Család és népesség - itthon és Európában

Előszó

Születés és halál, párkapcsolat és társtalanság, házasság és válás, el-, össze-, szét- és visszaköltözés, egészség és betegség, család és karrier - mindennapi életünk nevezetes eseményei, személyes életutunk többnyire megkerülhetetlen és alkalmazkodást kívánó staciói ezek, amelyekről kötetünk tanulmányai szólnak. Éppen mert a téma örök, indoklást igényel az itt és most.
A családi élet viszonyaiban, a népesség számában, szerkezetében és az ezekkel rokon jelenségekben beállt változások következményeinek megítélése az elmúlt években olyan vitákat gerjesztett, amelyek túllépték a diszciplináris határokat, sőt kikerültek a tudomány falai közül is. Nem véletlen, hogy a demográfiai problémákat a társtudományok is egyre intenzívebben vizsgálták, illetve vizsgálják, és hogy a közéleti fórumokon a népesedési kérdések (újra) gyakrabban kerülnek napirendre. A huszadik század utolsó évtizedében ugyanis messzire ható folyamatok indultak el és/vagy gyorsultak fel: évről évre csökken a megszülető gyermekek száma, radikálisan visszaesnek a házasságkötések, emelkedik a házasságon kívül született gyermekek aránya, miközben - és itt már szűkebben Magyarországra gondolunk - stagnál a válások száma, mérhetővé válik a bevándorlás, s továbbra se javul lényegesen a lakosság egészségi állapota. A változások - különösen a családformálódás területén - olyan radikálisnak tűnnek, hogy a kutatók "mintaváltás"-ról, "új demográfiai rezsim"-ről, a "második demográfiai átmenet" közép-kelet-európai megjelenéséről szólnak. Vissza