1.115.019
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Csanád vármegye története 1715-ig I.
A vármegye általános története
Budapest
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 500 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából írta Dr. Borovszky Samu. Hornyánszky Viktor sajtója nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Csanád vármegye közönségének régi óhajtása teljesedik, midőn ez a könyv elhagyja a sajtót.Már boldogult Pesty Frigyes jeles tudósunkat foglalkoztatta a terv, hogy e nagymultú vármegyének... Tovább
Előszó
Csanád vármegye közönségének régi óhajtása teljesedik, midőn ez a könyv elhagyja a sajtót.Már boldogult Pesty Frigyes jeles tudósunkat foglalkoztatta a terv, hogy e nagymultú vármegyének történetét megírja; évek hosszú során át gyűjtögette az anyagot, s bizonyára hozzá is fogott volna a kidolgozáshoz, ha a kérlelhetetlen halál ki nem ütötte volna kezéből az írótollat. Ő lett volna e nagy feladatra a leghivatottabb.
Abban az évben, melyben őt elvesztettük, 1889-ben alakult meg a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat. E Társulat czéljául tűzte ki a vármegyében feltalálható régiségeknek és történelmi emlékeknek összegyűjtését, illetőleg az elpusztulástól való megóvását, a régészet iránti érdeklődésnek fölébresztését s a történettudományi ismeretek terjesztését, különösen pedig azt, hogy Csanád vármegyének, mely az első magyar királynak köszöni meg alapittatását, monographiáját Magyarország ezeréves fennállása ünnepére Írassa meg.
A Társulat eleinte megbízás útján kívánta a monographiát megiratni; de midőn az e czélból felszólított szakemberek, elfoglaltságuk miatt, nem vállalkoztak a feladatra, 1893. szeptember 14-én a Magyar Tudományos Akadémiát kérte föl, hogy Csanád vármegye monographiájának (legalább is az Árpád-ház kihaltáig) megírására pályázatot hirdessen, az íróval a szerződést kösse meg s a monographiát biráltassa meg... Vissza
Tartalom
| I. kötet - Előszó | |
| Az őskor | 1-6 |
| Az ős állatvilág nyomai | |
| A palaeolith- és neolith-kor embere | |
| Őskori telepek | |
| A rézkor és emlékei | |
| A bronzkori ember | |
| Bronzkori telepek | |
| Temető halmok | |
| Herodotosz tudósítása a Maros vidékéről | |
| Az agathyrsek | |
| A római emlékek | |
| A gepidák | |
| Népvándorláskori leletek | |
| Az avarok és ó-szláv népek | |
| Földvárak | |
| Gellért | 7-35 |
| A Maros legalsó folyása | |
| A Harangod és Szárazér | |
| Mocsarak | |
| A hagyomány Csanád vármegye megalakulásáról | |
| Ajtony és tartománya | |
| Az erdélyi sókereskedés | |
| István király és Ajtony | |
| Csanád, a Doboka fia | |
| Ajtony udvarában | |
| Csanád Istvánhoz menekül | |
| Készültek Ajtony ellen | |
| A nagy-őszi ütközet | |
| "Csanád városa" | |
| Szláv lakosság | |
| Szeged és az erdélyi só | |
| Gellért | |
| Származása és fiatalkora | |
| Magyarországba jövetele | |
| Marosvásári püspök lesz | |
| Gellért munkatársai | |
| A térítés | |
| A régi templom | |
| Főesperességek | |
| Az egyes főesperességek kiterjedése | |
| Püspöki iskola | |
| Gellért körútja | |
| Maurus küldetése | |
| Egyházi épületek | |
| Kőszállítás Erdélyből | |
| A székeskáptalan | |
| A társaskáptalan | |
| Gellért kegyelete Szűz Mária iránt | |
| Viszonya a királyi udvarhoz | |
| István király halála s Gellért balsejtelmei | |
| Péter és Aba Sámuel | |
| A húsvéti beszéd | |
| Endre és Levente | |
| Vata lázadása | |
| Gellért utolsó útja | |
| Vértanúsága | |
| Az első századok | 36-48 |
| Csanád várának építése | |
| A várnépek | |
| A Csanád nemzetség birtokai | |
| A nemzetség előkelő szerepe | |
| A csanádi várföldek | |
| Nemesi birtokok | |
| A várispán és udvarispán | |
| Az első főispánok | |
| A telepítés | |
| A monostorok | |
| Gellért szentté avatása | |
| Szent Gellért és szent László | |
