| Energia, atomok, molekulák | |
| Biológia és termodinamika | |
| Energiafajták és a termodinamika I. fő tétele | 22 |
| A hőenergia és a termodinamika II. fő tétele | 24 |
| Entrópia | 25 |
| Szabadenergia | 27 |
| A szabadenergia és a kémiai reakciók egyensúlyi konstansa | 28 |
| "Nyílt" rendszerek | 31 |
| Kémiai energia | |
| A kötés kialakulásának és bomlásának egyensúlya | 37 |
| Gyenge kölcsönhatások | 38 |
| A van der Waals-féle kölcsönhatás | 39 |
| Hidrogénkötés | 42 |
| Ionos kölcsönhatások | 43 |
| Vizes oldatok szerkezete | 44 |
| A hidrogénkötések és a van der Waals-erők szerepe az oldódásban | 45 |
| Apoláros kötések | 46 |
| Vizes oldatban a molekulák rendeződnek | 48 |
| Kisebb molekulák a sejtben | |
| Egyszerű szénhidrátok (cukrok) | 51 |
| Aminosavak | 52 |
| Nukleotidok | 54 |
| Lipidek | 56 |
| Micellaképzés | 57 |
| Óriásmolekulák | |
| Poliszacharidok | 60 |
| Alfa és béta térállású hidroxilcsoport | 61 |
| Fehérjék | 63 |
| Elsődleges szerkezet | 64 |
| Konformáció | 67 |
| Alfa-spirál | 68 |
| Gombolyagszerkezet | 69 |
| Gyenge kölcsönhatások szerepe a konformáció kialakításában | 71 |
| Selyem | 75 |
| Kollagén | 76 |
| Enzimek | 77 |
| Aktiválási energia | 77 |
| Biokatalízis | 79 |
| A kimotripszin működése | 81 |
| Az enzimek osztályozása | 85 |
| Nukleinsavak | 85 |
| Ribonukleinsav-fajták | 92 |
| Vezérlő RNS (mRNS) | 92 |
| Riboszóma RNS (rRNS) | 95 |
| Szállító RNS (tRNS) | 97 |
| A DNS és RNS mint átörökítő anyagok | 101 |
| Anyagcsere | |
| Bevezetés | 107 |
| Energiatárolás a sejtekben | |
| ATP | 109 |
| Egyéb magas energiájú vegyületek | 112 |
| A kémiai energia felhasználása | 113 |
| Az ATP sokoldalúsága | 114 |
| Egyéb nukleozid-trifoszfátok | 116 |
| Néhány példa az ATP szintézisére és felhasználására | 118 |
| Energiatermelés a sejtekben | |
| Oxidáció oxigén nélkül | 122 |
| Oxidáció | 124 |
| NAD | 125 |
| Az első energiakonzerváló lépés | 126 |
| ATP szintézis az aerob légzés során | 128 |
| A citromsav-ciklus | 130 |
| Légzési lánc, citokrom-oxidáció | 132 |
| "Építőkőszitntézis" | |
| Az anyagcsere körfolyamatai | 136 |
| A treonin bioszintézise | 136 |
| Az UMP bioszintézise | 137 |
| Zsírok bioszintézise | 139 |
| Nagyobb molekulák szintézise | 141 |
| Óriásmolekulák bioszintézise | |
| A glikogén bioszintézise | 144 |
| Nukleinsavak bioszintézise | 146 |
| DNS | 146 |
| A mesterségesen szintetizált DNS-nek nincsen biológiai aktivitása | 153 |
| Siker 1968-ban vírus DNS-sel! | 158 |
| A DNS-szálak "javítását" végző enzimek | 162 |
| DNS-bontó és -toldó enzimek | 162 |
| RNS-bioszintézis | 165 |
| A vezérlő RNS szintézise | 168 |
| A DNS által irányított RNS szintézisének iránya, kezdete és vége | 169 |
| Az rRNS és a tRNS-ek szintézise | 170 |
| Szintetikus vezérlő RNS | 170 |
| A fehérjeszintézis | 171 |
| A fehérjeszintézis egyes lépései | 175 |
| Az aminosavak aktiválása | 178 |
| A riboszómák szerkezete | 181 |
| A kód felderítése | 183 |
| Kísérletek ismeretlen nukleotidsorrendű mesterséges RNS-sel | 185 |
| Kísérletek ismert nukleotidsorrendű mesterséges nukleinsavakkal | 187 |
| Kodonok szintézise | 190 |
| Az aminosavak összekapcsolásának egyes lépései | 192 |
| Fázisigazítés és -kezdés | 192 |
| A peptidkötések kialakítása | 195 |
| Láncvégződés | 197 |
| Az anyagcsere-folyamatok szabályozása | |
| Általános szabályozás | 202 |
| Speciális szabályozó rendszerek - A nukleinsav-szintézis szabályozása | 207 |
| A fehérjeszintézis szabályozása | 209 |
| Az operonmodell | 210 |
| Az enzimindukció és enzimrepresszió | 211 |
| Konstitutív mutánsok | 215 |
| Az mRNS stabilizálása | 219 |
| A "firmátor"-modell | 220 |
| A reguláció az állati sejtekben | 221 |
| Az enzinmek aktivitását befolyásoló szabályozó rendszerek | 224 |
| Az enzimaktivitás szabályozásának molekuláris mechanizmusa | 226 |
| Néhány példa az összetett szabályozó rendszerekre | 227 |
| A szabályozó rendszerek fejlődése | 230 |
| Makroszerkezetek szintézise | |
| T4-fág szerkezete | 235 |
