Hősök és antihősök

Fülszöveg

Cs. [csekefalvi] Szabó László (1905-1984), az erdélyi, értelmiségi családból származó, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas író, esszéíró, kritikus a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt. A Nyugat második, esszéíró nemzedéke, a „hétfóiek" tagjaként indult. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetése során „nyugatos" szemléletű műhelyt hozott létre. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője lett, ahol irodalom- és művelődéstörténetet tanított, de egy 1948-as olasz tanulmányútról már nem tért vissza hazáj ába. 19 51 -ben Londonban telepedett le, ahol 1972-ig az Angol Rádió magyar osztályán, később a BBC munkatársaként dolgozott. Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként összefogta a nyugati magyarság irodalmát: rengeteget utazott, számos előadást tartott. Színházi témájú esszéi is — melyek többek között az Irodalmi Újságban, az Új Látóhatárban és a Katolikus Szemlében jelentek meg - ekkor íródtak. A sziporkázó stílusú esszék... Tovább

Fülszöveg

Cs. [csekefalvi] Szabó László (1905-1984), az erdélyi, értelmiségi családból származó, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas író, esszéíró, kritikus a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt. A Nyugat második, esszéíró nemzedéke, a „hétfóiek" tagjaként indult. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetése során „nyugatos" szemléletű műhelyt hozott létre. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője lett, ahol irodalom- és művelődéstörténetet tanított, de egy 1948-as olasz tanulmányútról már nem tért vissza hazáj ába. 19 51 -ben Londonban telepedett le, ahol 1972-ig az Angol Rádió magyar osztályán, később a BBC munkatársaként dolgozott. Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként összefogta a nyugati magyarság irodalmát: rengeteget utazott, számos előadást tartott. Színházi témájú esszéi is — melyek többek között az Irodalmi Újságban, az Új Látóhatárban és a Katolikus Szemlében jelentek meg - ekkor íródtak. A sziporkázó stílusú esszék az antik görög dráma nagyjaitól — természetesen Shakespeare érintésével — egészen a 20. századi angol színházig kalauzolnak. A közel harminc év termése most Szakolczay Lajos művészeti író értő válogatásában olvasható.
„Anima naturaliter christiana — alkatában keresztény, írta Szabó Zoltán, a hatvanéves Illyés Gyulát méltatva. Nincs költőre nemesebb dicséret. Mindegy, hogy hívő volt-e Shakespeare vagy kiábrándult, titkos katolikus-e, ahogy néhányan állítják, vagy az új államvallás híve. Alkatilag keresztény, anima naturaliter christiana. Ezért neveztem egyszer, a túlzás félelme nélkül a világrend költőjenek. Látta, felfogta s a nézők arcába vágta a kor iszonyatát. De hallotta, akárcsak Dante, hogy azon is átszűrődik a szférák zenéje." (Cs. Szabó László) Vissza