Értelem és remény

Fülszöveg

Születtem a "leghűségesebb városban", 1955-ben, édesanyám módosabb sopronszécsényi parasztcsaládból, édesapám régi soproni polgárcsaládból való. A szegedi egyetemen kaptam bölcsészdiplomát, és ugyanitt doktoráltam az erdélyi magyarság kisebbségtörténetéből: Egy nemzedék iskolája: az Erdélyi Fiatalok (1982). Szeged szabott irányt irodalomtörténeti érdeklődésemnek, a század magyar irodalma, szellemi élete, az erdélyi magyarság Trianon utáni története és művelődése iránti tájékozódásnak is. Egyetemi éveim után a Kulturális Minisztérium irodalmi osztályán álltam munkába, innen 1981 végén politikai megbízhatatlanság miatt távolítottak el, mondvacsinált ürüggyel, de nem indokolatlanul. Ezután (ugyancsak nem önként) az Országos Széchenyi Könyvtár alkalmazottja lettem, tanulmányokat, kritikákat írtam, könyveket szerkesztettem és olvastam is, majd 1989 őszén a Minisztertanács akkor létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságnak kormányfőtanácsosaként a határontúli magyarsággal való kapcsolattartásra kaptam megbízatást.
Neveltetésem és meggyőződésem, az élmények és a baráti szálak sokasága már a hetvenes évek második felében elvitt a majdani lakiteleki értelmiségi körbe. A Parlamentnek 1990 történelmi tavasza óta vagyok tagja, mióta Budapest XI. kerületében, a Gellérthegy, Lágymányos és Szentimreváros körzetében először, 1994-ben pedig másodszor választottak meg az MDF országgyűlési képviselőjévé. Nyolc éve dolgozom a Külügyi Bizottságban, azóta résztvettem a Környezetvédelmi és a Foglalkoztatási, valamint a bősi vízlépcső ügyében alakult parlamenti bizottság munkájában is. 1996 tavasza óta az MDF alelnöke vagyok.
Ez a gyűjtemény a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott, részben napilapokban is közölt, 1993 és 1998 közt írott jegyzeteimet tartalmazza. Folytatásuk immár nem következik, mivel a Magyar Rádió Részvénytársaság 1998 januárjában életbe lépett Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata A pártokról, politikai mozgalmaktól való függetlenség szabályai 8. pontjában ezt mondta ki: "Pártok tisztségviselői, szakértői, szaktanácsadói, országgyűlési képviselők az MR Rt. műsorszolgáltatása keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem írhatnak és nem olvashatnak fel." Más szóval: politikus nem lehet írástudó értelmiségi... (S ha körbetekintek az ülésteremben, be kell látnom: ebben azért van valami. Ez a szabály úgy tilt a jövőre nézve, hogy csupán a jelent írja le.) A "Lex Csapody" (mert ez ma csak ránk vonatkozik) ezentúl tehát eltilt a Kedves Hallgatótól, nehogy káros befolyásom alá kerülhessen. Kár, hogy többé nem találkozunk - de szó elszáll, írás megmarad. Vissza