| A kúnok puszításai | |
| Béla király névtelen jegyzője és Dél-Magyarország | |
| A tizenharmadik század | 49-80 |
| Egyházi élet Csanádon | |
| A monostorok és a telepítés | |
| Adományok az egyházak részére | |
| Az aradi prépostság | |
| A tihanyi apátság | |
| II. Endre és az egyházak | |
| Az ország romlása és az egyház tekintélye | |
| Az istenítéletek | |
| A Váradi regestrum | |
| Csanádvármegyei vonatkozású pöresetek | |
| Az ajtonymonostori barátok | |
| Az egresi cisterciták | |
| Az egyházi fegyelem általában | |
| Bulcsu püspök és a bizerei apát | |
| A gyilkosság | |
| A pápa és a csanádi püspök | |
| A tatárjárás | |
| Bulcsu menekülése és találkozás a kúnokkal | |
| Csanád város pusztulása | |
| A peregi veszedelem | |
| Egres bevétele | |
| Az újáalkotás munkája | |
| A Csanád nemzetség | |
| Pongrácz ispán birtokai 1247. | |
| A nemzetség osztozkodása 1256. | |
| Ajtony németsége | |
| A Csák nemzetség és birtokai | |
| A Buzád nemzetség | |
| A Monoszló nemzetség | |
| A Kalán nemzetség | |
| A Vezekény nemzetség | |
| Bessenyők | |
| Kúnok | |
| Ezek rablásai | |
| A Csanád nemzetség birtokainak pusztulása | |
| Tamás ispán elköltözése | |
| A vármegye mint bíróság | 81-94 |
| Róbert Károly trónkövetelése | |
| Antal csanádi püspök | |
| A Csanád nemzetség és Róbert Károly | |
| Kopasz nádor és a Szeriek | |
| A Csanád nemzetségbeliek hűtlensége | |
| Csanád érsek | |
| Pályája | |
| A Telegdi- és Makófalvi-birtokok | |
| Művelődési állapotok | |
| A vármegye erősödése | |
| Határaira nézve kétség | |
| Az igazságszolgáltatás | |
| Pápai adó | |
| A pápai tizedlajstromok | |
| Csanádvármegyei plébániák tizede | |
| Tanulságok | |
| Nagy Lajos és Zsigmond kora | 95-112 |
| A nemesség gyarapodása | |
| Telepítés | |
| Nemesek hatalmaskodása | |
| Városok: Csanád, Rév-Kanizsa, Perjémes | |
| Kúnok kiváltságai | |
| Bessenyők szabadsága | |
| A jobbágyság | |
| A kilenczed | |
| Nemesítések | |
| Beköltözött családok: a Hasznosi, Becsei, Laczkifi, Petőfi, Vásári, Hímfi, Csáki és Nagymihályi család | |
| A Telegdi család | |
| Nádori köztörvényszék | |
| Ozorai Pipó főispánsága | |
| A vármegyei törvényszék szervezete | |
| Török beütések | |
| Zsigmond adománya a csanádi püspök részére | |
| Az egyház és a schismatikusok | |
| Plébánosi kinevezések | |
| A csanádi iskola | |
| Csanádi tanulók a külföldi egyetemeken | |
| A Hunyadiak | 113-138 |
| Hunyadi János és Csanádi vármegye | |
| Itteni birtokszerzései | |
| Hód és Vásárhely | |
| A többi Hunyadi-birtok | |
| A Nagylucsei Dóczi család; Mihály és fiai | |
| Dóczi László birtokai | |
| Dóczi Péter szerzeményei | |
| Dóczi Imre, a szenvedélyes jószággyűjtő | |
| A Horogszegi Szilágyi család | |
| A Kállai család megszerzi Kasza-Pereket | |
| A Szeri Pósafi család magvaszakadása | |
| A Telegdiek birtokeladásai | |
| A Nagylaki Jaksics család | |
| Csalapia Dávid és húga, Császár Katalin | |
| A Keszi család | |
| Keszi Balázs deák alapítványai | |
| Nemesek hatalmaskodása | |
| A jobbágyság helyzete | |
| Mátyás király és Csanád vármegye | |
| Ráczok beköltözése | |
| Csanád város kőfallal való megerősítése | |
| A többi városok | |
| Adózási viszonyok | |
| A vármegye nagy átalakuláson megy át | |
| A vármegyei terület változásai | |
| A szentszék bíráskodása | |
| A kisebb nemesség | |
| A parasztlázadás | 139-158 |
| Corvin János és Csanád vármegye | |
| A brandenburgi őrgróf | |
| A Dócziak | |
| Haraszti Ferencz | |
| A Makófalvi Makó család | |
| A Telegdi család új adománylevele 1508. | |
| Erdődi Bakócz Tamás | |
| A jobbágyság szenvedései | |
| Erőszakoskodások | |
| Pestis | |
| Dózsa György kereszteshadjárata | |
| A jobbágyságot a nemesség visszatartja | |
| A keresztesek útja | |
| Az apátfalvi ütközet | |
| Nagylak elhamvasztása | |
