| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 290 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-05-0953-9 |
| Megjegyzés: | Egy fekete-fehér illusztrációval. |
| Előszó | 7 |
| A tudomány megszervezésétől a társadalom újjászervezéséig. 1802-1815 | 21 |
| A tudomány a forradalmi korszak lezárásának és a végleges társadalmi rendszer megteremtésének az eszköze. 1799-1802 | 23 |
| A tudomány új tartalmi és szervezeti követelményei az emberről szóló tudomány figyelembevételével. Egy genfi lakos levelei kortásaihoz. 1802-1803 | 30 |
| A társadalomtudományok háttérbe szorulásának és elhanyagolásának politikai és ideológiai tényezői. 1803-1804 | 40 |
| A tudománypolitika módosulásának hatása az oktatásra és a közoktatásra: szellemi űr keletkezésének veszélye. 1804-1808 | 47 |
| Kísérlet a tudomány és a gazdaság fejlődését figyelembe vevő gondolatrendszer kialakítására. Bevezetés a XIX. század tudományos munkáihoz. 1807-1808 | 56 |
| Önéletrajzok: számadás és számvetés. 1808-1812 | 65 |
| Az új enciklopédia tervezete és a Redern gróffal folytatott levelezés: az emberről szóló tudomány vázlata. 1810-1812 | 76 |
| Az 1813-1825 között elkészítendő művek eredeti tervének módosulása és főbb gondolataiknak összegezése. Emlékirat az emberről szóló tudomány tárgyában. Tanulmány az egyetemes nehézkedésről. 1813 | 89 |
| Az országok belső helyzetének meghatározó szerepe a népek közötti végleges béke megteremtésében. Az európai társadalom újjászervezéséről. 1814-1815 | 118 |
| Az emberről szóló tudomány: az ipari társadalom elméleti alapja és politikai irányelve. 1816-1818 | 127 |
| Az ipari társadalom mint a civilizáció fejlődésének alapvetően gazdasági tényezők folytán létrejött legmagasabb foka. Az iparról vagy politikai, erkölcsi és bölcseleti fejtegetések. 1816-1818 | 129 |
| Az ipari társadalom teljessé válásának és az újjászervezés befejezésének feltétele: a politikai szervezetnek a tényleges gazdasági és tulajdonviszonyokhoz való igazítása. A szervező. 1819-1820 | 155 |
| Az ipari társadalomba való békés átmenet követelménye: a gazdasági és szellemi elit tekintélyi vezetése és a világi hatalom diktatúrája. Az ipari rendszerről. 1821-1822 | 172 |
| Saint-Simon gondolatrendszerének mint pozitivizmusnak és az emberről szóló tudománynak mint szociológiának első rendszerezése és összegezése. Comte: A társadalom újjászervezéséhez szükséges tudományos munkálatok tervezete. 1822 | 192 |
| A társadalom tudományától az emberiség vallásáig. 1823-1825 | 221 |
| A Saint-Simon és Comte közötti nézeteltérések felszínre kerülése, végleges szakítás a soron levő tudományos és politikai teendők megítélésében. Az iparosok kiskátéja. 1823-1824 | 223 |
| Az ipari társadalomnak mint a civilizáció legtökéletesebb szakaszának idealizálása: a művészek az emberiség ragyogó jövőjének látnokai. Irodalmi, filozófiai és ipari nézetek. 1825 | 242 |
| Az ipari társadalom mint a szolgaság és elnyomás minden formájának gyökeres és végleges felszámolása, valamint a termelő, a tudományos és a művészi képességek teljes kibontakozása az emberiség többsége érdekében. Az új kereszténység. 1825 | 251 |
| Saint-Simon szellemi örökségének sorsa: a saint-simonista iskola jelentkezése Enfantin és Bazard vezetésével, Comte külön útra lépése a pozitivizmus és a szociológia tudományos rendszerének kidolgozására. 1825-1826 | 264 |
| Bibliográfia | 285 |
A védőborító enyhén szakadozott.
Védőborító nélküli példány.
Folytatás Microsoft-tal