1.034.166

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Budapest történetének okleveles emlékei I.

Monumenta diplomatica civitatis Budapest I. - 1148-1301

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Székesfőváros
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 384 oldal
Sorozatcím: Budapest történetének okleveles emlékei
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Unicus kötet, folytatása nem jelent meg. 12 fekete-fehér képtáblával illusztrált. Az oklevelek eredeti nyelvükön találhatók meg a kötetben. Budapest Székesfőváros házinyomdája nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Budapest székesfőváros középkori okmánytárának első kötetét bocsátom útnak.
320 oklevél teljes szövegét adja ez a kötet az olvasó kezébe, oklevelekét, amelyek három kicsi, jelentéktelen városka... Tovább

Előszó

Budapest székesfőváros középkori okmánytárának első kötetét bocsátom útnak.
320 oklevél teljes szövegét adja ez a kötet az olvasó kezébe, oklevelekét, amelyek három kicsi, jelentéktelen városka kezdetéről beszélnek, adnak aprólékos mozaikképet az első, ősi, szent, királyi család idejéből. Fájó vallomásként kell előrebocsátanunk, hogy a 320 oklevélből egyetlen egy sincs a székesfőváros birtokában, hanem ez az anyag összegyűjtése mindannak az írásos jeljegyzésnek, okmányszerű adatnak a középkorból, melyek idegen levéltárakban húzódnak meg.
Mégis ezt a hiányosságot nem kell eltagadnunk vagy elrejtenünk, mert ez a hiányosság maga a történelem.
Nincsenek okmányok Budapest székesfőváros levéltárában ebből az időszakból, nincsenek a későbbiekből sem, egészen egy óriási cezúráig, mely kettévágja a városmult folyamatosságát.
Minden, ami ez elé esik, csak volt és elpusztult, mert elpusztult a város és semmivé lett. Feldúlták hadak, felégette tűzvész, lakói elűzettek öt emberöltőnyi időre a messzeségbe. S amiképen szétszóródott a népesség, szétomlottak a kőfalak, úgy veszett el minden, ami a múltra emlékeztetett. S ha a márványban pompázó királyi palota összeomlott, hogyne pusztult volna el az egyszerű okmány, amelyre úgy sem volt szükség, hisz nem volt hol, nem volt miért érvényesíteni. Vissza

Tartalom

1. 1148. II. Géza király - a László király által a királyi kamarából a budai káptalannak utalványozott évi 360 pensa pótlására - a? káptalannak adományozza
a budai vásárvámot, a pesti és kerepesi révek vámját, a megyei révtől a
király nagyszigetéig terjedő Duna-szakaszon gyakorolt halászat birtokában
pedig megerősíti a káptalant 3
2. 1202. Imre király Benedek vajdának adományozza az osztrák határon fekvő
Martonfalva falut, melyet III. Béla király a budai káptalantól váltott meg 4
3.1211. A budai káptalan bizonyítja, hogy a pannonhalmi apátság és Gatk
kamaraispán közt Sala földje miatt folyó perben Bertold választott kalocsai
érsek ítélete szerint az apátság embere a káptalan előtt tüzesvaspróbának
vettetett alá és azt szerencsésen kiállotta 5
4.1211. Bertold választott kalocsai érsek, a pannonhalmi apátság és Gatk
kamaraispán közt Sala földje miatt folyó perben a király által kijelölt bíró,
a Budán megtartott tüzesvaspróba alapján a vitás birtokot a felperes apátságnak ítéli 6
5. 1212. II. Endre király a budai káptalan jogosítványait, t. i. Buda területén a
bíráskodási jogot, a vásárvám és szőlődézsma (cseberpénz) szedésének jogát,
továbbá a sóadományt, amelyeket Imre királytól nyert, ő maga azonban elvett
a káptalantól, visszaadja és a káptalant illető budai terület határait megállapítja 6
6. 1212 után. II. Endre király elrendeli, hogy Budán senki a káptalan sérelmére
ingatlant ne adhasson el, továbbá hogy a budaiak kivétel nélkül a káptalan
bírói joghatósága alá tartozzanak 12
7. Róma, 1216. április 1. Pelagius és István bíbornokok az esztergomi érsek és a
veszprémi püspök között a királyné koronázása és egyéb joghatósági kérdések,
többek között a budai káptalan és Buda város felett gyakorlandó joghatóság
ügyében támadt perben egyességet hoznak létre a peres felek között 13
8. 1217. II. Endre király az Imre király által a margitszigeti prémontrei monostornak adományozott pesti vám fele helyett a pozsonyi kősójövedelemből
évenkinti 60 márkát adományoz ugyanazon monostornak 14
9. 1217. II. Endre király a garamszentbenedeki monostor földjének lakosait
ugyanolyan szabadsággal ruházza fel, mint aminőt Pest, Székesfehérvár és
Buda lakosai élveznek 15
10. Róma 1218. május 16. III. Honorius pápa megerősíti a Szentföldre induló
II. Endre király azon intézkedését, hogy halála esetére Jolanta királyné
8000 ezüstmárkát kitevő nászajándéka fejében a királynét illessék a Maroson
leszállított só, továbbá a pesti szaracénok és Bodrog vármegye jövedelmei
mindaddig, míg a fenti összeg meg nem térül 16
11. 1224. Jula nádor soproni ispán megállapítja a budai káptalan Chechtow nevű
halastavának határait 17
12. Róma, 1225. január 11. III. Honorius pápa a váci püspöknek, továbbá a
pilisi apátnak és perjelnek meghagyja, hogy a veszprémi püspök és a pesti
plébános közt a kelenföldi tizedek miatt folyó perben a püspök javára hozott
ítéletet hajtsák végre 18
13. 1225. II. Endre király a margitszigeti prémontrei kolostornak adományoz
kétjenei- Szolgagyó'rhöz tartozó - telket és három jobbágyot 18
14.1227. IV. Béla ifj. király a margitszigeti prémontrei kolostornak Pazandok
mellett egy malmot adományoz és megtiltja a budai comeseknek, hogy annak
birtokában a nevezett egyházat háborgassák 19
15. Esztergom, 1231. Bors comes felesége végrendeletében egy budai kereskedőnél elhelyezett nyolcvan márkányi pénzét és kamatait a székesfehérvári
domonkosrendi kolostorra hagyja 20
16. 1232. II. Endre király megerősíti Bertalan veszprémi püspök és a két Pest
polgárai között keletkezett perben Dénes nádor által az esztergomi érsek
esküje alapján hozott ítéletet, mely szerint a veszprémi püspöknek a nevezett
polgárok a bortizedek összegyűjtésére szolgáló sátor elhelyezésére teret
kötelesek rendelkezésére bocsátani 20
17. 1233. augusztus 20. II. Endre király a pápai követ előtt többek között arra
kötelezi magát, hogy az egyházi jövedelmek megcsonkításáért öt éven belül
10.000 márkát fog fizetni a csanádi püspök, a pannonhalmi és egresi apátok
vagy meghatalmazottak kezéhez a pesti domonkosok kolostorában 21
18. Perugia, 1235. február 5. IX. Gergely pápa megbízza a bécsi bencések
apatjat, továbbá a klosterneuburgi prépostot és dékánt, hogy a heiligenkreutzi
cisztercita kolostor és Wernher pesti polgár között Paumgarten birtok ügyében
keletkezett jogvitát intézze el. 22
19.(1235 után). A himperchi dékán, mint a heiligenkreutzi cisztercita kolostor
ügyvédje tanúsítja, hogy a bécsi bencések apátja és bírótársai 3 napi haladékot
adtak Wernher pesti polgárnak a bizonyításra, ellenkező esetben a nevezett
kolostornak adják át a vitás Paumgarten-birtokot 22
20. 1235 után. A heiligenkreutzi cisztercita kolostor és Wernher pesti polgár
között Paumgarten-birtok ügyében a pápa által kirendelt bírák, t. i. a bécsi
bencések apátja, továbbá a klosterneuburgi prépost és dékán előtt lefolytatott per ügyiratai 23
21. Esztergom, 1236. augusztus 29. Róbert esztergomi érsek Béla király kérésére
a főpapi joghatósága alá tartozó ,kispesti, más néven kelenföldi Szent Gellért
egyháznak és a hozzátartozó sasadi Szent András- és őrsi Szent Mártonkápolnáknak kegyuraságát a maga részéről is a bélakúti cisztercita
monostornak adományozza 34
22. Sebes, 1237 június 24. IV. Béla király az általa alapított bélakúti cisztercita
apátságnak adományozza többek között mindkét Pest plébániáit a vonatkozó
kegyúri jogokkal, tizedjövedelmekkel és kápolnákkal egyetemben 35
23. A veszprémi püspökség Duna melletti kúriájában, 1240 március 25. Bertalan
veszprémi püspök bizonyítja, hogy beleegyezésével a telkii és kánai apátok a
Janus comes és Apa bán által kolostoraiknak hagyományozott 200 hold földet
pesti német polgároknak adták bérbe 37
24. Laterán, 1241. február 25. IX. Gergely pápa meghagyja magyarországi
követének, hogy Benedek budai prépost s királyi kancellárnak székesfehérvári préposttá történt megválasztását erősítse meg 38
25. Székesfehérvár, 1243. július 5. IV. Béla király az óbudai bíró kinevezésének
és a polgárság által kijelölt esküdtek megerősitésének jogát a budai prépostnak
ítéli azzal, hogy az esküdtek csupán nagyobb büntetőperek intézésében
vehetnek részt 39
26. 1243. augusztus 23-31 közt. IV. Béla király a kispesti Szent Gellért egyháznak, valamint a sasadi Szent András- és őrsi Szent Márton-kápolnáknak
kegyuraságát a bélakúti cisztercita kolostornak adományozza 40
27.1244. november 24. IV. Béla király a tatárdúlás alatt elpusztult kiváltságlevél
pótlására Pest város összes kiváltságait újból írásba foglalja 41
28. Lyon, 1245. augusztus 27. IV. Ince pápa a veszprémi püspök panaszára
vizsgálatot rendel el a bélakúti ciszterciták ellen azért, mert a kisebbik
Pesten lévő Szent Gellért egyház jövedelmeit lefoglalták 43
29 1245 november 24. IV. Béla király a margitszigeti premontreieket az egész
sziget birtokában megerősíti s új adományul egy pazanduki malmot, pardeui
szántóföldet és rétet, továbbá két rákosi malmot és három szolgát, végül két
beseneui jobbágytelket és egy budai szőlőt ad nekik 44
30 Esztergom 1246. december 15. IV. Béla király a budai káptalan és a pestiek
'közt a sóvám miatt keletkezett perben úgy ítél, hogy a pestiek - a káptalan
régi kiváltsága értelmében - kötelesek a káptalannak a sóvámot megfizetni 45
31. 1246. A budai káptalan bizonyítja, hogy Hyscy budai kanonok Tapsán fekvő
szőlőjét a margitszigeti premontreieknek adományozta 46
32.1247. május 26. előtt. A budai káptalan bizonyítja, hogy az esztergomi
káptalant Téka és a Pest melletti Jenő birtokába, amely birtokokat a Kartalnemzetségből való Mokor hagyta a káptalanra, az országbíró rendeletére
