Ramszesz IV.

Fülszöveg

Abu Szimbel úrnője
II. Ramszesz fáraó, a fény fia a külső és belső ellenséggel, valamint az önmaga kételyeivel és emberi gyarlóságával vívott harcban felülkerekedve elnyerte Egyiptom trónját, szerelme, Nofertari kezét, a nagyhatalmú istenek jóindulatát, népe szeretetét, ellenfelei tiszteletét.
Ám elnyerni valamit könnyebb, mint megtartani. Ramszesz tudja ezt. A győztest is újabb és újabb próbatételek várják. Hiába volt a véres kadesi csata, Egyiptom urának nem sikerült végleg megtörni a hettiták erejét. A szenvedélyes, féktelen ifjúból higgadt, bölcs férfivá érett Ramszesz azonban ezúttal okos stratégaként nem a fegyveres harcot, hanem a tárgyalásokat választja. Így lesz az egykori ellenfelekből szövetséges. Amelyre annál is inkább szüksége van Ramszesznek, mert onnan éri támadás, ahonnan nem várja. Gyermekkori barátjával, a zsidó Mózessel kell felvennie a harcot, aki sok-sok év után azért tér vissza a fővárosba, hogy népét kivezesse Egyiptomból. Minden eddiginél ádázabb küzdelem veszi kezdetét...
Ramszesz csak egyvalakire számíthat biztosan: hitvesére, Nofertarira. Hódolata jeléül a fáraó a legmagasztosabb ajándékot adja Nofertarinak: két csodálatos templomot emeltet Abu Szimbelben, örök szerelmük jelképeként.
De vajon Abu Szimbel úrnőjének a varázsereje és egy maroknyi hűséges barát ébersége elegendő-e ahhoz, hogy megóvja Ramszeszt a rá leselkedő veszélyektől?
Erre a kérdésre ad választ Christian Jacq pergő cselekményű, fordulatos, mesterien szerkesztett regénye, ahol tökéletes egyensúlyban van a mesés és a valóságos, a fikció és a történelem, a szabadon szárnyaló képzelet és a tudományos tényanyag. Vissza