Csatázok verseimmel

Előszó

CSATÁZOK VERSEIMMEL...
Ez a szavalókönyv elsősorban a honvédségen belül! kulturális munka céljaira készült, úgy gondoljuk azonban, hogy üzemi, ifjúsági és más kultúrcsoportjaink is, a kulturális front minden területén, a szocialista kultúra felépítéséért vívott harcainkban megbízható fegyver gyanánt használhatják.
Ez a kötet nem versgyűjteménynek, antológiának készült. Több mint kétszáz verset tartalmaz, de ez a több mint kétszáz vers nem csupán arra való, hogy olvasgassuk őket, hogy szabad óráink szórakoztatói legyenek. Ennek a kétszáznál több versnek szinte valamennyije éles fegyver. Küzd és harcol valamennyi, küzd és harcol a szabadságért, a békéért, a dolgozó nép boldog jelenéért és jövőjéért, a szocializmusért.
Ezek a versek szeretnek és gyűlölnek. Szeretik a népek szabadságharcának bajnokait, a harcos mult dicső hagyományait, a szocialista munka hőseit és a még dicsőbb, szabad, boldog jövendő biztos ígéretét. Ezek a versek gyűlölik az elnyomókat, a kizsákmányolókat, a szabadság ellenségeit, a háborús uszítás fenevadjait: az imperialistákat, és utálatos kiszolgálóikat.
Fegyver ezeknek a verseknek majdnem minden sora és hatásuk akkor terjed messzire, ha - szeretetre és gyűlöletre tanítva - az emberi ajkon szólalnak meg, ha szárnyalva viszi őket az emberi hang, ha ezer meg ezer dolgozót mozgósítanak harcra és győzelemre.
„Csatázok Verseimmel..." - így érezte és így írta le 1847-ben százhárom esztendővel ezelőtt, a világ szabadságának nagy harcos költője: Petőfi Sándor:

Csatázok verseimmel... egy-egy
Harczos legény minden dalom.

Rongyos legények, de vitézek.
Mind bátran harczol, bátran vág,
S a katonának bátorsága
Teszi díszét, nem a ruhák.

S nem kérdem én, hogy költeményim
Túlélnek-e majd engemet?
Ha el kell esniök talán e
Csatában: ám hadd essenek. Vissza