Miklós dékán beiktatta 47
33.1247. A veszprémi káptalan Zlandus veszprémi püspök kérésére több
veszprémi egyházmegyei kápolna köteles szolgáltatásait szabályozza, a telkii,
budaszentjakabi és budavári egyházakra nézve pedig megállapítja, hogy azok
adományozása a veszprémi püspököt illeti 48
34. Lyon, 1248. augusztus 18. IV. Ince pápa a veszprémi püspök panaszára
vizsgálatot rendel el a székesfehérvári prépost és káptalan, az esztergomi és
s budahévvízi keresztesek stb. ellen azért, mert a püspöki jövedelmeket, köztük
a budavári Mária egyház jövedelmeit lefoglalták 48
35. 1253. május 27. IV. Béla király a lopás miatt kivégzett Bálint fia György
Vngyney faluban levő birtokát, amelyet korábban a margitsziget premontreieknek adományozott s amely miatt az Apor nemzetségből való Aba pert indított,
a nevezett premontreieknek ítéli oda s egyben a birtok határait is megállapítja 49
36. 1253. június 1. A budai káptalan folyamodványa IV. Ince pápához, amelyben
II. Géza király 1148. évi adománylevelének megerősítését kérelmezi, amikor
is az adománylevél hitelességéről a váci és erdélyi püspökök, továbbá a pilisi
apát tanúskodnak 50
37. Assisi, 1253. július 23. IV. Ince pápa megengedi Ambrus mester óbudai
olvasókanonoknak, hogy más egyházi javadalmat is elfogadhasson 51
38. 1254. június 28. IV. Béla király a pilisi apátságot, amelynek oklevelei a
tatárok által feldúlt Esztergomban elpusztultak, megerősíti birtokaiban, vámjövedelmeiben s egyéb kiváltságaiban, többek közt egy pesti, egy budai szőlő
és három, megyeri malom birtokában 52
39. Vaska, 1255. március 11. Roland nádor bizonyítja, hogy a pannonhalmi
apátság és a budai káptalan a somogyi tizedek miatt köztük folyó perben
kiegyeztek 53
40. 1255. július 25. IV. Béla király a Margitszigeten alapított apácakolostornak
adományozza a budai vásárvámot és, a Budavárában építendő Boldogasszonyegyház kegyuraságát 54
41. 1255. július 25. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak adományozott
budai vásárvám tételeit részletesen megállapítja 56
42.1255. IV. Béla király a besztercei telepeseket kiváltságokkal ruházza fel,
többek közt új pénz forgalombahozatala alkalmával a pénzbeváltók részéről
ugyanolyan elbánást biztosít számukra, mint aminőben az esztergomiaknak
és budaiaknak van részük 59
43.1255. IV. Béla király az esztergomi polgárok és az esztergomi káptalan közt
támadt perben, eskü alatt kihallgatott tanuk vallomása alapján, úgy ítél,
hogy a nevezett káptalan Esztergomban nemcsak a külföldről behozott, hanem
a Székesfehérvárott, Budán, Pesten s az országban bárhol vásárolt áruk után is
jogosult vámot szedni 59
44. Laterán, 1257. március 5. IV. Sándor pápa bullája az esztergomi érsekhez,
amelyben a IV. Béla király által-a Margitszigeten alapított apácakolostort a
nevezett érsekség joghatósága alól kiveszi 61
45. Laterán, 1257. április 28. IV. Sándor pápa mindazoknak, akik a margitszigeti apácák templomát fölszentelése évfordulójának nyolcada alatt bűnbánólag meglátogatják, 40 napi búcsút engedélyez 62
46. 1257. október 21. után. Ákos mester budai prépost, mint a margitszigeti apácakolostornak Béla király által kirendelt ügyvédje és oltalmazója, átírja a
nevezett királynak azon oklevelét, amellyel megengedi, hogy a Kalan nemzetségből való Nana comes birtokairól szabadon rendelkezhessék 63
47. 1258. A budai káptalan előtt a Felicián és László rendtársak által képviselt
pesti domonkosok a Gurgán által nekik hagyományozott birtokokból
Grabsapyat Sápi Miklósnak, Jánosnak és Lőrincnek hét ezüst márkáért
eladják 64
48. Anagni, 1259. október 11. IV. Sándor pápa bullája a magyar királynéhoz,
amelyben értesíti, hogy kívánságához mérten utasította a magyarországi
domonkosrendiek tartományi főnökét, építtessen rendje számára a királyné
költségére a Margitszigeten kolostort, amelynek tagjai az ottani apácák
kolostorának lelki vezetésére hivatvák 64
49. Anagni, 1259. október 11. IV. Sándor pápa bullája a magyarországi domonkosrendiek tartományi főnökéhez, amelyben meghagyja, hogy a magyar királyné
óhajára és költségére építtessen rendje számára a Margitszigeten kolostor,
amelynek tagjai az ottani apácák kolostorának lelki gondozására hivatvák 65
50. 1259. IV. Béla király a margitszigeti apácák kolostorának adományozza az
Ópest közelében fekvő Oszlár és Sul, továbbá a Rákos melletti Cmkota,
Nemus, Nogus helységeket, valamint az Ákosnyiró melletti Ukurdföldet 66
51. 1259. IV. Béla király Mária királynénak adja a pilisi erdőben épített visegrádi
várat azon kikötéssel, hogy az veszedelem esetén a margitszigeti apácák
menhelyéül szolgáljon 68
52. 1259. Mór nyitrai ispán és királynői udvarbíró ítéletlevele a Chom fia Mihály
ispán és a tárnoki királynői jobbágyok közötti perben, melyben budai
királynői jobbágyok is szerepelnek 70
53. 1259 után. Olivér mester jelentése IV. Béla királyhoz, hogy a budai polgárokat a tárnokvölgyi birtokfoglalás ügyében a király elé idézte 70
54.1259 után. Mária királyné ítéletlevele, mellyel a budai polgárokat a tárnokvölgyi birtokfoglalás ügyében esküre kötelezi 71
55.1259 után. Bírói oklevél, mely a budai polgárokat a tárnokvölgyi birtokfoglalás ügyében esküre kötelezi 72
56. 1259 után. A budai káptalan bizonyítja, hogy a budavári polgárok a tárnokvölgyi birtokfoglalás ügyében megítélt esküt nem tették le 73
57. 1259 után. A budai káptalan jelenti IV. Béla királynak, hogy Walter ispánt
és Rapolth stb. budavári polgárokat a tárnokvölgyi birtokfoglalás ügyében
megidézte 73
58. 1261. IV. Béla király a szolgagyőri várhoz tartozó csallóközi Thena nevű
föld három részét az általa alapított margitszigeti kolostornak adományozza .. 74
59.1263. Az esztergomi szigeti apácák csolnoki szőlejüket, amelyet Benedek
esztergomi érsek hagyott rájuk s amelyet a király a margitszigeti apácáknak
adományozott, az utóbbiaknak átengedik 75
60. Orvieto, 1264. január 18. IV. Orbán pápa a margitszigeti Szt. Ágoston-rendi,
de a Szt. Domonkos-rend szabályai szerint élő apácákat és kolostorukat
oltalmába fogadja és összes javaik birtokában megerősíti 76
61. Margitsziget, 1264. május 12. Fülöp esztergomi érsek és öt társa, mint a két
király által kirendelt bírák, úgy ítélnek, hogy Cabas Tamás a Jenő és Szecső
falvakban levő birtokrészeibe csak akkor iktatható be, ha a margitszigeti
apácákkal szemben reárótt bírságot az utóbbiaknak megfizeti 76
62. Margitsziget, 1264. május 28. Fülöp esztergomi érsek és öt társa, mint a
két király által kijelölt bírák, a Chechtow nevű halastavat visszaítélik a
budai káptalannak 77
63. Orvieto, 1264. július 15. IV. Orbán pápa meghagyja az esztergomi érseknek,
hogy szükség esetén szerezzen érvényt IV. Béla király azon rendelkezésének,
mellyel a királyné által épített visegrádi vár feletti rendelkezési jogot a királyné
számára biztosította azon kikötéssel, hogy veszedelem esetén a margitszigeti
apácák ott menedéket találjanak 78
64. Orvieto, 1264. augusztus 23. IV. Orbán pápa meghagyja az esztergomi prépostnak, hogy Egyed győregyházmegyei papot, aki Xistus mesterrel együtt
követségben járt a pápai udvarnál, vétesse fel a budai kanonokok közé____ 79
65. 1264. István ifjabb király a margitszigeti apácáknak adományozza Jenőt
és Szecsőt, Kabas Tamás, továbbá Uza fiai Péter és Ferenc birtokait, minthogy
az utóbbiak a nevezett apácák több faluját elpusztították és a hatodik idézésre sem jelentek meg bírói széke előtt 80
66. Buda, 1264 körül. Bírói ítélet a péterii nemesek és a margitszigeti apácák
közt Oszlár miatt folyó perben, mely az érdemleges döntést a királyra és
országnagyokra hárítja át 81
67. 1265. április 1. IV. Béla király Komárom falut Walter comes kamaraispánnak
adományozza s egyúttal lakóinak ugyanazt a szabadságot adja, mint aminőt
a pestújhegyi vár polgárai élveznek 82
68. Perugia, 1265. szeptember 17. Bertalan amiens-i főesperes, a római szentszék
bírája előtt a veszprémi püspök ügyvivője IV. Kelemen pápa 1265. szeptember 13-án kelt oklevelével szemben, melyben jóváhagyja a magyar király
és az esztergomi érsek azon intézkedését, mellyel a pesti Szt. Gellért, a sasadi
Szt. András és az őrsi Szt. Márton egyházakat illető kegyúri és beiktatási
jogokat a bélakúti apátra ruházták, fenntartja a veszprémi püspök összes
jogait 83
69. 1265. István ifjabb király a margitszigeti kolostort, melynek kebelében
nővére és leánya apácaéletet élnek, azon kiváltságban részesíti, hogy a kolostor
népeit minden adózástól felmenti 84
70. 1265. István ifjabb király a magvaszakadt Buken két ekealja földjét nővere,
Margit apáca Miklós nevű szolgájának adományozza s az adományozott
birtok határait leírja, amelyek Pest környékére utalnak 85
71. 1265. IV. Béla király a margitszigeti apácák jobbágyai után esedékes adók
beszedésére az apácákat hatalmazza fel 86
72. 1266. május 5. IV. Béla király jóváhagyja a Kalan nemzetségből való Pousa
fia Nana comes amaz intézkedését, mellyel összes birtokait a margitszigeti
apácákra ruházza át 87
73. 1266. augusztus 20. István ifj. király a margitszigeti kolostornak adományozza a magvaszakadt Nana comes összes birtokait, amelyeket atyja,
Béla király is a nevezett egyháznak adományozott 90
74. 1266. Farkas mester fehérvári prépost alkancellár előtt Sándor fia Páris
valkómegyei Bencench nevű birtokát királyi jóváhagyással végrendeletileg a
margitszigeti apácákra hagyja, akiknek egyházát maga és felesége számára
temetkezési helyül választotta 91
75. Füzitő, 1267. február 9. IV. Béla király leányának, Margitnak kérésére
a margitszigeti apáácák kolostora melletti beépített telket a nevezett apácák
tisztjének Miklósnak adományozza 92
76. Viterbo, 1267. február 17. IV. Kelemen pápának a margitszigeti apácák
konventjéhez intézett bullája, amelyben a nevezettek kolostorának IV.
