Ganna - Plébániatemplom és mauzóleum

Előszó

Ganna, a Pápától alig 12 kilométerre - délre - fekvő község a 83-as főútvonalból leágazó alsóbbrendű utakon közelíthető meg. A falu, két egymáshoz közel eső Árpád-kori település egyesítésével keletkezett. Az eredetileg Nagygannának és Kisgannának nevezett falvakat 1171-ben a bakonybéli apátságnak adományozzák. A későbbi oklevelek csak Gannát említik, Kisganna a XV. században már pusztaként szerepel. Nagyganna 1488-ban még adófizető falu, 1552-ben azonban már nem lakják, és ugyancsak pusztaként kerül az Esterházyak birtokába. A család 1750 körül vend telepesekkel népesíti be a birtokot, de az adatokból kiderül, hogy délbajor lakosság is volt e területeken. Talán a két népcsoport elkülönülése miatt alakul ki ismét kettős település, melynek tagjai egymáshoz közel vannak ugyan, de mindkettőnek külön temploma épül.
A középkori nagygannai templomról alig van adatunk. A XVIII. század közepén a falu a pápai uradalom részeként gróf Esterházy Károly egri püspök tulajdonába kerül, aki plébániát alapít itt. 1766-ban a pápai uradalom prefektusa a következőket írja: "Gannainak instálnak alázatossággal, hogy vagy a régi puszta Templomot kőből építhessék fel magok költségével, vagy a mostani hellyén gábul tsinálhassanak." A püspök válasza a következő: "Nem hiszem, hogy Gannaiaknak elégséges pénzek lgyen kő Templom építésére, ezért csak fából építsék, most jobb lesz." Ez az adat több szempontból is érdekes. Egyrészt mutatja a középkori templomok pusztulásának folyamatát, másrészt azt a közbeeső lépést is, amikor a XVIII. században először fatemplomot emelnek, majd a század végén, ill. a XIX. század elején ezeket lebontva új tégla- vagy kőtemplomot építenek, amint ezt Gannán is megfigyelhetjük. Vissza