| Csáki Miklós püspök szörnyű halála | |
| Csanád város fölégetése | |
| Az egész vidék pusztulása | |
| A forradalom vége | |
| Az új püspök | |
| A nemesség bosszúállása | |
| Kártérítési követelések | |
| Haladás a bukás felé | |
| Telegdi Miklós kegyetlensége | |
| A nemesek az egyházak birtokait nem kimélik | |
| A nádor és a kegyúri jog | |
| Csanádi főpapok a külföldi egyetemeken | |
| A mohácsi vész | |
| Csaholi Ferencz püspök eleste | |
| A Szapolyai-korszak | 159-178 |
| Az ország kétfelé szakadása | |
| Szapolyai János és Cserni Jován | |
| A csanádvármegyei ráczok | |
| Az ezenkori vármegye | |
| A püspök birtokai | |
| A székeskáptalani prépost tizede | |
| A káptalan birtokai | |
| A társaskáptalan birtokai | |
| A Boldogságos Szűz monostorának javai | |
| Az egresi apátság falvai | |
| A vármegye területén kívül székelő egyházi testületek birtokai | |
| A csanádi székesegyház pusztulása | |
| Balibég rabló hadjárata | |
| A nemesek rontják és pusztítják egymást | |
| Perényi Péter és Jaksics Márk | |
| A Jaksics-birtokok | |
| Jaksics Márk és családja | |
| Fráter György és a Jaksics-birtokok | |
| A Mágócsi Porkoláb család | |
| Hűtlenségi esetek | |
| Dóczi Miklós és Gábor | |
| A jobbágyság szabad költözködése | |
| A rácz helységek | |
| A hitújítás kezdetei | |
| A pusztulás | 179-214 |
| Fráter György politikája | |
| Izabella királyné és Petrovics | |
| Csanádot Cserepovics Miklós ostrom alá fogja | |
| Az ostrom lefolyása | |
| Nopsiczi Varkocs Tamás fölmentő hadjárata | |
| Kászim basa visszavonulása | |
| A diószegi értekezlet | |
| Izabella és Petrovics törekvései | |
| Csanád új parancsnoka | |
| A vár fenyegetett helyzete | |
| Szokoli Mehemet hadjárata | |
| A déli részek veszedelme | |
| Fráter György utasítása | |
| Becse és Becskerek eleste | |
| Csanád vára megadja magát | |
| A környékbeli kastélyok | |
| Losonczi István fellaki kalandja | |
| Temesvár bukása | |
| A Maros-vidéket birtokába veszi a török | |
| Az egyházi intézmények megszűnése | |
| Az aradi káptalan | |
| A csanádi káptalan uratlanná vált birtokai | |
| A vármegye összeomlása | |
| Csavargók | |
| Gyula vár helyzete | |
| Mágócsi Gáspár és katonái | |
| A gyulai kapitányok a csanádvármegyei birtokokat elfoglalják | |
| Bornemissza Benedek zsarolásai | |
| Kerecsényi László és Csanád vármegye | |
| A kapitányok birtokai | |
| Az adórovás | |
| Az adó behajtása | |
| Az egyházi tized | |
| Rácz falvak | |
| Hűtlenségek és vagyonelkobzások | |
| A Telegdi család | |
| A Makófalvi Makó család magvaszakadása | |
| A Jasics-birtokok | |
| Zay Ferencz és társai birtokszerzése | |
| Török foglyok | |
| Baromtenyésztés | |
| Új települések | |
| Körút a vármegye területén | |
| Csanád vármegye helységeinek sorozata | |
| Török világ | 215-248 |
| Gyula vár eleste | |
| A csanádi szandsák | |
| A defterek | |
| Csanád vármegye lélekszáma | |
| Rácz helységek | |
| Török adózás | |
| Török katonaság a csanádi várban | |
| A vármegye az erdélyi fejedelemség alá kerül | |
| Tatárok puszításai | |
| Báthori Zsigmond hadi vállalatai | |
| Szelestei Csanád alatt | |
| Csanád visszafoglalása | |
| Ismét török kézre jutása | |
| Az erdélyi fejedelmek és Csanád vármegye | |
| Helységek pusztulása | |
| A föld népe a nádasokba menekül | |
| A ferenczrendiek mint a nép vigasztalói | |
| Egyházi állapotok Temesvárott | |
| A ferenczrendiek missiója | |
| Plébánosok híja | |
| A ferenczrendi barátok érdemei | |
| A püspökség és birtokai | |
| A püspöki birtokok összeírása | |
| Pálffy Tamás püspök és a birtokok | |
| A püspöknek fizetett adó | |
| A Rákóczi család és Makó | |
| A városok gyarapodása | |
| Adózási viszonyok | |
| Jövedelembiztosítás | |
| A jobbágyság szűk volta | |
| Csavargók | |
| Illegitimus possessorok | |
| A Bedegi Nyáry család és Vásárhely | |