Sándor pápa rendelkezése értelmében a Domonkos-rendbe való bekebelezését
és domonkosrendi szerzetesek lelki vezetése alá rendelését jóváhagyja és
megerősíti 92
77. Aranyos, 1267. november 8. IV. Béla király előtt Kuazth vár Péter és Pál
nevű jobbágyai Vaiszló nevű földjüket a margitszigeti apácákra ruházzák
át és magukat a nevezett apácák jobbágyaivá nyilvánítják 93
78. 1267. IV. Béla király leánya, Margit kérésére a Csalló és Vág közt levő Zolunta
Zakalust a margitszigeti apácakolostornak adományozza 94
79. Buda, 1267. IV. Béla király a budai királyi asztalhoz tartozó hévízi és jenői
szabados hajósokat adományoz a margitszigeti apácáknak 95
80. Madocsa, (1267-1269.) szeptember 21. IV. Béla király meghagyja Ákos
mester budai prépostnak, hogy a Nána fia Nána Sóskút nevű - a margitszigeti apácák és Besztur fia Demeter közt per tárgyát képező - földjére
vonatkozó kiváltságleveleket a peres felektől bekérvén káptalanjával írassa át
és mutassa be 96
81. Margitsziget, (1267-1269.) IV. Béla király megerősíti Nána mester özvegyének
azon intézkedését, amellyel Sóskutat, fia Nána beleegyezésével, a margitszigeti apácáknak adományozta 96
82. Aranyos, (1268.) január 6. IV. Béla király megparancsolja Ákos mester
budai prépostnak, hogy Nevegyi Benedeket, aki addig Székesfehérvár jobbágya
volt, valamint testvérét, az őket illető nevegyi földdel egyetemben, kívánságukhoz képest nyilvánítsa a margitszigeti apácák jobbágyaivá 97
83. (1268. január 6. után.) Ákos mester budai prépost jelenti IV. Béla királynak,
hogy január 6-án kelt parancsa értelmében kiküldötte jegyzőjét, Márton
mestert, aki Nevegyi Benedeket és testvérét, az őket illető nevegyi földdel
egyetemben, a margitszigeti apácák jobbágyaivá nyilvánította 97
84. Buda, 1268. április 13. Ákos mester budai prépost és Ambrus mester a királyné
kápolnaispánja jelentik IV. Béla királynak, hogy élőszóval kiadott parancsa
értelmében, a Jenővel szomszédos Újbécs nevű helységnek s az ott levő
palotának birtokába a margitszigeti apácákat beiktatták és hogy az iktatásnak Verner fia Péter fia ellenmondott 98
85. 1268. április 13. után. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak Újbécs
s az ott levő palota birtokába történt beiktatását jóváhagyván, a nevezett
apácákat az említett helység birtokában megerősíti 99
86. 1268. október 18. Buda várának tanácsa előtt a budai káptalan és a pesti
hajósok a révpénz harmada és a sóvám miatt támadt pörükben kiegyeznek
oly módon, hogy a hajósok a révpénz harmadát ezentúl becsületesen átszolgáltatják a budai káptalan vámszedőinek s a sóvám befizetése előtt
a sószállítóknak hajóikat nem bocsátják rendelkezésükre 100
87.(1268 vagy 1269) augusztus 20. A székesfehérvári keresztesek konventje
írásba foglalja a margitszigeti apácák és a nevegyi nemesek közt folyó birtokperben létrejött egyességet, amely per amiatt keletkezett, hogy a király
a margitszigeti apácáknak adományozta hírnökeinek földjét és a Fejérvárhoz
tartozó területet, amelyek a nevegyi nemesek földjei közt terültek el 101
88. Buda, (1269.) szeptember 3. IV. Béla király a pécsváradi konventhez intézett
parancsával elrendeli a margitszigeti apácák beiktatását a Koasth várhoz
tartozó négy várjobbágy földjeinek birtokába, akik önként a nevezett kolostor
jobbágyaivá szegődtek 102
89. 1269. október 3. IV. Béla király a budai káptalan által jogtalanul élvezett
budai tizedeket, a Hévízmelléki Szt. Jakab egyházat, a budai hegyen lévő
Boldogasszony egyházat, a kelenföldi Szt. Gellért egyházat, a váli és dörgicsei
tizedeket a veszprémi püspöknek visszaadja 103
90. Csut, (1270 előtt) szeptember 8. IV. Béla király a szolgagyón várhoz tartozó
Kuldu nevű birtokot a margitszigeti apácáknak adományozza 108
91. Csut, (1270 előtt) szeptember 22. IV. Béla király előtt Macha, Székesfehérvárnak varsányi jobbágya, testvéreivel és földjükkel egyetemben, a
margitszigeti apácák jobbágyává szegődik 108
92. 1270. augusztus 20. A budai káptalan előtt Turul comesnek kolostorba vonuló
özvegye, Onnus asszony, a Tisza mellett fekvő Sol nevű birtokát a margitszigeti
apácáknak adja 109
93. 1270. V. István király Teleki somogymegyei helységet, amely édesanyjáé
volt, a margitszigeti apácáknak adományozza 110
94. 1270. A budai káptalan előtt a Nánabeszter nemzetségből való Beszter fia
Demeter berkii lakos és a Miklós testvér által képviselt margitszigeti apácák
a köztük per tárgyát képező Sóskútra vonatkozólag - amelyet Nána mester
özvegye a nevezett apácákra hagyományozott - kiegyeznek 110
95. 1270. V. István király a pozsonymegyei Potos, Petend és Gumulch birtokoknak IV. Béla király által a margitszigeti apácák javára történt adományozását jóváhagyja s azokat a maga részéről is a nevezett apácáknak adományozza 111
96. 1270. V. István király Cholnuk birtoknak IV. Béla király által a margitszigeti apácák részére történt adományozását megerősíti 112
97. 1270. A budai káptalan előtt Martonvásári Gergely Thordos nevű földjét,
szőleit s összes ingó és ingatlan javait a margitszigeti apácákra ruházza át 113
98. 1270. V. István király a pestmegyei Toxvn, Zoych, Kaad nevű a szolgagyőri
várhoz tartozó hercegi birtokokat (Ölbő szigettel együtt), valamint a fejérmegyei Ossyant (három kis szigettel) a Csepelsziget alatt, a margitszigeti
apácáknak adományozza és - Ossyant kivéve - megállapítja a határaikat 114
99. (1270-1272 közt.) A budai káptalan jelentése V. István királyhoz a margitszigeti apácák csepelszigeti Nyun nevő birtokának határjárásáról 116
100. Buda, (1270-1272 közt) V. István király megparancsolja Ákos budai prépostnak, hogy a Toxun nevű hercegi földnek birtokába a margitszigeti apácákat
iktassa be 117
101. (1270-1272 közt) V. István király a margitszigeti kolostornak adományozza
Ölbőszigetet 118
102.(1270-1272 közt) V. István király előtt Péter zederkyn-i nemes összes birtokait a margitszigeti apácáknak adományozza s a maga részére életfogytig tartó
haszonélvezetet köt ki 118
103. (1270-1277 közt) Bezterfia Demeter és hitvese a budai minoriták előtt részint
kölcsönösen egymás javára, részint rokonaik, valamint a budai Szt. János
egyházban és a Margitszigeten élő minoriták részére végrendeletet tesznek ... 119
104. 1271. március 30. A székesfehérvári keresztesek konventje előtt Cob fia Fotha
királyi udvarnok ^Teleki határában fekvő szőlejének háromnegyed részét, 12
hold szántóföldjét s két kaszálóját a margitszigeti apácáknak ajándékozza, említett szőlejének negyedrészét pedig ugyanazoknak 5 ezüstmárkáért eladja____ 121
105. Buda, 1271. november 2. V. István király előtt Uza fia Péter a Jenő, Ság,
Szécsény, Gebed, Kartal, Bodony és Keveaszó helységekben levő összes
birtokrészeit a margitszigeti apácáknak adományozza 122
106. 1272. febr. 23. V. István király a királyi lovászok Potos nevű földjének IV. Béla
király által a margitszigeti apácák javára történt adományozását megerősíti
s a nevezett föld határait megállapítja 123
107. Aranyos, 1272. május 1. Moys nádor soproni comes Chaba, Kosuk, Belch,
Rakus, Azlar, Burhud, Posony és Igol nevő birtokait a király jóváhagyásával
leányaira ruházza át, akit margitszigeti apácák 125
108. Zágráb, 1272. május 26. V. István király jóváhagyta és megerősíti Moys
nádornak a margitszigeti apácák részére tett birtokadományát 125
109. Margitsziget, 1272. július 17. V. István király eltiltja a Pesten székelő alnádort
a margitszigeti apácák népei feletti ítélkezéstől azon indoklással, hogy azok
közvetlenül a király bíráskodása alá tartoznak 126
110. 1272. szeptember 28. Esztergom város közönsége bizonyítja, hogy Rennerius
esztergomi polgár csolnoki szőleje, minthogy Gean genti kereskedővel szemben
fennálló tartozását nem fizette meg, a hitelező részére lefoglaltatván, ez utóbbi
azt a margitszigeti apácáknak eladta 126
111. 1272. A budai káptalan bizonyítja, hogy a káptalan kiküldöttei előtt Zonuk
fia Péter fia Péter baranyamegyei Zederkyn és valkómegyei Samaria nevű
birtokait végrendeletileg a margitszigeti kolostorra hagyományozta 127
112. Székesfehérvár, 1272-1290 közt. IV. László király Somogyvár Borhod és Igol
között fekvő földjét a margitszigeti apácáknak adományozza 128
113. 1272-1290 közt. A budai káptalan Péter országbíró számára kivonatosan átírja
V. István király azon oklevelét, melyben a Csepelszigeten elvett jószágokért
a pestmegyei Toxon illetőleg Zoych jószágot adja a margitszigeti apácáknak 129
114. Egres, (1272-1290 közt) október 8. IV. László király a Toxunnal határos
Zoych birtokot elveszi János királyi kutyapecértől, aki azt álnokul magának
adományoztatta, s visszaadja nővérének, Erzsébetnek 130
115. Rákos, (1272-1290 közt) július 13. IV. László király meghagyja Walter
komáromi comes kamaraispánnak, hogy Kuldu birtokot, amelyet Béla és István
királyok a margitszigeti apácáknak adományoztak s amelyet ő tájékozatlanul
Kuldui Simonnak adott, a nevezett apácáknak adja vissza 130
116. Buda, 1273. október 17. IV. László király a hűtlenné lett Pous fia Ugrinus
mester esztergomi palotáját Walter budai comesnek adományozza ama negyven
hordó bor és huszonöt ezüstmárka fejében, amellyel Ugrinus Walternek bírói
megállapítás szerint tartozott 131
