"Csak nézni kell ezeket a rajzokat..."

Fülszöveg

Csáth Géza, alias llj. Brenner József a századforduló egyik legösszetettebb és legenigmatikusabb alakja. Életműve összművészeti mű: Csáth író és kritikus, zenész és komponista, rajzoló és festő, s mindehhez szokatlan módon az orvostudomány, ennek is a legmodernebb ága, a lélektan is társult. (Orvosi pecsétje szerint „belgyógyász, az idegbetegségek, kedélybetegségek és tüdőbajok szakorvosa" volt.) A földesi orvosi napló talán legizgalmasabb vonása a szöveg és kép, az orvosi diagnózis és a személyes élmények, fájdalmak, színházi és olvasmányélmények bizarr társítása.
21. - 1909) és a Városi Könyvtár kézirattárában levő 4-es számú orvosi naplójának feldolgozása (1916. február 1. - július 8.), valamint a benne található vázlatok közlése rendkívül fontos fejezet Csáth összetett életművének a kutatásában. A művészettörténet szemszögéből való feldolgozás, elemzés és értékelés kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot, mert Csáth ismert művészeti tevékenységei közül a legkevésbé... Tovább

Fülszöveg

Csáth Géza, alias llj. Brenner József a századforduló egyik legösszetettebb és legenigmatikusabb alakja. Életműve összművészeti mű: Csáth író és kritikus, zenész és komponista, rajzoló és festő, s mindehhez szokatlan módon az orvostudomány, ennek is a legmodernebb ága, a lélektan is társult. (Orvosi pecsétje szerint „belgyógyász, az idegbetegségek, kedélybetegségek és tüdőbajok szakorvosa" volt.) A földesi orvosi napló talán legizgalmasabb vonása a szöveg és kép, az orvosi diagnózis és a személyes élmények, fájdalmak, színházi és olvasmányélmények bizarr társítása.
21. - 1909) és a Városi Könyvtár kézirattárában levő 4-es számú orvosi naplójának feldolgozása (1916. február 1. - július 8.), valamint a benne található vázlatok közlése rendkívül fontos fejezet Csáth összetett életművének a kutatásában. A művészettörténet szemszögéből való feldolgozás, elemzés és értékelés kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot, mert Csáth ismert művészeti tevékenységei közül a legkevésbé képzőművészeti tevékenysége ismert. Legtöbb monográfusa kiemeli, hogy festőnek készült, de az elemzések - alkotásainak viszonylagos ismeretlensége folytán - általában esszé jellegűek.
Választott anyagát minden részletre és általános összefüggésekre is kiterjedő tanulmányban dolgozta fel a szerző. Életrajzán keresztül szinte lépésről lépésre követi képzőművészeti érdeklődése alakulását a tanulóévektől a közölt dokumentumok befejező évéig. Csáth szűkebb és tágabb környezetének árnyalt bemutatásával korképet is ad; megismerjük a korszak rajzoktatási módszerét, a szabadkai, a szegedi és a budapesti képzőművészeti életnek a Csáth szempontjából kiemelkedő eseményeit. Feltárja a helyi művészekkel, Oláh Sándorral, Aczél Henrikkel, Csóvits Ilona festővel és a tanáraival való kapcsolatát, majd a szegedi, budapesti kiállítások látogatásáról írt beszámolói által megismerhetjük alakuló képzőművészeti ízlését is. Rippl-Rónai művészetét igen korán felfedezi, sőt úgy látja, ő is ezen az úton indult el. Egy-egy rajza igazolja is stilizáló előadásmódját.
Tudomást szerzünk a Budapestre költözése idején Gulácsy Lajossal és Sassy Attilával (Aiglon) való megismerkedéséről. Igaza van a szerzőnek, hogy Csáth Géza Sassy Attila Ópium-álmok című munkájáról írt tanulmánya a kor elméleti irodalmában is fontos helyet tölt be. Rendkívül érdekesek Csáthnak azok a feljegyzései, melyek Nagy Sándor és a méltánytalanul elfelejtett Kaaiány Ödön korabeli értékelését érintik.
A könyv igen értékes hozománya, hogy a rajzokhoz novellákat kapcsol, melyek egymással szoros összefüggésben állnak. A rajzokat összeveti az orvosi napló keletkezési helyszínéről. Földesről írt levelekkel is, melyek aláhúzzák a napló születési idejének körülményeit, a háborús idők nyomasztó hangulatát.
A Csáth-rajzok elnevezésű jegyzék, mely az egyes Csáth-rajzokhoz kapcsolt szövegeket tartalmazza, gondos és nagy szakértelmet kívánó összeállítás.
Budapest, 2009. július 30.
Geller Katalin Vissza