erdőlegelő átmeneti övezete
A pusztamezők szegélyzetének vonzó hatása
A szántóföldek által feltagolt térszín
A mezőgazdasági térszín történelmi kiterjedése
A határ képe a török-korszakban és utána
A földmívelés és legeltetés területeinek változásai
A határfelosztás, dülőrendszerek, birtoknagyság kihatásai a tájképre
A táj színváltozásai a termelt növények aránya szerint
A gazdaságföldrajzi tájegységek
Az Alföld gazdaságföldrajzi képe
Az Alföld gazdaságföldrajzi határvidékei
A Pannonföld gazdasági jellege
A mezőgazdasági tájkép az Alpok alján
A Felföld gazdasági élete
Erdély gazdaságföldrajzi képe
Gazdaságföldrajzi gyűrűk
Az őstáj maradványai
Ősfoglalkozások szerepe az ország képében	187
Az ősfoglalkozások különös jelentősége a magyar földrajzban
A szedegető életalak alapfeltételei
A halászélet földrajzi adottságai
A halászat mai gazdasági jelentősége
Az ország vadállománya és a vadászat
Pásztornépeink történelmének sajátságos vonásai
Keleti pásztornépek honfoglalásai Magyarországon
A szilajpásztorkodás ősi alakja
Az állattenyésztés főhatárvonalai Európában
Az állattenyésztés mai elterjedése és annak áttekintése
A szarvasmarha és a juh földrajza
A makkoltató erdők és a sertéstenyésztés
A magyar ekeföldek	215
A szántóföldek mennyisége és aránya
Az ekeföldek meggyarapodása ármentesítés által
A terméseredmények fokozódása
Az ország felszíne a terméseredmények tükrében
A gazdasági növények által elfoglalt terület terjedelme
Az ekeföldek képének tájrajzi sajátságai
A birtokmegoszlás, termelési rendszer és azok tájrajzi kihatásai
Szőlők, gyümölcsösök
Az ekeföldek színének évszakos változásai
A növényfajták szerepe a tájban
Az amerikai növények a magyar ekeföldeken
Az ekeföldek magassági övei és a termelés felső határai
Természetes egység a termelésben
A bányászkodás és a természeti erőforrások tájrajza	245
Az ország földjének szerkezete és ásványkincsei
A sóbányászat telephelyei
Kőfejtők és építőanyagok
A hegyek arculatának átalakulása a kőfejtés által
Ásványvizek és gyógyforrások, mint települési tényezők
A szén és a földgáz
Nemesérces hegységeink
A magyar vasbányászat
A vízierő természetes telephelyei és a vízrajzi egység
Az iparosodás tájrajzi jelenségei	259
Az iparosodás kifejlődése
A háziipar és kisipar tájrajzi kihatásai
Az iparosodás történelmi alaprétege és annak mértéke
Az ipari nyersanyagok elterjedése
A nehézipar természetes fővidékei
A mezőgazdasági ipartelepek elterjedése és alakjuk
A gyáripar alkalmazkodása földrajzi alapfeltételeihez
A magyar földből nőtt mezőgazdasági ipar ágazatai
Behozott nyersanyagok gyáripara
Az ipar energiaforrásai
A gyáripar függése az ország földrajzi helyzetéből folyó adottságoktól
Házak a tájban	277
A föld népének ősi hajlékai
Kezdetleges település a pusztamezőkön
A lapályi házak alakja és a házalakok tájrajzi szerepe
Az építőanyagok kihatása
A pannonföldi házak képe
A felföldi házak alakja
Erdélyi házak
Történelmi és térszíni különös hatások az építkezésre
Régi és új házak keveredése a tájban
A városi házak ősalakjai
Régi városi házak és utcaképek
Nagyvárosi bérkaszárnyák, barokk templomok és kastélyok
Új épületalakok elterjedése
A mezőgazdasági térszín települései	303
A természeti területegység kihatása a településekre
A lakatlan területfoltok elterjedése
A hegyitanyák öve az ország természetes határsávján
A hegyitanyák faluvá sűrűsödése az ország belseje felé
A kusza utcahálózatú csoportos falvak az ország keleti felén
Népi sajátságok hatása a csoportos falvakon
A gyarmatos falvak képének szabályossága
A pannonföldi rétségi település alakja
Hasonló vonások az ország hegységi keretének településföldrajzában
Az ország belsejének átalakulása a török háborúk következtében
A délvidéki telepítmények területe
Az északalföldi kertesvárosok és óriásfalvak
Az alföldi tanyavilág
A pannonföldi falvak képe
A településföldrajz alakterületei
Nyugati falualakok elterjedése
A védelem, egyházi élet és a vásárok tájrajzi hatásai	347
Ősépítkezések maradványai, ördögárkok, kunhalmok
A földvárak, vízvárak és sziklavárak elterjedése és sűrűsége
A régi egyházi építkezések maradványai
A román műveltség emlékei
A gótikus templomok, templomerődök és a felföldi renaissance tájrajzi elemei
A vásárhelyek elterjedése és sűrűsége és kihatásuk a mezővárosokra
A parasztvárosok és mezővárosok jellegzetes alakjai
A települések nagysága és térszíni elhelyezkedésük
A települések sűrűségének területi sajátságai
A falvak megritkulása az országhatár felé
A települések nagyság szerinti övezeteinek gyűrűs elrendezése
A falusias település felső határa a hegyekben
A magasság és a népsűrűség kapcsolatai
A városok földrajzi helyzete
A városok méreteinek nagyságfokozatai
Az utak, vasutak kihatása a városok fejlődésére
A helyzeti energia a városfejlődésben
A városok osztályozása a népszám szerint
A városok az ország tájrajzában	395
Az ország a városépítés középkori hullámában
A középkori városalapítványok térbeli alakja
A történelmi városrészek jellege és szerepük a mai városokban
Térszíni hatások a városok arculatán
A törökvilág hagyományai a városok képén
A barokkvárosok arculata
A városiasodás sajátos egyenletessége
Vezetővárosok hiánya
A történelmi városok hanyatlása
Nyugati hatások a városépítésben
A legújabb építkezés városképe
Új városrészek hozzátapadása a városokhoz
Gyárvárosok és villanegyedek
A külvárosok három osztálya
A városok alaprajzának magyarországi jellege	395
Jegyzetek	425
Szövegközti ábrák	435
Mellékletek	437
Magyarország növénytakarójának képe	438