117. 1273. október 30. Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy Walter komáromi
comes a Pous fia Ugrinus mester esztergomi palotájának birtokába a király
parancsa értelmében ellenmondás nélkül beiktattatott 131
118. 1273. IV. László király megengedi Moys somogyi comesnek, hogy birtokairól
leányai részére, akik margitszigeti apácák, végrendelkezhessék 132
119. 1274. március 9. előtt. IV. László király átírja és jóváhagyja atyjának,
V. István királynak, adománylevelét, amelynek értelmében a budai királyi
asztal részére évenkint bort szolgáltató esztergommegyei Epelt az ottani
vincellérekkel és szőlőkkel egyetemben az esztergomi káptalannak adományozta 134
120. Buda, 1274. április 29. IV. László király az esztergomi káptalanhoz intézett
parancsával elrendeli, hogy Benedek udvari jegyző a margitszigeti apácákat
iktassa be Csaba falu birtokába, amelyet Moys királynéi tárnokmester somogyi
comes a nevezett apácáknak adományozott 135
121. 1274. május 17. Az esztergomi káptalan jelentése IV. László királyhoz a margitszigeti apácáknak a Moys királynéi tárnokmestertől kapott Csaba falu birtokába történt beiktatásáról s a nevezett falu határainak megállapításáról____ 136
122. Buda, 1274. július 14. Izabella királyné a margitszigeti apácáknak adományozza
az esztergommegyei Csév nevű két ekényi földet a rajta levő három családdal
együtt 137
123. 1274. július 25. Az esztergomi káptalan bizonyságlevele arról, hogy Izabella
királyné parancsa értelmében a margitszigeti apácákat az esztergommegyei
Csév birtokába szabályszerűen beiktatták 137
124.1274. augusztus 19. A pécsváradi konvent előtt Kaplani Tamás fia István
kaplani birtokát - bizonyos kikötések mellett - a margitszigeti apácákra
ruházza át 138
125.(1274.) szeptember 4. A pécsi káptalan jelenti IV. László királynak, hogy
midőn a margitszigeti apácákat Kaplan birtokába be akarta iktatni, Moryan
fia Moryan comes ellenmondott 139
126. Lyon, 1274. október 28. X. Gergely pápa bullája a domonkosok lelki vezetése
alatt élő Szent Ágoston-rendi apácák összes konventjeihez, amelynek értelmében a nevezett apácákat a Szentföld segélyezésére rendelt tized fizetése alól
fölmenti 140
127. 1274. A budai káptalan előtt Moys királynéi tárnokmester szepesi (helyesen
somogyi) comes Csaba falut a margitszigeti apácáknak adományozza 140
128. 1274. IV. László király jóváhagyja azt a cserét, amely szerint az esztergomi
káptalan IV. Béla király kívánságára a hontmegyei Szalka királyi birtok
ellenében a Pest mellett levő Jenőt átengedte a margitszigeti apácák
kolostorának 141
129. 1274. A váci káptalan bizonyítja, hogy a Péter nemzetségének tagjai és a
margitszigeti apácák a pestmegyei Oszlár birtokra vonatkozó perben egyességet
kötöttek 143
130. Buda, 1275. július 16. IV. László király a Kuldu nevű földet, amelyet IV. Béla
és V. István királyok adományoztak a margitszigeti apácáknak, ő pedig
Simonnak és más nemeseknek engedett át, most maga is a nevezett apácáknak
adja és Walter komáromi ispán és budai várnagy útján beiktattatja őket annak
birtokába 145
131. Buda, 1275. október 6. Izabella királyné Symeg és Sumodor nevő falvait
- ottani vincelléreivel egyetemben - a margitszigeti apácáknak adományozza 145
132. Buda, (1275.) október 6. Izabella királyné utasítja Péter nevű serviensét,
hogy a margitszigeti apácákat iktassa be a nekik adományozott symegi és
sumodori vincellérek és földjeik birtokába 146
133. 1275. A budai káptalan bizonyítja, hogy a margitszigeti apácákat a királynéi
vincellérek Symeg és Symodor nevű falvainak birtokába szabályszerűen
beiktatták 147
134. (1275.) A budai káptalan Izabella királyné parancsára írásba foglalja a margitszigeti apácáknak adományozott Symeg és Symodor határait, ami az iktatásról
szóló bizonyságlevélből kimaradt 147
135.1275. Izabella királyné a margitszigeti apácáknak adományozott Symog és
Symodor nevű esztergommegyei falvak határait írásba foglalja 148
136. 1275. A budai káptalan oklevele a Moys mester által a margitszigeti apácáknak
adományozott somogymegyei Igol, Posony, Ozlar, Burhud, Rukusy és Belch,
továbbá a tolnamegyei Kosuch határjárásáról 150
137. Zirc, (1275 körül) december 26. IV. László király Sóskútnak Beztur fia Demeter
által a margitszigeti apácákra történt hagyományozását jóváhagyja 151
138. Laterán, 1276. május 20. V. Incze pápa a margitszigeti apácákat összes birtokaikban és kiváltságaikban megerősíti 152
139. Buda, 1276. június 3. IV. László király megerősíti a margitszigeti apácákat
azon tusmánmáli szőlő birtokában, amelyet V. István király Hévízi Teku
többi birtokával egyetemben a nevezett apácáknak adományozott 156
140. 1276. június 17. IV. László király megerősíti IV. Béla királynak Pest városa
számára biztosított kiváltságait s újakkal gyarapítja azokat 157
141. 1276. augusztus 24. IV. László király a Margitszigetet - a minoriták és premontreiek klastromai és belsőségei kivételével - Erzsébet nevű nővérének
és apácatársnőinek adományozza 158
142. 1276. augusztus 29. A budai káptalan előtt Uza fia Péter a jenői révben levő
földjét a margitszigeti apácáknak, a tőlük kapott 25 ezüstmárka fejében,
Szent Mihály nap nyolcadáig elzálogosítja 160
143. Margitsziget, 1276. november 27. Izabella királyné a margitszigeti apácáknak
adományozza a Csolnok melletti Csév birtokot, amelyet már Erzsébet királyné
is a nevezett apácáknak adott 160
144.1276 körül. Az esztergomi káptalan jelenti IV. László királynak, hogy parancsához képest a margitszigeti apácákat Szalontaszakállas és Szolgagyőr birtokába
beiktatták, ami ellen Pünkösd fia Miklós komáromi várjobbágy óvást emelt 161
145.(1276-1778 között). A budai káptalan jelenti Moys országbíró somogyi
comesnek, hogy parancsához képest Chuy-i Dénes és testvérei a margitszigeti
apácák tisztjei, Péter és Marcell ellenében a király elé idéztettek 162
146. Lábad, 1277. január 20. IV. László király a margitszigeti apácáknak adományozza három hévízi adófizető emberét 163
147. 1277. április 26. A budai káptalan előtt az esztergomi keresztesek és a margitszigeti apácák kiegyeznek azon perben, amely köztük 8 hévízi telek miatt folyt 163
148. Margitsziget, 1277. május 6. Izabella királyné a királyi asztalhoz tartozó azon
hévízi 3 adófizető embert és 2 szőlőmívest, akiket IV. László király a
margitszigeti apácáknak ajándékozott, a maga részéről is átengedi a nevezett
apácáknak 164
149. Pest, 1277. június 12. IV. László király a kegyurak hiánya miatt sanyarú
helyzetbe jutott bencésrendi telkii apátságot a margitszigeti apácák kolostorának fenhatósága alá rendeli 165
150. Buda, 1277. október 6. IV. László király a Tárnok nevű földet, amely nővérének,
Erzsébet margitszigeti apácának, birtokai közepett van s amelyet előbb Torzok
nevű kunnak adományozott, az utóbbitól visszavéve említett nővérének és
apácatársainak adományozza 166
151. 1277. IV. László király megerősíti Tawarnuk birtoknak a margitszigeti apácák
javára történt adományozását s leírja az adományozott birtok határait 167
152. Torna, (1277 körül) szeptember 11. IV. László király parancsa Jób pécsi
püspökhöz, hogy vizsgálja meg a margitszigeti apácák panaszát, mely szerint
Morianus fia Morianus a panaszosok Kapplan nevű birtokát elpusztította 168
153. Buda, 1278. január 20. Erzsébet királyné szakácsainak dorogi földjét a margitszigeti apácáknak adományozza 169
154. 1278. április 25. A budai káptalan bizonyítja, hogy a margitszigeti prémontrei
apátnak és konventjének az ugyanottani apácák képviselői ellen emelt panasza
ügyében vizsgálatra kiküldött káptalani tagok jelentése szerint a vádak nagy
része igaznak bizonyult 169
155. 1278. május 3. Adorján testvér, a magyarországi ferencrendiek tartományfőnöke, a margitszigeti ferencrendiek valamint az ugyanottani domonkosrendi apácák és szerzetesek közt kolostoraik határai miatt folyó perben - a
domonkosrendiek tartományfőnökével létesített megegyezéséhez képest -
minden további pereskedést megszüntet 170
156.1278. IV. László király a margitszigeti apácák népeit V. István király rendelkezésének megfelelően kiveszi a rendes bíróságok joghatósága alól s elrendeli,
hogy kizárólag a nevezett apácák tisztjei ítélkezzenek fölöttük 171
157.1278. IV. László király a Margitszigetet - a ferencrendi és prémontrei kolostorok, továbbá a keresztesek kastélya, végül az esztergomi érsekség kastélya,
tornya és házai kivételével - az ottani apácáknak adományozza 173
158.1278. IV. László király a János comes örökös nélkül elhalt fiainak,
Miklósnak és Jánosnak birtokaiból egy pomázi jószágot Erzsébet nevű nővérének és apácatársainak adományoz 174
159. Buda, 1278 körül. Erzsébet királyné meghagyja a budai káptalannak, hogy a
margitszigeti apácákat hírnökeinek Dada nevű földje birtokába iktassa be 175
160. 1279. május 4. A budai káptalan előtt Saapi Péter fia János saapi földjének
egy részét a margitszigeti apácáknak 25 ezüst márkáért zálogba adja ... 176
161. Buda, 1279. május 11. IV. László király jóváhagyja azt a szerződést, mely
szerint Lőrinc szörényi bán dobokamegyei Kendteluk nevű birtokát Hench
comes budavári rectornak, Rodnai Brendulinus fiának, 150 márkáért eladja 177
162. 1279. június 13. III. Miklós pápa meghagyja Fülöp apostoli követnek, hogy
