| I. kötet | |
| Előszó. "Caput Nili Quaerere" | 7 |
| Kik is azok a fehér hunok? A "fehér hun" terminus alkalmazhatóságáról | 18 |
| Expedíciónk tagjai | 25 |
| Túl a frontokon. Az óceántól a KKH (Karakorum-út) első szakaszáig | 29 |
| Kohisztán. Világ végi éjszaka a Himalájában | 40 |
| Gilgit. Város a világ legnagyobb hegységei között | 47 |
| Hunza szívében. Farkasszemet nézünk a nagarokkal | 53 |
| Chapursan. Eldugott völgy a hármas határon | 65 |
| Boiber völgye. Mindenen túl, a Karakorum szívében | 75 |
| A Kunjerab-hágó. A vér átjáróján Kínába | 83 |
| Taskurgán. Lázálmoktól gyötörve a hegyi sarakolok népe között | 91 |
| A fekete-tói vásár. Kirgizek között a kisebbik Karakulnál | 99 |
| Hófödte homokdűnék. A Taskurgáni-fennsíkon észak felé | 105 |
| Sárözön a Kongur-hegyről | 109 |
| A Kizil-völgyön át Kasgárba | 112 |
| Kasgár arcai | 116 |
| Út Korlába, majd Kucsába | 130 |
| A Tien-sanban fekvő ősi szentélyek. Kizil, Kumtura, Simsim és Kizilgaha Ezer Buddha barlangtemplomok | 135 |
| Sivatagi romvárosok. Kucsa, Tongusibashi, Subashi Gucheng és egy Han-őrtorony romjainál | 144 |
| Monszuneső a sivatagban. Vissza Pakisztánba - de hova lett az út? | 150 |
| A hosszú gyalogút elkészületei. Gilgit, Punjál - Néhány jó szó az öreg Jákubról | 153 |
| Királyság a világ végén. A Yasin-völgy | 157 |
| Viszontagságos gyalogút a Thui-hágón át | 162 |
| A kovárok | 186 |
| Déli irányban a Yarkhun völgyében. Masztudzs és Csitrál felé | 190 |
| Csitrál és környéke | 193 |
| Kalash. A többistenhit utolsó bástyája a Hindukusban | 197 |
| Gandhára. Pesavár és Kabul tágabb környéke | 204 |
| Szvát völgye. A hajdani kínai buddhista zarándokok leírásai nyomán | 216 |
| Az utunkon érintett tájegységek rövid jellemzése | 221 |
| II. kötet | |
| Bevezető | 5 |
| Nomád népek és a "sztyeppe" általános ismertetése | 9 |
| Hegy- és vízrajzi változatosság | 9 |
| Társadalomfelépítési és kulturális sokszínűség | 13 |
| A hunok nyelve és a sztyeppe "nyelvi korszakai", a régiónyelvi változatossága | 16 |
| A sztyeppeöv földrajzi régiói és a sztyeppei selyemút | 20 |
| A sztyeppei lovasnomád életmód kialakulásának gyökerei | 24 |
| A sztyeppei birodalmak felépítése; hatalomgyakorlás és államszervezés | 31 |
| A sztyeppe fontosabb vaskori és ókori népei, államai | 33 |
| A sztyeppei lovasnomád népek és a hunok földművelése, városai | 41 |
| A hunok legkorábbi története. A hsziungnuk, az ázsiai hunok eredete | 44 |
| A hunok első szétválása Kr. e. I. sz-ban. Csicsi Sanjü kora | 62 |
| Hunok Kelet és Nyugat között | 72 |
| Az európai hunok és a közép-ázsiai hjunok szétválása. A Kr. u. IV. század közepének eseményei | 83 |
| Az "európai" hunok további története dióhéjban és kapcsolatuk a fehér hunokkal | 100 |
| A Kusán Birodalom jelentősége (Kaniska és Huviska hatása) | 116 |
| A hjunok és var-hjunok történelme, hódításai az V. század közepéig | 133 |
| A Heftalita Birodalom csúcsa, Toramana és Mihirakula (Gollasz) | 150 |
| A Fehér Hun Birodalom összeroppanása és az európai avarok eredetkérdése | 160 |
| A hunok és rokon törzsek valószínűsített visszavonulási útvonalai a hegyekbe | 174 |
| A hunok és a magyarság | 190 |
| Hol és hogyan élt a magyarság a sztyeppei népvándorlások idején | 190 |
| Az ősmagyarság és egyes sztyeppei népek feltételezett kapcsolatai (különös tekintettel a hunokra) | 201 |
| A hun-magyar kapcsolatok kérdéskörének összefoglalása, a további, eddig megválaszolatlan kérdések | 224 |
| Az észak-pakisztáni hegyvidék történelme | 232 |
| A térség legkorábbi története-a neolitikum, a sziklarajzok kora | 233 |
| Az Indus-völgyi civilizáció kora | 235 |