| Vírus-összeszerelés kémcsőben | 237 |
| Sejtalkotórészek | |
| Bevezetés | |
| Sejtmag és a kromoszómák | |
| A sejtmag jelentőségének bizonyítéka egysejtű algákkal | 245 |
| A sejmag szerkezete | 248 |
| A sejmagmembrán | 249 |
| A sejtmagmembrán eredete | 250 |
| A sejtmagvacska | 251 |
| A sejtmagvacska funkciója | 251 |
| A kromoszómák és a sejtmagvacska kapcsolata | 254 |
| A kromoszómák szerkezete | 255 |
| A legegyszerűbb kromoszómák | 256 |
| A vírusok kromoszómája | 256 |
| A baktériumok kromoszómája | 257 |
| A magasabbrendű szervezetek kromoszómái | 258 |
| A kromonémafonal szerkezete | 260 |
| Specializálódott kromoszómák | 262 |
| "Lámpakefe"-kromoszóma | 262 |
| Óriáskromoszóma | 262 |
| Nemi kromoszómák | 263 |
| Nemi kromatin | 265 |
| A nemhez kötődő öröklés | 265 |
| A nemi kromoszómák eloszlásának rendellenességei az emberben | 267 |
| Rendellenes változások a kromoszómaszerkezetben | 268 |
| Génmutációk | 268 |
| Kromoszóma-aberrációk | 270 |
| Kiesés (Deléció) | 271 |
| Megkettőződés (Duplikáció) | 272 |
| Áthelyeződés (Transzlokáció) | 273 |
| Megfordulás (Inverzió) | 273 |
| A kromoszómaszám megváltozása | 274 |
| Sejtmembránok | |
| A membrán (mint sejtorganellum) jellemző tulajdonságai | 276 |
| A membránok általános kémiai és fizikai tulajdonságai | 277 |
| Természetes membránok | 279 |
| A "folyékony mozaik" modell | 281 |
| Különböző sejtmembránok | 285 |
| A plazmamembrán | 285 |
| Membránok a sejt belsejében - Az endoplazmatikus retikulum és a Golgi-komplex | 287 |
| Mitokondrium | |
| Morfológiája | 291 |
| Szerkezete | 291 |
| Funkciója | 293 |
| Elektronszállító komplexek | 295 |
| A mitokondrium iontranszportja | 297 |
| Mechanokémiai aktivitás, duzzadás, kontrakció | 299 |
| Transzhidrogenálás | 300 |
| A mitokondriummembránok finomszerkezete | 300 |
| A mitokondriumok betegsége | 304 |
| A mitokondriumok keletkezése | 304 |
| A kloroplaszt | |
| Kémiai összetétel | 307 |
| A kloroplaszt szerkezete | 308 |
| A fotoszintézis | 309 |
| A klorofill gerjesztése | 310 |
| Molekuláris szerkezet és funkció | 313 |
| Az alapcitoplazma | 317 |
| Sejtfiziológia | |
| Sejtosztódás | |
| Mitózis | 322 |
| A centriólum és a mitotikus apparátus | 328 |
| Meiózis | 329 |
| A meiózis lefolyása | 333 |
| Az I. osztódás | 333 |
| A II. osztódás | 335 |
| A génkombináció molekuláris mechanizmusa | 336 |
| Fágok rekombinációja | 338 |
| A sejtek genetikája | |
| Mendel törvényei | 340 |
| Kapcsolás, kicserélődés, géntérképezés | 344 |
| Kromoszómán kívüli gének | 347 |
| A különbségek | 347 |
| A közvetlen anyai hatás | 348 |
| Ismert sejtalkotórészhez kötött kromoszómán kívüli öröklődés | 350 |
| A mitokondrium öröklődése | 350 |
| A kloroplaszt öröklődése | 351 |
| Öröklődő szimbiózis | 352 |
| A gyümölcslégy szén-dioxid-érzékenysége | 354 |
| Episzómák | 354 |
| Citoplazmás tényezőkre visszavezethető kromoszómán kívüli öröklődés | 355 |
| A sejtek anyagforgalma | |
| Diffúzió a membránon keresztül | 357 |
| Aktív transzport | 359 |
| Kapcsolt szállítás | 359 |
| A membrán szállító rendszereinek molekuláris mechanizmusai - A "hordár" modell | 360 |
| Enzimmodellek | 361 |
| Pórusmodell | 363 |
| Szilárd és folyékony anyag "nagyban" történő bekebelezése | 363 |
| Fagocitózis | 364 |
| Pinocitózis | 364 |
| Lizoszómák | 365 |
| Kiválasztás | 369 |
| Kiválasztó szemcsék | 369 |
| Sejtmozgás | |
| Amöboid mozgás | 372 |
| Az amöboid mozgás molekuláris alapjai | 374 |
| Mozgás ostorok és csillók segítségével | 374 |
| A csillók és ostorok finomszerkezete | 375 |
| A csilló mozgása | 376 |
| Izommozgás | 377 |
| Az izom-összehúzódás | 379 |
| Az izomfehérjék | 380 |
| Az izom-összehúzódás szabályozása | 383 |
| A szarkoplazmatikus retikulum | 383 |
| Idegsejtek, receptor sejtek | |
| A neutron | 389 |
| Az ingerületvezetés | 391 |
| Az akciós potenciál terjedése | 393 |
| Az idegrostok ingerületvezetése | 394 |
| Generátorpotenciál | 394 |
| A szinapszis | 395 |
| Receptor sejtek | 398 |
| Utószó | 402 |