János budai prépostnak kalocsai érsekké történt megválasztását erősítse meg
s vegye ki tőle a hűségesküt 178
163. 1279. IV. László király írásba foglalja és megerősíti a Moys királynéi tárnokmester által a margitszigeti apácákra ruházott somogymegyei Igol, Posoni,
Ozlar, Burhud, Racusy, Belch és a tolnamegyei Kosuk, Eche birtokok határait,
amint azok a budai káptalan oklevelében leírattak 179
164. 1279. A budai káptalan előtt a margitszigeti apácák Uza fia Péter birtoka
negyedrészének harmadát, amelyet a Káta nemzetségbeli Jula comestől váltottak meg, a nevezett Uza fia Péter és testvérei örököseinek visszaadják, az
utóbbiak viszont egész Jenőt az apácáknak engedik át 180
165. 1279 körül. IV. László király az Uza fia Péter által egykor a margitszigeti
apácáknak hagyományozott Pomázt, valamint egy budai szőlőt és egy hévízi
malmot, amelyeket Gergely alnádor azon címen foglalt le, hogy az említett



Péter mint bűnös párbajban esett el, a nevezett apácák birtokában hagyja ... 181
166.1279. A budai káptalan előtt Tiborc comes fia Péter comes pomázi birtokrészét a margitszigeti apácáknak 20 ezüst márkáért eladja 182
167. 1279. A budai káptalan előtt Tiborc comes fia Péter comes pomázi 164 holdnyi
birtokrészét 20 ezüst márkáért és Kenéz fia István ugyancsak pomázi birtokának 40 holdnyi részét 5 ezüst márkáért eladják a margitszigeti apácáknak .. 183
168. Buda, 1279 körül. IV. László király a budai káptalanhoz intézett parancsával
elrendeli, hogy Pál tárnok a margitszigeti apácákat iktassa be ama javak
birtokába, amelyeket Uza fia Péter hagyományozott reájuk 184
169.(1280.) január 18. A budai káptalan jelenti IV. László királynak, hogy parancsához képest a királyi ember a margitszigeti apácákat illető Tukul nevű föld
határait megállapította s annak birtokába a nevezetteket beiktatta 184
170. Buda, 1280. február 24. Erzsébet királyné a pestmegyei Nemus-on letelepedett
s hercegi tulajdont képező öt emberét - köztük óbudai Farkas fia Pétert -
a margitszigeti apácáknak adja 185
171.1280. március 29. A pécsváradi konvent jelenti IV. László királynak, hogy
Morianus fia Morianus comes két domonkosrendi szerzetes tanúskodása
mellett végrendeletet alkotott, melyben a margitszigeti apácákra hagyta Anias,
Ykurholm és Koxol nevű tiszavidéki jószágait 186
172. Jenke, 1280. május 21. IV. László király a margitszigeti apácáknak a magvaszakadt Morianus comes baranyamegyei Jeneu és Naney nevű birtokaiban való
megerősítéséről szóló kiváltságlevél kiadását felfüggeszti, minthogy Ok comes
és rokonai a szóbanforgó birtokok elidegenítése ellen tiltakoztak 187
173.Suriano, 1280. június 27. III. Miklós pápa a budavári vásárvámnak IV. Béla,
illetve IV. László királyok által a margitszigeti apácák részére történt adományozását jóváhagyja 188
174.1280. augusztus 15. IV. László király Fülöp pápai követtel szemben kötelezi
magát, hogy a budai zsinat megakadályozására kiadott rendeletének jóvátételére évi 100 ezüst márkát fizettet ki évenkint jótékony célra 188
175. 1280. szeptember 5. A csázmai káptalan bizonyítja, hogy Misca comes fia
Miklós a királytól csereképen kapott birtok ellenében a margitszigeti apácáknak
átadta a somogymegyei Viz birtokot 189
176. Buda, 1280. szeptember 10. Péter comes országbíró azon perben, amelyet
Miklós fia Sándor és Borlouch fia Jobagh Tárnok miatt a margitszigeti apácák
ellen indítottak, az alperes apácák javára hoz ítéletet 190
177. (Buda) 1280. szeptember 26. Tamás váci püspök királynéi kancellár bizonyítja,
hogy Moys királynéi tárnokmester halálos ágyán már régebben alkotott végrendeletét teljes egészében érvényesnek nyilvánította s a margitszigeti apácákra
hagyományozott birtokokat újból nekik adta 191
178. Dömösd, (1280.) március 10. IV. László király megparancsolja a somogyi
konventnek, hogy a margitszigeti apácáknak a somogymegyei telkii királyi
udvarnokok földjei s szőlei birtokába leendő beiktatásához küldje ki megbízottját 192
179.(1280.) március 23. A somogyi konvent jelenti IV. László királynak, hogy
prancsához képest a margitszigeti apácáknak a somogymegyei telkii udvarnokok földjei és szőlei birtokába való beiktatása szabályszerűen megtörtént ... 193
180. 1280. március 23 után. IV. László király a somogymegyei Telkiben élő udvarnokait, földjeikkel és szőleikkel együtt, Erzsébet nevű nővérének, illetve a
margitszigeti apácakolostornak adományozza 193
181. Patakvár alatt (1280-84 között). Bírói ítélet a margitszigeti apácáknak Miklós
fia Sándor ellen Tárnok miatt folytatott perében 194
182. 1281. január 2. IV. László király Moys mester özvegyének kérésére jóváhagyja
és megerősíti Moys mester végrendeleti intézkedéseit, amelyek értelmében Igol,
Posoni, Borhod, Azlar, Rakusi, Beelch, Kosuk, Eche és Guerence nevű birtokait
a margitszigeti apácákra ruházta át 195
183. 1281. július 7. A budai káptalan előtt Miklós fia Miklós Nyír nevű birtokát a
margitszigeti apácáknak 8 márkáért elzálogosítja 196
184. 1281. szeptember 20. IV. László király megerősíti a margitszigeti apácákat a
Morianustól kapott Jeneu és Naney nevű birtokokban 197
185. Buda, 1281. szeptember 21. Péter tárnokmester bizonyítja, hogy a margitszigeti apácák és Pest város polgárai azon perben, amely köztük Újbécs
tulajdonjoga miatt keletkezett, békésen kiegyeztek és a mondott birtokon megosztoztak 199
186. Szeged. 1282. szeptember 4. IV. László király előtt Chem pestmegyei Ladan
nevű birtokát s egyéb jószágait a margitszigeti apácáknak adja, azonban
holtáig fenntartja a haszonélvezeti jogot 201
187. Szeged, 1282. október 26. IV. László király a jogtalanul elfoglalt Chechthow
nevű halastavat s a hozzá tartozó földet visszaadja a budai káptalannak 201
188. 1282. november 4. IV. Márton pápa utasítja a váci püspököt, hogy a budai
préposttá választott Gellért székesfehérvári kanonokot erősítse meg 202
189. 1282. IV. László király az egész Margitszigetet - a ferencrendi és prémontrei
kolostorok területét, a keresztesek kastélyát s az esztergomi érsekség kastélyát,
tornyát és egyéb épületeit kivéve - a margitszigeti apácáknak adományozza
s minden ezzel ellenkező intézkedést érvénytelennek nyilvánít 203
190. 1282. A margitszigeti apácák konventje a telkii apátság kegyuraként hozzájárul ahhoz, hogy János telkii apát az apátságnak egy kecskekőőrsi szőlejét
3y2 ezüst márkáért a budaalsóvárosi Sink fia Pálnak eladja 204
191. 1282. A budai káptalan igazolja, hogy Kemyn comes Ábrahám comes özvegyének hitbére és jegyajándéka fejében 40 márkát, Kemyn comes testvére Pál
pedig Samud falu elpusztítása miatt kárpótlásképen 12 ökröt adott át a margitszigeti apácák megbízottainak 205
192. (1283.) április 6. A váci káptalan jelenti a királynak, hogy Márton szegedi
comes a jogtalanul elfoglalt Chechthow nevű halastavat és tartozékait visszaadta a budai káptalannak 206
193. Zsámbok, 1283. ápril 15. Máté nádor végrendelete, melyben neje és a margitszigeti apácák javára rendelkezik s az utóbbiakra hagyja Gyrky és Nandur
nevű birtokait 207
194. Margitsziget 1283. június 24. IV. László király előtt a margitszigeti apácák
és Sámson fia Ok comes azon perben, amely köztük a Morian fia Morian által
a nevezett apácákra ruházott Jenew és Nane birtokok miatt folyt s amelyben
a király már ítéletet is hozott, megegyeznek 208
195. 1283. július 9. A pécsváradi konvent bizonyítja, hogy a margitszigeti apácák
átadták Ok comesnek Scemel birtokot , 209
196. Orvieto, 1283. július 23. IV. Márton pápa a margitszigeti apácák kolostorának
korábbi pápáktól és királyoktól nyert kiváltságait megerősíti 210
197. 1282. szeptember 3. A budai káptalan igazolja, hogy Ok comes átadta a margitszigeti apácáknak Jeneu és Naney birtokokat 211
198. Orvieto, 1283. november 1. IV. Márton pápa a margitszigeti apácáknak megengedi, hogy zárt ajtók mellett és harangszó nélkül általános interdictum idején
is végezhetik a karimát és hallgathatnak szent misét 211
199. Orvieto, 1283. november 5. IV. Márton pápa a margitszigeti apácáknak megengedi, hogy a rendjükbe lépő nők ingó és ingatlan javait, amelyekről ez
utóbbiak a világban maradva rendelkezhettek volna, megtarthassák 212
200. 1283. november 11. Kozma komáromi várnagy az ekecsi várjobbágyok és a
margitszigeti apácák szakállasi jobbágyai közt bizonyos területek miatt kitört
viszályban a tárnokmester meghagyásából igazságot tesz 213
201. 1283. IV. László király az egész Margitszigetet - a minoriták és prémontreiek
kolostorai, továbbá a keresztesek és az esztergomi érsekség kastélyai kivételével
- a szigeten élő apácáknak adományozza, illetve annak birtokában őket
megerősíti és megsemmisít minden evvel ellenkező intézkedést még az esetben
is, ha az az apácák nevében történt volna 214
202. 1283. A budai káptalan előtt Sapi Péter fia János sapi birtokának egy részét,
amelynek határait a káptalan kiküldöttje előzetesen megállapította, a margitszigeti apácáknak 30 ezüst márkáért eladja 215
203.1283. A budai káptalan előtt Vilmos fia Arnold óbudai hospes, valamint
nővére és anyja a pazanduki Tebesere dűlőben levő szőlejük felét Gergelynek,
az óbudai Szűz Mária-kápolna papjának hét ezüst márkáért eladják 216
