A barokk elterjedése Európában

Szerző

Claudia Schellekens

Joan Ramon Triadó Tur

Rosa María Subirana Rebull

Szerkesztő

Petz György

Rosa Martínez

Fordító

Piros Ákos

'Claudia Schellekens: A barokk elterjedése Európában ' összes példány

Kiadó:	Magyar Könyvklub
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	200 oldal
Sorozatcím:	A művészet története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 23 cm
ISBN:	963-547-180-7
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az itáliai és spanyol barokk stílus viszonylag gyorsan elterjedt Európában. Bár szemben az itáliai és a spanyol barokkal, Európa többi részén szinte nem is beszélhetünk egységes barokk stílusról, sokkal inkább flamand, francia és holland iskolákról. A reneszánsz óta meghatározó itáliai művészet hatott természetesen ezekre az iskolákra, de mindegyike hamar kialakította saját barokk stílusát. Rubens és kitűnő tanítványai, például Van Dyck stílusa roppant egyéni, bár erős hatással volt rájuk az itáliai Caravaggio. Ők aztán hatottak egy sor olyan festőre, akik sohasem jutottak el Itáliába, például Frans Hals, Rembrandt és Jan Vermeer. Franciaországban pedig a barokk egyfajta klasszicizmussal párosult, például Poussin műveiben.
Könyvünk ennek a korszaknak a sokszínűségét tárja fel, illusztrálja gyönyörű reprodukciók segítségével. Az utókor hajlamos volt rá, hogy a barokkot eltorzultnak, túlhajtottnak értelmezze. Ez a kötet a nagyszerűségét mutatja be.

Tartalom

Bevezetés	10
Festészet	10
Építészet	15
Szobrászat	17
A barokk művészet alkonya	18
A barokk művészet Franciaországban	21
Centralizmus, abszolutizmus	22
Központ és periféria	22
Művész és közönsége	22
A "szabadságtól" az Akadémiáig	26
A művész helyzete	28
A művész műveltsége	30
Városépítészet	32
Párizs átalalkulása	32
André Le Notre és a kertművészet	35
Sébastien Vauban és a városvédelem építészete	38
Építészet	39
Az építészet elmélete	39
Típusok és irányzatok	40
Idegen elemek és sajátos vonások	40
Az egyházi építészet	42
A világi építészet	48
Vaux-le vicomte-tól Versailles-ig	50
Palota király nélkül - a Louvre	56
Szobrászat	60
Az itáliai minta	60
A francia iskola kialakulása: Girardon és Coysevox	64
Festészet	68
A festői hagyomány és újszerűség között	68
A manierizmustól az Akadémiáig	70
A hagyománytól az újításig: Simon Vouet	72
Champaigne, avagy a ridegség mint norma	74
A Le Nain fivérek hallgatag valósága	75
Georges de la Tour - formai kísérletek	77
Poussin, avagy a klasszicizmus győzelme	79
Lorrain levegője	85
A nagyok epigonjai	86
Charles Lebrun: a festészet egységesítése	88
A barokk művészet Flandriában	91
Művészet válságos időkben	92
A nagy művészeti központok	92
Mecénások és művészek	94
Építészet	97
A gótikától a római barokkig	97
A világi építészet	99
Szobrászat	100
Festészet	102
A témák teljes választéka	103
Idegen elmek és sajátos vonások	105
Rubens, a barokk mintapéldája	108
Van Dyck nemes eleganciája	117
Jordaens, avagy a mítosz vulgarizálása	127
A valóság mint ürügy	132
A valsóág mint dokumentum	138
Hollandia, Anglia és Közép-Európa barokkja	145
A barokk különleges esete	146
Kronológia	146
Hollandia	148
Művészeti központok	148
A művészet legfőbb fogyasztója: a polgárság	148
Építészet	154
Szobrászat	157
A festészet mint leíró művészet	158
Frans Hals	161
Rembrandt, avagy a géniusz magánya	168
Vermeer van Delft	178
A mindennapi élet festői	184
Jan Steen és Van Ostande	186
A táj mint önálló téma	187
A hétköznapi dolgok diadala: a csendélet	191
A barokk Angliában	192
A palladianizmus és az eklekticizmus közötti építészet	192
Christopher Wren és a londoni tűzvész	193
A 18. század küszöbén	194
Festészet, portréláz	196
A barokk művészet Közép-Európában	198
Kiindulási pontok, hagyomány, diaszpóra	198
F. von Erlach, a klasszikus barokk építészet képviselője	198
Bibliográfia	201