Testvéri Szövetség a szocializmusért, a békéért

Előszó

A századunk első felében élő nemzedékek két világégésnek voltak tanúi és áldozatai. Mindkét világháború az európai földrészen robbant ki, mérhetetlen anyagi és vérveszteségeket követelve a népektől.
Negyven esztendeje, hogy a szovjet nép és hadserege, amely a háború fő terheit viselve, a legsúlyosabb árat fizette a győzelem kivívásáért, megsemmisítő csapást mért a német "harmadik birodalomra". 1945 nyarán, amikor az antifasiszta koalícióban részt vevő hatalmak képviselői Potsdamban aláírták megállapodásukat, ünnepélyesen kijelentették: mindent megtesznek egy újabb világháború, illetve annak megakadályozásáért, hogy német földről ismét agresszió indulhasson ki.
A nemzetközi kapcsolatok kedvező alakulására azonban hamarosan árnyékot vetett az első amerikai atombombák bevetése és az Egyesült Államoknak a nukleáris zsarolásra alapozott irányvonala. A világuralomra igényt tartó amerikai imperializmus - valóságos arculatát megmutatva - célul tűzte ki az egykori szövetséges, a Szovjetunió, és a népi demokráciák elleni "keresztes hadjárat" politikai, gazdasági és katonai előkészítését. Az óceánon túl az idő tájt úgy vélték, hogy az atommonopóliumban rejlő előnyöket kiaknázva és a tőkés világ erejét egyesítve, visszaszoríthatják a forradalmi folyamatokat, meghiúsíthatják a népi rendszerek megerősödését, majd csapást mérhetnek rájuk. Vissza