204. Esztergom, 1285. június 14. Lodomér esztergomi érsek a pesti és jenei
hajósok testülete által a budai káptalan ellen indított perben úgy ítél, hogy
a pesti és jenei révvámnak és minden egyéb révjövedelemnek harmada az
alperes káptalant illeti 217
205.(1285.) aug. 14. előtt. Lodomér esztergomi érsek a Margitsziget felső részén
bírt s fallal körülvett udvarházát és tornyát nyolc évi használatra átengedi
Tamás váci püspök királyi kancellárnak 220
206. 1285. szeptember 4. A margitszigeti apácák kijelentik, hogy a veszprémi
püspöktől és káptalanától Szent István hitvalló tiszteletére a szigeten építendő
kápolnára azon feltétel alatt kaptak engedélyt, hogy annak káplánja az
egyházmegyei zsinaton megjelenni tartozik 221
207. 1285. szeptember 22. IV. Honorius pápa megengedi a margitszigeti apácáknak,
hogy a IV. Béla király által rájuk ruházott kegyúri jog alapján a budavári
Mária egyház jövedelmeinek harmadrészét továbbra is megtarthassák---- 222
208. 1285. Erzsébet királyné Sándor comes fiainak adományozza a tolnamegyei
Zekul birtokot a tatárok ellen a budai vár alatt tanúsított hősies magatartásuk
jutalmául 223
209. Róma, 1286. február 3. IV. Honorius pápa megerősíti a margitszigeti apácáknak IV. Béla, V. István és IV. László királyok által adományozott azon
kiváltságát, hogy birtokaikon a világiaktól a királynak járó collectát ők
szedhetik 224
210. Buda, 1286. ápril 11. IV. László király a margitszigeti apácáknak adományozza a Csák nemzetségbeli Chomoz Pál Paagh nevű faluját, mert az
említett apácakolostor és népei birtokai ellen hatalmaskodott 225
211.1286. Az esztergomi keresztesek konventje azon telket, amelyet Keszii
Sebestyén fia Simon comes Tekew unokájától Istvántól vásárolt, 10 ezüst márka
lefizetése ellenében a maga részéről is átengedi a nevezett Simon comesnek,
a kereszteseknek járó minden jövedelemmel együtt 225
212. 1286. A budai káptalan előtt az esztergomi és hévízi keresztesek képviselői
ama tíz ezüstmárka fejében, amelyet a tatárjárást követő nehéz időkben
Keszii Sebestyén fia Simon comes kölcsönzött nekik, elengedik a nevezett
hévízi udvarháza után járó szolgáltatásokat 226
213. 1287. február 6. IV. László király Pomázt, amelyet Uza fia Péter a margitszigeti apácákra ruházott, a maga részéről is a nevezett apácáknak adományozza 227
214.1287. június 23. IV. László király Buda városának a lateráni székesegyház
fölszentelése ünnepét megelőzőleg és követőleg nyolc napra országos vásártartási jogot adományoz, a vásárral összefüggő pörös ügyeket a budavári
bíró jogkörébe utalja s a vásárosokat Buda város határain belül minden vám
fizetésétől fölmenti 228
215. Buda, 1287. július 6. IV. László király meghagyja Buda város közönségének,
hogy a margitszigeti apácáknak járó vásárvámot a zalánkeményi, zimonyi
és más kereskedőktől szedjék be, az eddig beszedni elmulasztott vámokért
pedig kárpótlást fizessenek 230
216. Buda, 1287. július 6. IV. László király a pesti révvámot, melyet a pesti
révészeknek adományozott, visszaadja a budai káptalannak 231
217. Buda, 1287. július 20. IV. László király a budavári polgárok vásártartási
kérését a margitszigeti apácák vámszedési jogának innen származó sérelme
miatt elutasítja 231
218.(1287.) IV. László király a Margitszigetet, mely hajdan Nyulak-szigetének,
utóbb pedig Boldogasszony-szigetének neveztetett, minden hozzáfűződő
királyi jogával egyetemben a margitszigeti apácáknak adományozza 232
219.1288. március 21. IV. László király a Buda és Pest felől jövő és Győr felé
tartó bármilyen nemzetiségű kereskedőket kötelezi, hogy az esztergomi
káptalannak Győrött vámot fizessenek 233
220.1288. ápril 18. IV. László király átírja és megerősíti az esztergomi káptalan
vámszedési jogára vonatkozó kiváltságleveleket s a káptalan által bemutatott
oklevelek, könyvek és feljegyzések alapján megállapítja a vámtételeket,
amelyek a pesti kereskedelmet is érintik 236
221.1288. május 8. Lodomér esztergomi érsek panaszt emel a pápánál IV. László
király ellen s különösen a margitszigeti apácakolostor elleni támadását s
szüzességi fogadalmat tett nővérének férjhezadását kifogásolja 239
222. Esztergom, 1288. június 5. IV. László király a felhévízi szőlőket, malmot és
palotákat, továbbá a Margitszigetet minden tartozékával együtt, valamint a
budai vásárvámot a margitszigeti apácáknak visszaadja 241
223. Buda, 1288. július 25. IV. László király a telkii monostor kegyuraságát
visszaadja a margitszigeti apácáknak és érvénytelenít minden arra vonatkozólag kiadott adománylevelet 242
224.1288. július 25. IV. László király a budai káptalannak visszaadja a Buda
határain belül fekvő/Bana nevű földet, melyet előbb az óbudai polgároknak,
majd Tamás váci püspöknek, végül pedig Merkulin comes pestújhegyi polgárnak adományozott 242
225.1288. augusztus 6. A margitszigeti ferencrendi szerzetesek az ugyanottani
domonkosokkal és apácákkal szigeti területek miatt folytatott perben
kiegyeznek s megelégszenek a vitás terület egy részével 244
226. Egres. 1288. szeptember 27. IV. László király előtt Ágoston és Tamás
domonkosrendi szerzetesek kijelentik, hogy Pát birtok, amelyet Werner ispán
budavári bíró és Négyi Balázs kértek adományba, a margitszigeti apácáké 246
227. Rákos, 1289. május 26. IV. László király a margitszigeti apácáknak az orszagban levő összes birtokait, a budai és pesti vámot, a hévízi palotákat és a telkii
monostort visszaadja és ezekre vonatkozólag bárkinek kiadott adományleveleit érvényteleníti 246
228. Esztergom, 1289. szeptember 15. Lodomér esztergomi érsek azon kikötéssel
oldja fel Buda városát az interdictum, a budai tanácsot pedig a kiközösítés
büntetése alól, hogy nem engednek be többé a városba olyan bécsi, regensburgi
és más németországi kereskedőket, akik Esztergomot elkerülve a királynét megillető harmincad és az esztergomi káptalannak járó vám fizetése alól kivonták
magukat 247
229.1289. Erzsébet királyné Nagyberény királynői birtokra vonatkozóan a
veszprémi káptalan javára tett adományát azon indokolással erősíti meg,
hogy margitszigeti fogsága idején jó szolgálatokat tettek neki 249
230. Margitsziget, (1289. szeptember 15-20 között.) IV. László király utasítja a
budai prépostot, hogy a magvukszakadt Gyan és Rubin esztergomi polgárok
esztergomi szőleinek birtokába, amelyeket V. István király a margitszigeti
apácáknak adományozott, az utóbbiakat iktassa be 250
231. Esztergom, 1290. január 28. Erzsébet királyné visszaadja a margitszigeti
apácáknak Beelc, Rakusy és Dada jószágokat 250
232.1290. január 28. után. Erzsébet királyné ünnepélyes alakban adja ki azon
rendelkezését, mellyel Kosuh, Belch, Rakusy és Dada birtokokat a margitszigeti apácáknak visszaadta 251
233. Lábad, (1290. február 3.) IV. László király a margitszigeti apácák Csolnok
nevű faluja részére hetivásártartási jogot engedélyez 252
234. Szarvashalom, 1290. június 24. IV. László királynak az ország összes bíráihoz
intézett parancsa, amelynek értelmében a margitszigeti apácák jobbágyai
felett csakis ezek rendes bírái ítélkezhetnek 253
235. Orvieto. 1290. július 1. IV. Miklós pápa jóváhagyja IV. László királynak
azon intézkedését, mellyel a Margitszigetet és minden hozzá fűződő jogát
a szigeten levő apácazárdának adományozta 254
236. Orvieto, 1290. július 7. IV. Miklós pápa megbízza a székesfehérvári prépostot,
hogy a margitszigeti apácáknak bármi módon idegen kézre került birtokait
és jövedelmeit törvényes úton szerezze vissza 255
237. Orvieto, 1290. július 7. IV. Miklós pápa a pestvárosi vásárvámnak IV. Béla
illetve IV. László királyok által a margitszigeti apácák részére történt adományozását jóváhagyja 255
238. 1290. július 10. előtt. IV. László király az esztergomi Szent Tamás-egyház
káptalanja ellenében a margitszigeti apácákat a pesti vásárvám birtokában
újra megerősíti 256
239. Orvieto, 1290. augusztus 23. IV. Miklós pápa a bécsi skót apátot bíróvá rendeli
ki a margitszigeti apácáknak Lodomér esztergomi érsek ellen jogtalan vámszedés miatt indított perében 258
240. Orvieto, 1290. szeptember 1. IV. Miklós pápa IV. László király azon rendelkezését, amellyel a Margitszigetet minden tartozékával egyetemben a margitszigeti apácáknak adta, jóváhagyja és megerősíti 259
241. Esztergom, 1290. szeptember 6. III. Endre király meghagyja a budavári és
pesti polgároknak, valamint a pesti hajósoknak, hogy a margitszigeti apácák
tisztjeit a vámszedésben ne akadályozzák 260
242. Esztergom, 1290. szeptember 6. III. Endre király meghagyja Buda és Pest
városok közönségének, hirdettessék ki, hogy a budai, budaváraljai és pesti
vásárvámot, mely a budai és váci káptalanoknak, valamint a margitszigeti
apácáknak jár, mindenki köteles megfizetni 261
243. Esztergom, 1290. szeptember 9. III. Endre király Buda város közönségét
200 márka birság terhe alatt kötelezi, hogy ezután a margitszigeti apácákat
a vásárvám szedésében ne akadályozza 261
244.1290. Fenenna királyné átírja és jóváhagyja IV. László király adománylevelét,
mellyel a Nagyszigeten levő »Bogomery« és »Chepteluk« nevű földeket a maga
részéről is Moys mester özvegyének és általa a budavári Szent János-egyház
mellett élő ferencrendi apácáknak engedi át 262
