Civil beszéd vagy "párt-beszéd"?

Az érdekegyeztetés ma

Szerző

Héthy Lajos

Szerkesztő

Klopfer Judit

Budapest

'Héthy Lajos: Civil beszéd vagy "párt-beszéd"? ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	158 oldal
Sorozatcím:	20 év után
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	978-963-9697-61-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv az országos érdekegyeztetés rendszerváltás óta eltelt húsz évét, illetve jelenét és jövőjét elemzi. Az időszak - ha a taxisblokád révén közismertté vált Országos Érdekegyeztető Tanácsot nézzük - akár sikertörténetként is értékelhető. Az OÉT-nek és más munkaügyi érdekegyeztető intézményeknek meghatározó szerepe volt a munkaügyi rendszerváltásban, a piacgazdaság munkaügyi jogszabályainak és intézményeinek kiépítésében, illetve a munkahelyi és társadalmi béke megőrzésében. Borúsabb annak a szélesebb társadalmi párbeszédnek a mai képe, amelynek az Európai Unió elvárásai szerint és a hatalom civil kontrollját, a civil társadalom részvétlét kellene biztosítania a közpolitikák alakításában. Az intézményekben - melyek száma egyre nő - alig folyik érdemi munka, nincs igazán helyük politikai rendszerünkben és alkotmányos rendünkben, s minden egyre inkább átpolitizálódik. a politika nem igazán kíváncsi a civilekre, a civilek pedig egymással sem beszélnek.
A szerző, Héthy Lajos kutató... Tovább

Tartalom

Bevezető - miért van szükség civil közreműködésre?	9
Az országos érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd	15
Az országos érdekegyeztetés társadalmi párbeszéddé nemesülése	15
A háromoldalú érdekegyeztetés megszületése és intézményesülése	15
Hogyan "nemesült" az érdekegyeztetés társadalmi párbeszéddé?	17
Miért jött létre a társadalmi érdekegyeztetés? A társadalmi robbanás veszélyének kihívása	21
Az országos érdekegyeztetés húszéves karrierje	26
Hullámhegyek és hullámvölgyek	26
Az országos társadalmi párbeszéd intézményrendszere - a mai állapot	34
Ellentmondásos eredmények és következmények	38
Törékeny alapok és kétséges eredmények	38
A háromoldalú érdekegyeztetés működése és eredményei	38
A társadalmi párbeszéd: törékeny alapok és sérülékeny gyakorlat	43
Az intézmények ellentmondásos működése	49
A küldetés és működés hézagai - túlterjeszkedés és kihasználatlanság	49
Intézményi burjánzás a csúcson	53
Az eredményesség akadályai: bizonytalan hatáskörök és a visszacsatolás hiánya	58
Működ(tet)és alapjáraton	63
Szegényes (vagy nem is olyan szegényes?) működési feltételek	63
A résztvevők motivációja - gyengeségek és erősségek	68
Tényleges vagy vélt pozitív hozadékok?	71
A résztvevők kiválasztása, legitimitása, támogatottsága - fokozódó átpolitizálódás	75
A civil társadalom és határai	75
Kiválasztás és legitimáció	78
Szükséges-e demokratikus legitimáció a társadalmi párbeszédben?	78
A munkavállalók és a munkaadók legitimitása és támogatottsága	80
Az érdekképviseletek: kit képviselnek és hogyan?	84
A gazdasági érdekképviseletek erősödő önszerveződése és aktivizálódása	88
És a civilek? Kit és mit képviselnek?	93
Erősödő politikai függőség	97
Kíséretek a társadalmi szerződésre - az örökké elérhetetlen cél	102
A Gazdasági és Szociális Tanács kezdeményezése	102
Kedvezőtlen és kedvező hazai előzmények - a társadalmi és gazdasági megállapodás kudarca	104
A GSZT befejezetlen erőfeszítései a társadalmi szerződésért	106
Váraltan miniszterelnöki kezdeményezés a választások előestéjén	110
A társadalmi szereződés "újramelegítve" - irányzék a reformokhoz	113
"Jozefinizmus" és a reformok meg nem vitatása	115
A nemzeti csúcs és a nemzei megállapodás kezdeményezése	119
Miért nem jött (jöhet) létre a társadalmi szerződés?	122
Jogszabályi alapok, alkotmányossági viták és követelmények	126
A civil társadalom bevonása az állam működtetésébe - jogi alapok	133
Nem korporatizmus	126
Mi az intézmények jogi státusza?	130
Hiányzó alkotmányos és elégtelen átfogó törvényi alapok	133
Egyenetlen jogszabályi alapok az intézmények mögött	137
Jogi dilemmák	141
Alkotmányossági kérdőjelek és viták az OÉT egyetértési jogosítványai körül	141
Az új OÉT-törvény - az egyetértési jogosítványok csendes kimúlása	145
A GSZT-törvény hibernálása	149
Konklúziók helyett - hogyan tovább?	152
Irodalom	157