Előszó
Divat a régi irodalom, a múltból átörökölt könyvek, nyomtatványok újra kiadása. A nyelv természetes fejlődése sem tudta elavulttá, vagy érvénytelenné tenni a gondolatok erejét, melyeket a szerző,...
Tovább Előszó
Divat a régi irodalom, a múltból átörökölt könyvek, nyomtatványok újra kiadása. A nyelv természetes fejlődése sem tudta elavulttá, vagy érvénytelenné tenni a gondolatok erejét, melyeket a szerző, aki az Adventista Egyház európai misszionáriusa volt, annak idején mintha vitairatnak szánt volna. Olvasva e kis könyvecskét, látható, hogy szerzője a lelkiismereti szabadság Isten által adott jogának képviselője, akinek soraiból kitetszik, hogy az apologetika - hitvédelem - bár lehet nemes szándék szülötte, de ha valóban a Megváltó példáján halad, úgy soha nem követheti nézeteit, fejtegetéseit erőszak, mint az elmúlt századok során annyiszor. Tény, hogy a könyv címe által felvetett ellentétpár az emberi történelem jelenlegi szakaszában látszólag elhanyagolható ügy, de egyetlen epizód rávilágít a kérdés korrekt letárgyalásának szükségességére. Az Európai Unió alkotmányába több lobbicsoport is szerette volna beépíteni a vallási utalásokat., „Európa keresztény gyökereire", hagyományaira hivatkozva. Szinte erőszakosnak látszó manőverekkel sem sikerült áttörni a jelenleg még semlegességet - a szekularizált állapotot - fenntartani akaró kormányok ellenállását. A bibliai szombatot ünneplő és az úgynevezett „történelmi" egyházak közötti törésvonal két oldalán, létszámában óriási különbséggel jelenlévő embercsoportok alkotnak vallási közösségeket. Ha a szombat - mint a Teremtő, illetve a vasárnap, mint az „Egyház" által kijelölt nyugalomnap érvényességét a kétféle nap megünneplését valló hívők létszáma tenné érvényessé, vagy érvénytelenné, úgy tévútra is juthatunk Gondolatébresztőnek a nem keresztény vallások áttekintése célszerű, legalábbis ami a követők lélekszámát illeti.
Vissza 