245.1290. A hévízi keresztesek konventje előtt Wrseghi Gybosfia János fiai a Tusmán hegyen levő szőlejük felét András mester budaváraljai polgárnak, Ivánka
comes vejének eladják 263
246. (1290-1300 között) július 7. A budai káptalan előtt a margitszigeti apácák
Sóskutat eladják Berky Mihály comes fia Tamásnak két részletben fizetendő
15 márkáért 264
247. 1291. május 30. Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy az esztergomi Szent
Tamás egyház káptalanja és a margitszigeti apácák az ópesti vásárvám miatti
perükben oly módon egyeztek ki, hogy a káptalan az ópesti vásárvám feléről
lemond, az apácák viszont átengedik a káptalannak a komárommegyei Izsa
falut 265
248. Buda mellett, 1291. június 3. Lodomér esztergomi érsek bizonyítja, hogy az
esztergomi Szent Tamás-káptalan és a margitszigeti apácák a pesti vásárvám
fele miatt folyó perükben olyan egyességre léptek, hogy a káptalan a pesti
vásárvámról a nevezett apácák javára lemond, ezek viszont a káptalannak
átengedik Izsa komárommegyei falut 267
249. 1291. június 3. III. Endre király írásba foglalja az esztergomi Szent Tamás
egyház káptalanja és a margitszigeti apácák között létrejött egyességet, amely
szerint a káptalan lemond az ópesti vásárvám feléről, az apácák viszont átengedik a káptalannak a komárommegyei Izsa falut 268
250. Orvieto, 1291. június 9. IV. Miklós pápa a domonkosok életmódját követő
Szent Ágoston-rendi apácákat a pápai követek ellátásának költségeihez való
minden hozzájárulástól fölmenti 270
251. Buda, 1291. (?) június 11. III. Endre király nyilatkozatot kér a gyulafehérvári
káptalantól arra nézve, vájjon néhai Bertalan tordai esperes, gyulafehérvári
és budai kanonok, Lapád és Perech birtokokon mint a budai káptalan törvényes képviselője rendelkezett-e? 271
252. Orvieto, 1291. július 26. IV. Miklós pápa meghagyja az esztergomi érseknek,
hogy a margitszigeti apácák elidegenített javait szerezze vissza 272
253. 1291. július 26. Fenenna királyné fehérmegyei Gumchud nevű birtokát a
margitszigeti apácáknak adományozza s a nevezett birtok határait megállapítja 272
254. 1291. szeptember 21. III. Endre király átírja és megerősíti IV. Béla királynak
1255. július 25-én kelt kiváltságlevelét, amellyel a budai vásárvámot a margitszigeti apácáknak adományozta és egyben érvényteleneknek nyilvánítja
a budai polgárok számára kiadott vásártartási kiváltságlevelét, valamint a
margitszigeti apácáktól erre vonatkozóan kieszközölt nyilatkozatot 274
255. Esztergom, 1291. november 4. Lodomér esztergomi érsek bizonyítja, hogy
a veszprémi püspök és káptalan, meg a bélakúti cisztercita monostor a kelenföldi Szent Gellért egyház tizedeinek és a sasadi Szent András egyház quarta
magistralisának szedése és szétosztása ügyében megegyeztek 275
256. 1291. A budai káptalan előtt Fekete Miklós comes tusmáli szőlejét, Bukenfelde nevű cinkotai földjét s hévízi udvarházát a margitszigeti apácákra
hagyományozza 277
257. Buda, 1291 után. III. Endre király a Budavár kapuiban a margitszigeti apácáknak járó vám fizetésére a soproni polgárokat is kötelezi 278
258. Buda, 1292. március 28. III. Endre király a margitszigeti apácák birtokában
hagyja Kuazth vár Péter és Pál nevű jobbágyainak baranyamegyei Woyzlow
nevű földjeit, amelyeket Béla, István és László királyok oklevelei értelmében
eddig is bírtak 279
259.1292. május 6. Poson mester budai kanonok az esztergomi tartományi zsinaton
káptalanja nevében előadja Buda város közönségének a káptalan ellen elkövetett hatalmaskodásait és orvoslást kér 279
260. Esztergom, 1292. május 6. Lodomér esztergomi érseknek és a tartományi
zsinaton jelenlevő püspököknek a budai káptalan panaszára hozott határozata,
hogy Buda város közönségéhez a hatalmaskodások megszüntetésére atyai
intelmet fognak intézni 281
261.1292. Lodomér esztergomi érsek kötelezi Buda város közönségét, hogy a
margitszigeti apácák népei fölött - László királytól 1278-ban nyert kiváltságuk értelmében - ne ítélkezzék 282
262.1292. Budavár tanácsa előtt Péter vászonkereskedő budai házát Gergely
budai polgárnak eladja, de a közös kőfal felhasználását fenntartja magának 283
263. Buda, 1293. május 26. III. Endre király megengedi, hogy a Moys mester
özvegyének házában élő apácák mindama birtokokat, amelyek a Nagyszigeten
és az Óbuda fölötti Megyeren a nevezett úrnőt illették, zavartalanul bírhassák 283
264.1293. A budai káptalan előtt Eg fia György pomázi szőlőjét a margitszigeti
apácáknak eladja 284
265. Buda, 1294. január 12. III. Endre király elrendeli, hogy a királyi istállómesterek a margitszigeti apácák budai és pesti vámszedőitól csak egy márkát
szedhessenek 284
266. 1294. augusztus 18. Péter margitszigeti prémontrei prépost és konventje
megszüntetik azt a pert, amelyet Endre király előtt a margitszigeti apácák
és ottani jobbágyaik ellen szigeti terület miatt indítottak 285
267. 1294. A budai káptalan előtt Hévízi Pentuk fiai Domonkos és Vince lemondanak minden jogigényükről, amelyet a nagybátyjuk, Ereus fia Miklós comes
által a margitszigeti apácáknak adományozott hévízi palotára emelhetnének 286
268. 1294. A budai káptalan előtt László mester budai olvasókanonok Megyer
nevű faluját Tivadar mester fehérvári prépost alkancellárnak és testvérének
László comesnek, valamint Miklós fia Miklósnak 120 ezüst márkáért eladja 286
269. 1294. július 22. III. Endre király hozzájárul, hogy Miklós comes fiai László és
Miklós, tengurdi nemesek, Bulchu nevű falujukat elcserélhessék az esztergomi
érsekségnek margitszigeti tornyával és kastélyával 287
270. Buda, 1294 körül. III. Endre király elrendeli, hogy a margitszigeti apácáknak
Budán az iregi és nagyolaszi vendégek is tartoznak vámot fizetni 289
271. (1295.) január 17. A budai káptalan jelenti III. Endre királynak, hogy midőn
Csete fia Sándort hévízi Erős fia Miklós cinkotai földjének és hévízi udvarházának birtokába be akarta iktatni, a margitszigeti apácák tisztje, Pál comes,
ellenmodott 289
272. 1295. június 15. Budavár hatósága bizonyítja, hogy Benedek veszprémi püspök
tizedjövedelmeit, melyek Szent András, Kelenföld, a budai nagy kés, Keszi,
Nyék és Tát területéről megilletik, Prennernek nevezett Kunch és Morthannak
nevezett Hermann budai polgárok 150 márkáért bérbe vették 290
273. Anagni, 1295. június 29. VIII. Bonifác pápa a pilisi apátot bíróvá rendeli ki
a budai káptalan és Buda közönsége közt a hajóvám miatt kitört viszályban 291
274. 1295. augusztus 16. III. Endre király a margitszigeti apácakolostor margitszigeti jobbágyait minden pénzben vagy élelmiszerekben teljesítendő adózástól
mentesíti s csupán az apácák szükségleteit illető szolgáltatásokra kötelezi ... 292
275. Buda, 1295. szeptember 21. Márton comes alországbírónak a margitszigeti
apácák és Jakab comes közt a baranyamegyei Voyzlow birtok miatt folyó
perben a felperes apácák javára hozott ítélete 293
276. 1295. szeptember 23. Az esztergomi káptalan előtt a margitszigeti apácák
óvást emelnek az ellen, hogy a Kisasszony nyolcadán tartott vásár alkalmával
a budaiak vámszedőiket és tisztjeiket a vámszedésben megakadályozták ... 295
277. Buda, 1295. október 18. III. Endre király meghatalmazza Lodomér esztergomi
érseket, hogy a budai káptalannak Budavár közönsége ellen a révvám miatt
indított perében ítéletet hozzon 296
278. Buda, 1295. október 20. Lodomér esztergomi érsek a budai káptalannak Buda
város közönsége ellen a vámok miatt indított perében úgy ítél, hogy a budaiak
nemcsak a sótól, hanem minden egyéb árutól is tartoznak a budai káptalannak
vámot fizetni 296
279. 1295. A hévízi keresztesek konventje előtt Szécsényi Tamás fia Tamás hévízi
polgár a szentjakabfalvi Újmálon levő szőlejének három holdnyi részét s a
hozzátartozó műveletlen területet az óbudai Lazknak négy márkáért eladja 298
280.1295. A budai polgárok III. Endre király előtt bizonyságot tesznek Vbul fia
Mihály comes fiainak, István és Pál mestereknek hűségéről 299
281. Pazanduk, 1296. június 18. Lodomér esztergomi érsek bizonyítja, hogy a budai
prépost és káptalana, valamint a veszprémi püspök közt folyó perben a prépost
periratát nem az e célra kijelölt helyen, hanem az Ó-Buda melletti Pazathnuk
mezőn mutatta be 299
282. Buda, 1296. július 15. III. Endre király a Moys mester özvegye által a budavári minoriták közelében építtetett kolostorban élő beginák megyeri, csépteleki és bogomélföldei népeit mindenféle adó fizetésétől mentesíti és őket
Werner comes budavári bíró oltalma alá helyezi 300
283. 1296. augusztus 1. A veszprémi káptalan azon perben, amelyet az esztergomi
érseki zsinat látogatása és a tizedek miatt az őrsi, sasadi, csíki, keszii, szentjakabi és fehéregyházi plébánosok ellen folytatott, végérvényesen megszüntet
minden további vitát 301
284.1296. augusztus 28. Imre esztergomi prépost s szentszéki kirendelt bíró
Lodomér esztergomi érsek távolmaradása miatt a veszprémi püspök és a budai
káptalan közt a budai tizedek miatt keletkezett per tárgyalását Szent Lukács
evangelista ünnepének másodnapjára halasztja 303
285. 1296. szeptember 15. után. Lodomér esztergomi érsek a veszprémi püspök és
a bélakúti apát között a kelenföldi tizedek miatt folyó perben átírja a rendi
főnöknek a peres felek közötti megegyezést visszavonó levelét 304