| Az árja népek bevándorlása - dárd nyelvű népek, a pamíri nyelvek és a szkíták | 236 |
| A perzsa hódítás; Nagy Sándor és a hellenizmus; a buddhizmus; a Selyemút kialakulása | 238 |
| A szakák és a pártusok (parthusok) kora | 241 |
| A kusánok kora | 242 |
| A szászánida hódítás és a kidarita kusánok (kis jüecsik) kora | 243 |
| A fehér hunok időszaka | 244 |
| A fehér hun korszak társadalmi változásai és igazgatási rendje | 248 |
| A Karkota-dinasztia és a Patola-sahi uralkodók kora, majd a Trakhan-dinasztia uralma Gilgitben és környékén | 254 |
| A Trakhan-dinasztia uralma Gilgitben és környékén | 254 |
| A hunok sorsa a hegyvidéken | 261 |
| A kis királyságok kora | 263 |
| Az iszlám térhódítása | 267 |
| Hunza XVIII. századi újításai, az iszmaili iszlám hit felvétele | 269 |
| A XIX. századi szikh hódítás | 270 |
| A britek hódításai és a Great Game | 271 |
| Kelet-Turkesztán története dióhéjban | 276 |
| A függetlenség kora és a kasmíri háború | 278 |
| A pakisztáni központosítás, az útépítés és napjaink | 280 |
| III. kötet | |
| Bevezető | 5 |
| Hunza szellemi néprajzának ismertetése | |
| A Hunza-völgy népei | 7 |
| Bor és pálinka | 15 |
| Zarándokhelyek és szentélyek (Lélekvándorláshit és imazászlók) | 17 |
| Ismerős arcok a világ végén és a koponyatorzítás szokása | 19 |
| Hunzai díszítőmotívumok | 23 |
| A lovaspóló és a ló szerepe | 25 |
| A hunzai zene | 26 |
| A hunzai mitológia | 29 |
| Hunza települési struktúrája, társadalmi felépítése és Hunza elnevezése | 33 |
| A hunzai növény- és állatvilág | 39 |
| A hunza ház felépítése | 41 |
| A hunzai ünnepekről | 46 |
| Az Ultar-csúcs és a Hunza folyó mágikus szerepe | 49 |
| Hagyományos tisztségek Hunzában | 51 |
| A hunzai samanizálás és a szellemvilág teremtményei | |
| Révül a bitán | 53 |
| A sámánokkal készített riportjaink összefoglalója | 57 |
| Varázslók, "fekete sámánok" | 72 |
| A boszorkányok | 74 |
| Természetfeletti hatalommal járó más társadalmi funkciók | 75 |
| A tündérek és a tündérek felső világa | 76 |
| Küklopszok | 78 |
| A föld alatt lakó törpék | 80 |
| Óriások | 80 |
| Vándorlelkek | 81 |
| A kirekesztett lelkek | 82 |
| Boszorkák | 83 |
| A szellemvilág egyéb, kevésbé fontos teremtményei | 84 |
| Az életfa, a "tengely-hegy" és a kozmikus folyó párhuzamai Hunzában | 85 |
| Mesék a tündérek hegyeiből | |
| A Baltár-fa története | 89 |
| Baba Ghundi története | 91 |
| A Kargha-Buddha története | 93 |
| A chilasi ember története a tündérekkel | 95 |
| A törpék alsó világába esett ember | 97 |
| A tündérleány esete a bátor hunzai legénnyel | 99 |
| A hunzai thámok - Az Ayesho család eredete | 103 |
| Búto esete a boszorkával | 107 |
| A kirgiz rablók és az éhező boiberiek | 109 |
| A sarakol tádzsikok eredete | 111 |
| A fehér hunok és esetleges utódnépeik | |
| Történelmi nyomok, források, kutatások | |
| Régészeti-művészettörténeti-történeti emlékek, források | 114 |
| A térség néprajzi-szociológiai-népzenei hagyatékának kutatása | 118 |
| Egyéb tudományterületek lehetőségei és további lehetséges vizsgálódások | 121 |
| A lehetséges kutatások helyszínei, tanulságai | 122 |
| Rég álmodtam... | 124 |
| Képzeletgalopp egy kasmíri szőnyegen | 125 |
| Elered az eső 4500 méteres magasságban | 126 |
| A háború szuronycsápja | 127 |
| A megbékélésről | 127 |
| Levéltöredék | 128 |
| Hunza színes nyugalma | 129 |
| Kint a világ... | 130 |
| Amikor a tündér először érinti meg a bitánt | 131 |
| Szívdobbanás-repeszek | 132 |
| Összefoglalás | 133 |
| Summary | 137 |
| Szakirodalom | 143 |
| Összevető fogalom- és névtár | 154 |
Folytatás Microsoft-tal