Előszó
Columbus Kristóf (részlet a műből)
A La Rabida kolostor kapuján Urunk születésének 1485-ik esztendejében, forró juliusi napon bekopogtatott egy vándor; nem volt egyedül, fiacskájával gyalogolt...
Tovább
Előszó
Columbus Kristóf (részlet a műből)
A La Rabida kolostor kapuján Urunk születésének 1485-ik esztendejében, forró juliusi napon bekopogtatott egy vándor; nem volt egyedül, fiacskájával gyalogolt erre felé, s porlepett arcza, ruhája, kimerültsége arra mutatott, hogy nagy útról jön, s bizonyára nagy út áll előtte.
A francziskánus portás kinyitotta a kaput s megkérdezte:
- Ki vagy, jámbor idegen?
- Idegen vagyok, atyám, a spanyol király udvarába igyekezem. Pénzem elfogyott, gyermekem éhes és szomjas. A Jézus Krisztus nevében kenyeret és vizet kérek, kissé pihenünk és tovább folytatjuk az útat gyalogszerrel, a mint Liszabonból jöttünk...
V. Károly császár
A tizenötödik század második felében a spanyol félsziget apró-cseprő államainak nyakára nőtt s elnyelte lassanként valamennyit e kettő: Castilla és Aragónia, - de királynak lenni ott valami nagy gyönyörüség sem azelőtt, sem azután nem volt.
II. János aragóniai uralkodót például 1462-ben minden teketória nélkül elcsapták alattvalói s maradékaival együtt örökre trónvesztesnek nyilvániták. A castiliai nemesség viszont ugyanakkor a kicsapongó IV. Henriknek tette ki a szürét, a szomszédok adta jó példától csak annyiban térve el, hogy az erőszaknak törvényes szint igyekezett kölcsönözni...
Vissza