Cill Tartan tündérmeséi

Tartalom

Az ír haza, a smaragdsziget megannyi csodája, hableányok, boszorkányok, beszélő állatok, óriások, tündérek, mágikus erejű királyfik, bansheek és sidhek vonulnak föl kötetünk lapjain. A történetek eredete a múlt kibogozhatatlan mélyében rejtőzik. A tegnap homályából kiemelkedve ezek a történetek a kelták, gaelek, írek sok-sok generációjának ajkain csiszolódtak, tökéletesedtek és adódtak szájról-szájra, míg a XIX. század végén Lady Gregory lejegyezte, irodalmi formába öntötte és angol nyelven kiadta ezeket. A kötet csaknem száz éve része az egyetemes kultúrkincsnek, ám a történetek magyar nyelven most először kerülnek az olvasóközönség elé. A mesék stílusa, derűje, sokszor vidám hangulata eltéveszthetetlenül ír: néhány oldalt követően ráérzünk az ír néplélekre, és ebben nem a hamisítatlan ír nevek csengése, hanem a történetek mögötti báj, elegancia, kedvesség, vidámság, élni akarás és gondolkodásmód lesz a társunk. Ám egyoldalú lenne Lady Gregory művészetét csupán a tündérmesék felől bemutatni, ezért egy másik kötetéből is idézünk részleteket, melyek ugyancsak először jelennek meg magyarul, remekül kiegészítve a tündérmesék derűs, tiszta mesevilágát az ír múlt, történelem és emlékezet kevéssé derűs, de nemzetformáló múltjának emlékeivel. Ballada- és eposzrészletek, Szent Patrick dicsérete és sárkányok tüzes lehelete elevenedik meg Osszián látomása és Deirdre siratóéneke mellett. Feltűnik Cathbad, a legendás druida és önbeteljesítő jövendölése is. Mindez bensőséges betekintést ad az ír néplélek mélységeibe, mely tőlünk, magyaroktól nem is áll annyira távol. Kötetünk gerincét, a terjedelem kétharmadát a Lady Gregory által szűkebb pátriájában, Kiltartan (ír nyelven Cill Tartan) környékén lejegyzett tizenhat népmese adja. A legtöbb közülük eredeti, más országokban még csak hasonló változatai sincsenek meg, ezért igazi csemegét jelentenek az érdeklődő ifjú és felnőtt olvasóknak.

Témakörök