1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Írók és költők vallomása Ceglédről

Előszó

1473-ban jelent meg az első nyomtatott könyv hazánkban. Az Itáliából Budára települt nyomdász, Hess András maga indokolta meg, miért éppen a magyar történelmet választotta nyomdája legelső... Tovább

Előszó

1473-ban jelent meg az első nyomtatott könyv hazánkban. Az Itáliából Budára települt nyomdász, Hess András maga indokolta meg, miért éppen a magyar történelmet választotta nyomdája legelső kiadványának: "Óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, mely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes. Ugyanis mindenki a szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, és honának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni, hogy azok milyen életet éltek; és hogy utánozza, ha valami nevezetest és emlegetésre méltót talál benne; ha pedig megismeri, hogy ezen némely dolgot nem szerencsésen intéztek, ezen okulva, óvakodjék tőle." Hiszem, hogy Mátyás király híres nyomdászának gondolatai érvényesek ceglédi vonatkozásban is, hiszem, hogy a város minden lakója "vágyik megismerni övéi életét". Mindannyiunknak részt kell venni a jövő építésében. Hogy ezt a munkát jó szívvel vállalni tudjuk, ahhoz nélkülözhetetlen az együvé tartozás fölemelő érzése.
Meg kell tehát teremtenünk azt a kohéziós erőt, mely élő közösséggé kapcsol össze bennünket, és kialakítja a nélkülözhetetlen ceglédi öntudatot. Ki kell bújnunk azok közül a "magas kerítések" közül, melyekkel Móricz Zsigmond jellemezte a ceglédieket. Az összetartozás érzéséhez az út az önismereten át vezet. Ez a fogalom "Cegléd", nyilván nem csak a lakóházak együttesét jelenti, hanem annál sokkal többet: átélt múltunkat, féltve őrzött hagyományainkat, kialakult szokásainkat, az általunk létrehozott alkotásokat. Ezek együttvéve tesznek bennünket "ceglédivé".
A történelem az élet tanítómestere, hirdetik a régiek. Városunk összefoglaló története megjelent már kétszer is: először 1931-ben Kolofont József, másodszor 1982-ben Ikvai Nándor szerkesztésében. Helytörténészeink számos kitűnő tanulmányban örökítették meg múltunknak egy-egy nevezetes eseményét. Feltűnő azonban, hogy alig érintették irodalmunkat! Pedig az irodalom tudatformáló szerepe nem vitatható. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
I. KÉT MEGHATÁROZÓ TÖRTÉNELMI ÉLMÉNY
Cegléd és 1514
Féja Géza: Dózsa György 7
Illyés Gyula: Dózsa beszéde a ceglédi piacon 9
Gergely Sándor: Dózsa György 11
Eötvös József: Magyarország 1514-ben 12
Faludy György: Lőrinc pap 13
Cegléd és Kossuth
Jókai Mór: Egy dal keletkezésének története 16
Rákosi Viktor: Zsadony és Kamasz 19
Krúdi Gyula: Kossuth fia 23
Dobos János turini beszéde 26
Szikszay István: Az öreg honvéd 27
Ifj. Dobos János: Cegléd gyászolja Kossuthot 29
Dr. Török István: Lajos napra 31
Szálkái Miklós: Kossuth Lajoshoz 32
II. MAGYAR KLASSZIKUSOK A CEGLÉDI MINDENNAPOK TÖRTÉNETÉBŐL
Losontzi István: Hármas Kis Tükör 35
Toldy Ferenc: Hol tanultam meg magyarul? 36
Táncsics Mihály: Életpályám, Ceglédi Levelek 38
Tömörkény István: Önéletrajz 40
Móricz Zsigmond: Reggel négy órakor a ceglédi piacon,
Országjárás: Cegléd, A földmunkás, mint festőművész 41
Juhász Gyula: A ceglédi parkban 46
Ravasz László: Ami a ceglédi templomnál is nagyobb 47
Faludy György: Szolnok felé - Hatvan felé 48
Berda József (Irodalmi kocsma Cegléden) 49
Jankovich Ferenc: Cegléd ünnepére 52
Cseres Tibor: Széles út (Párhuzamos életrajzok Ceglédről) 52
III. CEGLÉDI PRÓZAÍRÓK VÁROSUKRÓL
Szikszay István: Nagy-Kőrös contra Czegléd 55
Forgács Endre: Az első ceglédi újság, Az idei borok 56
Czira Endre: Az erdőben 59
Sárkány József: Unghváry László 61
Kárpáti Aurél: A vándor visszanéz, Ha a fecske útra kél,
A küszöb előtt, A Kálvária temető dombján 63
Rossi Károly: Finánc a kútban, János szamara, Emlékek a kisvasútról 69
Dr. Szomorú István: Ceglédi Athenas 74
Dr. Koltói Ádám: Leckék, Tollvonások 75
Fehér Ferenc: Patkós Irma 77
IV. AKIK VERSBEN VALLOTTAK CEGLÉDRŐL
Bálint Andor: Emlék, Otthon - itt, Halottak napján 79
Szálkái Miklós: Mi, ceglédiek, A toronyban, Tegucigalpa,
Pihenő a szőlőben, Hetivásár 81
Zsengellér Ferenc: A strandfürdőről 86
Józsa Sándor: Kámáni kiserdő, A szegények orvosa volt,
A vándor éji dala 89
Zsédely Gyula: Jubileum Cegléden, Meg-megcserélt kezek 91
Füle Lajos: Cegléden, Örökség, A ceglédi temetőben 94
Peresztegi Rózsa: Városom köszöntése 96
Kiskun Farkas László:
Szülőföldem, Cegléd útján, Mesék egy régi városról, Városok 98
Baldavári László: Budapest gyermeke 102
Ladányi Mihály: Táj költővel 1(M
Bárányi Ferenc: Duna Tisza köze, Ceglédi emlék,
Ceglédi adósságaim, Két ceglédi fotóművész: 1. Előleg, 2. Az lenne jó 105
Csala Károly: Az fáj nekem 110
Besze Imre: Most már tudom, Cegléd, öreg este,
A Gerje partján, Az a diófa Te vagy 114
Rátkai János: A játék, A régi grundok, Tanyasi emberek 116
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv