Fülszöveg
Az 1974-ben elhunyt író utolsó munkáját a számítógép területén és alkalmazásában elért fejlődés sokoldalú bemutatásának szenteli. Ez a kötet különösen "A kibernetika, az információ forradalma" c. két ízben is megjelent munkája folytatásának, kiteljesedésének tekinthető. Természetesen nem ismétli meg az ott ismertetetteket, hanem rájuk építve, azt a hallatlan és viharos fejlődést mutatja meg, amely az ipar, a tudomány, az információkutatás minden területén lezajlott, s aminek eredményeként a számítógépek valóban mindannyiunk szolgálatában állnak, és a jövőben még inkább szolgáink lesznek. Bemutatja, hogy a gépek hogyan zsugorodnak térfogatban, és ezzel párhuzamosan hogyan növekszenek lehetőségeik, működési gyorsaságuk, kapacitásuk. Érdekesen, színesen állítja elénk az egyes szerkezeti részek forradalmi változását, kezdve az elektroncsöves memóriáktól egészen a mágneses buborékkamrákig. Könyvében azonban nem a műszaki bemutatás a főcél, az csak arra szolgál, hogy érzékeljük, mi tette...
Tovább
Fülszöveg
Az 1974-ben elhunyt író utolsó munkáját a számítógép területén és alkalmazásában elért fejlődés sokoldalú bemutatásának szenteli. Ez a kötet különösen "A kibernetika, az információ forradalma" c. két ízben is megjelent munkája folytatásának, kiteljesedésének tekinthető. Természetesen nem ismétli meg az ott ismertetetteket, hanem rájuk építve, azt a hallatlan és viharos fejlődést mutatja meg, amely az ipar, a tudomány, az információkutatás minden területén lezajlott, s aminek eredményeként a számítógépek valóban mindannyiunk szolgálatában állnak, és a jövőben még inkább szolgáink lesznek. Bemutatja, hogy a gépek hogyan zsugorodnak térfogatban, és ezzel párhuzamosan hogyan növekszenek lehetőségeik, működési gyorsaságuk, kapacitásuk. Érdekesen, színesen állítja elénk az egyes szerkezeti részek forradalmi változását, kezdve az elektroncsöves memóriáktól egészen a mágneses buborékkamrákig. Könyvében azonban nem a műszaki bemutatás a főcél, az csak arra szolgál, hogy érzékeljük, mi tette lehetővé, hogy a számítógépek az élet minden területén egyre nagyobb terrénumhoz jussanak, hogy mind változatosabban szolgálják az embereket. Fő feladatának azt tartotta, hogy sorra vegye az alkalmazási területeket, és az ott elért eredményeket sorakoztassa fel. Így megismerkedünk a számítógéppel mint adminisztrátorral, ami képes bonyolult ipari üzemek ügymenetét és raktározási, szállítási gondjait naprakészen tartani, a termelés irányítását üzemi szinttől egészen a szerszámgépek vezérléséig megoldani, de látjuk közgazdásznak, piackutatónak, sőt orvosnak, kórházgondnoknak, iparszervezőnek és zeneszerzőnek, irodalomtörténésznek, stíluselemzőnek, fordítónak, tanítónak, az Indus-völgyi képírások megfejtőjének stb. stb., hogy legalább ízelítzőt adjunk e nem túlságosan vaskos kötet hallatlanul gazdag tartalmából. A számítógép - bizonyítja Csató - igen tehetséges szolgája az embernek, tehát mindannyiunknak, de csak annyira ügyes és "értelmes", amennyire mi, a programozói azok vagyunk. Nemcsak a világfejlődésről ad igen színes, sok-sok részletre kiterjedő képet, hanem minden területen felvázolja a hazai fejlődést is.
Így az olvasó képet szerezhet arról, hogy hol tartunk a számítógép-fejlesztésben, és hol tartunk abban a folyamatban, hogy a számítógépeket mindannyiunk szolgálatába állítsuk hazánkban is.
Határozottan fellép minden számítógép-mítosz ellen, és figyelmeztet, hogy csak akkor lesz eredményes az ember és a gép együttműködése, ha az ember rendkívül alaposan és konkrétan készíti elő azokat a feladatokat, amelyek megoldásában a számítógépek segítségét kéri.
A kötetben foglaltak könnyen megértését világos ábrák és Kaján Tibor kiváló karikatúrái segítik, amelyek ez esetben is képszerűvé, szemléletessé teszik a kibernetikai fogalmakat.
Vissza 
