Simor János és a kortárs képzőművészet

Előszó

A Szentév, a második évezred vége és a magyar államalapítás millenniuma az európai történet csodálatos csillagállása ezidén. A Keresztény Múzeum 125. évfordulója mindehhez képest a csendes ünnepek közé tartozik. Hétköznapi ünnep, de meditatív jellegű. 1875. október 12-én ennek a képtárnak nem rendeztek látványos megnyitót. Egyszerűen felállították és látogathatóvá tették. Másfél évtizeddel később megnyitó és uralkodói ceremónia mellőzésével nyílt meg a császári Kunsthistorisches Museum Bécsben. Újabb másfél évtized elteltével készült el a budapesti Szépművészeti Múzeum, melyet a király előzőleg meglátogatott, de a megnyitás formaságok nélkül zajlott le, bár az intézményt a millenáris törvényben foglaltak alapján a magyar fővárosban a nemzet építtette. Egyikükhöz sem társult alkalmi pompa.
Egy és negyed század távlatából leszögezhetjük, ha Simor hercegprímás nem alapítja meg akkor gyűjteményét, nem kerülhetett volna Esztergomba a gazdag Ipolyi-gyűjtemény, a San Marco-gyűjtemény, a régi felvidéki festészet emlékeinek remek sora és aligha folytathatta volna szilárd alapokon a gyűjtői munkát a kitűnő emlékezetű Leopold Antal kanonok a két világháború között. A Simori alapítás nélkül állhatna ugyan a Főszékesegyházi Kincstár a fő mecénás vásárlásai nélkül is, de a Simor könyvtár és levéltár a prímási palota célszerűen kiépített szárnyában aligha. A Bazilika berendezése szintén szerényebb volna.
A politikailag sokak által elítélt osztrák-magyar kiegyezés prímása múzeumalapításában korszerűnek bizonyult. Ezidőtájt épült ki Európa-szerte a muzeológiai intézményrendszer, ekkor alapították a legtöbb hazai múzeumot. A budapestieken kívül ez az egyetlen, amely a magyarok mellett jelentős európai műveket is igyekezett megszerezni.
Simor János főpapként Rómát többszörösen megjárva, olykor kulturális, reprezentációs és hitéleti inspirációkkal tért vissza székvárosába, melyek erősen hatottak mecénási hajlandóságára. Ebben elődei közül Bakócz Tamással rokonítható elsősorban, bár ő maga Vitéz János képét tartotta szívesen maga előtt. A múzeumalapítás, a nemzeti történetírás, a romantika, a pozitivizmus az újkori nemzetállamok megszületésének velejárója. Afféle vízió, idea és intézményes bizonyíték az ország, a nép, a hagyomány értékeiről: történelmi és művészeti dokumentumcsokor. Vissza