| Makó város és gróf Balassa Imre | |
| A királyi és nádori kanczellária tájékozatlansága | |
| A török és a jobbágyság | |
| Erdélyi fejedelmek adományai végbeli vitézeknek | |
| A szendrői és diósgyőri kapitányok birtokszerzései | |
| A magyar király és Csanád vármegye | |
| A szabadulás | 249-270 |
| A tizenhatéves hadjárat eredményei Dél-Magyarországon | |
| Lipót császár és a balkánfélszigeti szerbek | |
| A tatárok Csanád alatt | |
| A zentai diadal | |
| A tisza-marosi szerb határőrvidék | |
| A karlóczai béke | |
| Dolny István püspök utasítása a püspökség szervezésére | |
| A püspök mint főispán | |
| A vármegye szervezése | |
| A csanádi falvak és puszták összeírása | |
| A neoacquistica commissio | |
| A püspök számára kijelölt birtokok | |
| A népesítés | |
| Gróf Oettingen Farkas és gróf Schlick Lipót | |
| Gróf Károlyi Sándor és Vásárhely | |
| E város összeírása | |
| Egyházi tizede | |
| A Rákóczi-forradalom és Csanád vármegye | |
| A ráczok szereplése | |
| A pestis | |
| Temesvár visszafoglalása | |
| A délvidéki vármegyék visszakebelezése | |
| Az első vármegyei közgyűlés | |
| Minek köszönhette a vármegye a maga fenmaradását? | |
| Makó és a reformáczió | 322 |
| Vinuk falu | |
| Fel-Velnők Makó bán birtoka | |
| Makófalva | |
| Tamás ispán és Makófalva | |
| A Csanád nemzetségbeli Makófalvi család | |
| Makófalva és Csanád érsek | |
| A Telegdiek kúriája | |
| János király látogatása 1528. | |
| A földesurak elköltözése | |
| A Makó nevezet | |
| Makó mint erősség | |
| A reformáczió terjedését elősegítő körülmények | |
| A pártfogók | |
| Brandenburgi György őrgróf | |
| A Patócsi család | |
| A Jaksicsok és Basarági Vida János | |
| A Csáki család | |
| Mágócsi Gáspár | |
| Suraklini Petrovics Péter és a délvidéki reformáczió | |
| Abádi Benedek Szegeden | |
| Szegedi Kis István | |
| Föllépése Csanádon | |
| Makóra jövetele | |
| Temesvári tanítása | |
| A toronyi zsinatok | |
| Szegedi Békésen | |
| Elköltözése a Dunántúlra | |
| Kamber bég és Makó meghódolása | |
| Az 1552. évi pusztulása | |
| Porták és adózás | |
| Makó László végrendelete | |
| Az első református papok | |
| A makói vagy kőrös-marosközi esperesség | |
| Az unitarismus és Tordai Máté | |
| Az 1596. évi tatár puszítás | |
| A város újra épülése | |
| Báthori Gábor 1608. évi kiváltságlevele | |
| A város pecsétje | |
| Levele a pozsonyi kamarához 1615. | |
| A vásárhelyiek tanúságtétele | |
| Szokoli György fenyegetései | |
| Ráczkevei Máté és Köröllei István esperesek | |
| Békési Márton, Tyukodi Márton és Bőkényi János lelkészek | |
| Katholikus plébánia | |
| Gróf Balassa Imre erőszakoskodása | |
| A város a kir. kamara birtokában | |
| Az 1675-iki szerződés | |
| Balassa és a csanádi püspök praetensiói | |
| A város pusztulása 1686. | |
| A kamara kiváltsága 1699. | |
| A lakosság zaklatása | |
| A református és katholikus templomok fölépítése | |
| A város és a Rákóczi-forradalom | |
| II. Rákóczi Ferencz oltalomlevele 1704. | |
| A szegedi praefectura és a város | |
| A városi tized és a püspök | |
| A kamara újabb pártfogó levele 1713. | |
| A püspök és a makóiak | |
| A város összeírása 1717. | |
| A ma élő családo ősei | |
| Az összeírás végeredménye | |
| Mellékletek | |
| Vármegye-fők: | |
| Főispánok | 327-338 |
| Alispánok | 339-344 |
| Szolgabírók | 345 |
| Egyház-fők: | |
| Püspökök | 346-386 |
| A Szent Györgyről nevezett székes káptalan | 387-432 |
| A Szent Üdvözítőről nevezett társas káptalan | 433-436 |
| Szegedi ferenczrendi guardiánok (Püspöki helytartók) | 437-438 |
| A makói vagy kőrös-marosközi tractus | 439-451 |
| Név- és tárgymutató | 453-500 |
Dr. Borovszky Samu
Dr. Borovszky Samu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Borovszky Samu könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal