A Dunától a Szajnáig

Fülszöveg

A szerző, aki élete és pályája legjelentősebb eseményeiről számol be emlékiratában, színes és érdekes élményeket ért meg, olyan sors adatott neki, amilyen kevés magyarnak: Franciaországban szinte franciaként és nem emigránsként élhetett.
Budán, a Krisztinavárosban töltötte gyermekkorát, édesanyja jónevű iparművész, édesapja ismert író, újságíró, liberális politikus, ifjú korában a Galilei-kör tagja, Jászi Oszkár titkára, 1945 után a Radikális Párt megalapítója és a Huszadik Század szerkesztője.
Csécsy Magda 1944-ben magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett, majd az átalakult demokratikus Magyarországon Keresztury Dezső közoktatási miniszter személyi titkára lett. 1947-ben francia állami ösztöndíjjal Párizsba utazhatott nyelvtudását tökéletesíteni. Új, csodálatos világ tárult ki előtte: Párizs, a kultúra fővárosa a mindent beragyogó fiatalság fényében. A francia nyelv iránt érzett rajongása éppúgy átsegítette az első nehézségeken, mint a későbbi egzisztenciális gondokon. Idehaza gyorsan változott a politika, Rákosi hatalomra kerülése után nem volt tanácsos hazatérnie, így most már nemcsak látogatóként, de tartósan ott élkőként kellett beilleszkednie a francia viszonyok közé. Hogy ez mennyi szép és érdekes élménnyel és mennyi súlyos problémával járt, erről számol be könyvében.
Művének olvasása közben belülről ismerkedhetünk meg ennek a lehetőségeiben gazdag, izgalmas és nagyvonalú országnak hétköznapjaival, ünnepeivel. Vonzó emberi kapcsolatok barátok és szerelmek, európai és egzotikus utazások jutottak osztályrészéül és egy nagyívű karrier. Tudásának, teljesítményének köszönhetően ritka lehetőséget kapott - franciáknak taníthatott francia nyelvet és irodalmat, ami kevés külföldinek sikerült. A nyelvtanítás szenvedélyévé vált, megszerezte a nagydoktori fokozatot is, végül pedig "Azúr parton", a nizzai egyetem tanára lett. Ám választott és kedves második hazájában sem feledkezett meg soha szülőföldjéről, anyanyelvéről, itthoni barátairól. Magyarországot franciaként és Franciaországot magyarként volt képes látni, s ez adja írásának hasonlíthatatlan hangulatát. Vissza