286. Orvieto, 1297. április 18. VIII. Bonifác pápa bullája a domonkosok lelki
vezetése alatt álló Szent Ágoston-rendi apácák összes konventjeihez, mellyel
a nevezett apácákat a tizedfizetés s egyéb egyházi adózásokon kívül a világi
adók és vámok alól is felmenti 305
287. Buda, 1297. június 22. Márton comes alországbíró azon per során, amely a
margitszigeti apácák és az esztergomi káptalan közt dorogi földek miatt folyt,
elrendeli az apácák által igényelt terület megállapítását 306
288. 1297. július 9. Az esztergomi keresztes konvent jelenti III. Endre királynak,
hogy Márton comes alországbírónak a margitszigeti apácák és az esztergomi
káptalan közt dorogi földek miatt folyó pere során kiadott rendelete értelmében megállapították az apácák által igényelt területeket 307
289. Esztergom, 1297. július 16. Lodomér esztergomi érsek átírja a veszprémi
püspök ügyvivője számára azon írásbeli panaszt, melyet a bélakúti monostor
megbízottai emeltek a püspök ellen, mivel tizedszedője Hermann comes útján
a monostort megillető kelenföldi bortizedből 25 hordó bort erőszakkal elvitetett 308
290. Esztergom, 1297. július 16. Lodomér esztergomi érsek a bélakúti cisztercita
monostor és Benedek veszprémi püspök közti perben úgy határoz, hogy a
monostori ügyvivői tanukkal tartoznak bizonyítani, hogy a püspök tizedszedői
a monostor kelenföldi magtárából 25 hordó bort elvittek; a püspök ügyvivője
pedig a püspöke és a bélakúti apát között a kelenföldi tizedeket illetőleg létrejött egyességet köteles igazolni 309
291. Esztergom, (1297.) szeptember 1. Bírói határozat, mely szerint a oeiaKuu
apát tanúiból a veszprémi püspök köteles az esküvőket kiválasztani, valamint
azon ellenvetésekre válaszolni, melyeket a kelenföldi tizedekre és a sasadi
negyedekre vonatkozóan a bélakúti apát felhozott 311
292. Esztergom, 1297. szeptember 27. Lodomér esztergomi érsek a bélakúti cisztercita monostor és Benedek veszprémi püspök közt a kelenföldi tizedek miatt
keletkezett pör tárgyalását a király közbenjárására elhalasztja s a perelt
borokat Albert budavári, Rátold pesti és Péter kelenföldi plébánosok gondjaira bízza 312
293. 1297. október 18. III. Endre király kiváltságlevele, amelyben Sopron város
polgárai részére, Székesfehérvár és Buda városok kiváltságának hasonlatosságára, az ország egész területén vámmentességet engedélyez 313
294. Buda, 1297. december 12. Péter veszprémi éneklőkanonok előterjesztései a
kelenföldi tizedek miatt a bélakúti apát és a veszprémi püspök között folyó
perben 314
295. Buda, 1297. december 14. Lodomér esztergomi érsek a bélakúti monostor és
Benedek veszprémi püspök közt a kelenföldi tizedek miatt keletkezett perben
úgy dönt, hogy a püspök esküvel tartozik igazolni a tizedborok erőszakos
elvitele ügyében felhozott mentségeit 319
296. 1297. A budai káptalan előtt Mechfreth budavári polgár az Újmálon fekvő
szőlőnek birtokában levő felét Tódor győri püspök unokaöccseinek László
comesnek és Miklósnak 10 márkáért eladja 321
297. 1297. A budai káptalan előtt Nevegyi Miklós fia Miklós comes a Toxun és
Wosyan birtokokkal határos Nyr nevű birtokát a margitszigeti apácáknak
26 márkáért eladja 322
298.(1298 előtt) Lodomér esztergomi érsek bizonyítja, hogy Kelemen, a budavári
Mária Magdolna-templom plébánosa és Angelus, az ugyanottani Boldogasszony-templom plébánosa az utóbbi által évenkint szedett illeték miatt
támadt vitában békés egyességre léptek 323
299. (1298 előtt) Lodomér esztergomi érsek Angelusnak, a budavári Boldogasszonyegyház plébánosának megtiltja, hogy az apostoli és érseki követek számára
Kelementől, az ugyanottani Mária Magdolna-templom plébánosától adót
követeljen 324
300.(1298 előtt) Lodomér esztergomi érsek azon perben, amely Albert, a budavárosi Boldogasszony-templom plébánosa és Kelemen, az ugyanottani Mária
Magdolna-templom plébánosa közt az utóbbi által fizetendő adók miatt keletkezett, Kelemen javára ítéletet mond 325
301. (1298 előtt) Lodomér esztergomi érsek Albertnak, a budavári Boldogasszonyegyház plébánosának, aki az ugyanottani Mária Magdolna-templom plébánosa
ellen az évi járulék miatt támasztott perét újonnan megtalált kiváltságlevelek
alapján fel akarta újítani, hallgatást parancsol 326
302. Esztergom, 1298. május 9. Gergely esztergomi érsek bizonyítja, hogy Benedek
veszprémi püspök megbízottai a bélakúti monostor tanúi közül kiválasztották
azokat, akiknek május 14-én esküt kell tenniök arra, hogy a veszprémi püspök
a monostor kelenföldi tizedéből bort vitetett el 327
303.1298. május 14. körül. Gergely esztergomi érsek a bélakúti monostor és
Benedek veszprémi püspök közt a kelenföldi tizedek miatt folyó perben az ügy
tárgyalását elhalasztja .. . 328
304. Buda, (1298.) május 24. Gergely esztergomi érsek a bélakúti cisztercita monostor
és a veszprémi egyház közt a kelenföldi tizedek miatt keletkezett per tárgyalását ismét elhalasztja 329
305. Róma, 1298. május 31. VIII. Bonifác pápa bullája a veszprémi püspökhöz,
hogy a margitszigeti apácák panasza tárgyában, amely szerint a budai hatóságok őket a vásárvámok tekintetében megrövidítik, tartson vizsgálatot és
hozzon ítéletet 330
306. Esztergom, 1298. június 12. Gergely esztergomi érsek a bélakúti monostor és a
veszprémi püspök közt a kelenföldi tizedek miatt folyó peres ügyet a püspök
részére kiállított királyi és királynéi rendeletek hatása alatt Szent János születésének nyolcadnapjára halasztja 331
307. Esztergom, 1298. július 3. Gergely választott esztergomi érsek és Marcell
esztergomi őrkanonok, Imre ugyanottani főesperes helyettese, tudtul adják,
hogy a veszprémi püspök és káptalana, továbbá a budai káptalan közt az
utóbbi területén fekvő banai egyház és a tebeséri tizedek miatt folyó perben
a veszprémi püspök megidézését jogszerűnek ismerték el és az egész ügyet Mindszentek nyolcadára halasztották 332
308. 1298. szeptember havában. Arnulf háromkúti cisztercita apát jóváhagyja azon
egyezményt, melyet a bélakúti apát a veszprémi püspökkel a kelenföldi
tizedek ügyében kötött 341
309. Laterán, 1299. december 5. VIII. Bonifác pápa a pilisi apátot, a pozsonyi
prépostot és az esztergomi mesterkanonokot bírákká rendeli azon perben, amely
a margitszigeti apácák és a veszprémi püspök közt folyt az apácáktól követelt
és szedett tized miatt 341
310. Laterán, 1299. december 9. VIII. Bonifác pápa meghagyja az esztergomi érseknek, hogy a margitszigeti apácák panasza tárgyában, amely szerint Buda város
tanácsa őket a vásárokra vitt áruktól járó vámok szedésében megakadályozza,
tartson vizsgálatot s hozzon ítéletet 342
311. XIII. század vége. Albert, a budavári Boldogasszony-egyház plébánosa,
kijelenti, hogy az ugyanottani Mária Magdolna-egyház magyar hívői György
plébános után, aki előbb az ő káplánja volt, szabadon választhatnak maguknak
plébánost 343
312. Buda, 1300. február 2. István comes alországbíró a Walter comes fia Endre
mester budavári polgár és az esztergomi káptalan közt vitás esztergomi palotát
Endre mesternek ítéli oda 344
313.(1300. május 23.) A budafelhévízi keresztesek konventje jelentést tesz III.
Endre királynak a margitszigeti apácák Zoych nevű pestmegyei birtoka
ügyében tartott vizsgálatról 346
314. Buda, 1300. május 23. István comes alországbíró előtt a margitszigeti apácák,
valamint Ferenc fia Czikó mester egyességet kötnek azon perben, amelyet
az utóbbi az apácák ellen a Jenő nevű föld tulajdonjoga miatt indított 347
315.1300. július 21. A budai káptalan előtt István bán özvegye, margitszigeti apáca,
hitbére és jegyajándéka ügyében Pál bán fiaival, István, Vid és Miklós
mesterekkel egyességet köt 349
316. Buda, 1301. január 13. III. Endre király meghagyja a királyi adószedőknek,
hogy a margitszigeti apácák népeitől, V. István, IV. László és saját kiváltságlevelei értelmében, semmiféle adót ne szedjenek 350
317. Buda, 1301. január 15. III. Endre király özvegye, Ágnes királyné, bizonyítja,
hogy az óbudai királyi palota tatarozásával soproni István mestert bízta meg
s a főurak kötelezettséget vállaltak István mester kiadásainak megtérítésére 351 .
318.1301. február 17. A hévízi keresztesek konventje előtt a margitszigeti apácák
és az ottani domonkosok elismerik, hogy a budai prépost és káptalan
hatalmaskodásaik fejében 8 márkát és 2 tonna bort adtak s ezenfelül a káptalan egyik tagja és Buda nevű tisztje harmincad magukkal egy napot a panaszosok által kijelölt fogságban töltöttek 351
319. Pozsony, 1301. december 30. Miklós ostiai püspök és szentszéki követ
meghagyja a budavári plébánosnak, szorítsa rá egyházi büntetéssel a Prennernek nevezett Kunch és társai budai polgárokat, hogy a veszprémi püspöktől
bérbevett tizedekért járó összeget a püspöknek fizessék meg 353
320. Pozsony, 1301. december 30. Miklós ostiai püspök és szentszéki követ meghagyja a budavári plébánosnak, szorítsa rá egyházi fenyítékkel Hermann,
Morhan és társai budavári polgárokat, hogy a veszprémi püspöknek járó s
jogtalalanul visszatartott tizedeket a nevezett püspöknek fizessék meg 353

Csánky Dezső

Csánky Dezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Csánky Dezső könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv