1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar trónöröklési jog

Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel

Szerző

Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 564 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E mű megjelenését bizonyos, hogy különösen aktuálissá teszi a nálunk közelebbről végbement trónváltozás, amely a trónöröklési jog kérdéseit újból az érdeklődés homlokterébe állította. Ámde munkám... Tovább

Előszó

E mű megjelenését bizonyos, hogy különösen aktuálissá teszi a nálunk közelebbről végbement trónváltozás, amely a trónöröklési jog kérdéseit újból az érdeklődés homlokterébe állította. Ámde munkám közzétételének időpontját csak a váratlan események tették ennyire időszerűvé. A magyar trónöröklési jognak történelmi alapokon való feldolgozására egészen más szempontok sarkaltak. E hatalmas tárgykörre nélkülözi újabb magyar irodalmunk a monográfiát. Leszámítva azt a vitát, amely 1913-ban az Árpádok korabeli trónbetöltési mód tekintetében lefolyt: Cziráky Antal Mózes gróf 1820-i latin nyelvű és Salamon Ferenc 1866-ban megjelent, de inkább csak a pragmatica sanctio történetével foglalkozó tanulmányán kívül e kérdést Deák Ferenc tette behatóbb jogi elemzés tárgyává 1865-ben német nyelven is kiadott és a magyar közjogírás klasszikus termékévé vált Adalékjában. Jogrendszerünk hézagaira, illetve egyes homályos tételeire újabban felmerült gyakorlati esetek mutattak rá. így különösen Ferenc Ferdinánd kir. herceg 1900-i morganatikus házassága, mivel közvetlenül érintette a trónöröklés rendjét, hatalmas parlamenti, publicisztikai és jogászi vitát váltott ki. A lefolyt idő alatt enyhült az udvarnak is e kérdésekkel szemben tanúsított zárkózott magatartása. A házi törvények több része nyilvánosságra került, ezelőtt pusztán udvari ténykedések államhatalmi cselekvényekké váltak s a miniszteri felelősség körébe vonattak. Vissza

Tartalom

Előszó V
Bevezetés.
1. §. A trónbetöltés módja és jogi természete általában. I. A trónbetöltés formáinak kialakulása. 1. - II. A patrimoniális öröklési elv a német territóriumokban. 5. -
III. A modern közjogi trónöröklési elv kifejlődése és mai tartalma. 9. - IV.
A trónöröklési rendszerek. 19.
2. §. A magyar trónbetöltés módja és jogi természete. I. Egyezőség és különbözőség a nyugati intézményekhez viszonyítva. 25. - II. A hűbéri elemek. 29. - III. A közjogi
természetet megőrzi a választás és a szent korona elmélete. 30. - IV. A mohácsi
vészt követő idők két ellentétes közjogi felfogása. 34. - V. A magyar közjogi
felfogás tényleges győzelme. 38.
Első rész. A választással vegyes örökösödés.
I. fejezet. A királyi trón betöltési módja a mohácsi vész előtt.
3. §. A trónbetöltés módja az Árpád-házbeli királyok korában. I. A főhatalom megszerzésének jogcímét az Árpád véréből való leszármazás, módját pedig a megválasztás tette. 41. - II. Az öröklési jogot vitatók. 46. - III. Bizonyítékok a választási elv mellett. 46. - IV. A testvéröröklési elv cáfolata. 50. - V. Bizonyítékok afelől, hogy a választás elve mellett kifejlődött szokás szerint a meghalt király életben levő legidősebb fiát tekintették a jogos örökösnek. 54.
4. §. A trónbetöltés módja a vegyes-házbeli királyok korában. I. A Károly Róbert megválasztására vonatkozó okmányokból kidomborodó két jogelv: a szabad választás
és az Anjou-ház családi öröklése. 57. - II. Az elvek I. Lajos trónralépésében.
Mária mint választott királynő. 66. - III. A szabad választási elv Zsigmond és
Albert trónralépésében. Zsigmond öröklési szerződései. 68. - IV. I. Ulászló
megválasztása mint a szabad választási elv teljes diadala, 71. - V. Ugyanígy
I. Mátyásé. A trónbetöltés körüli jogelvek két irányú alakulása: az öröklési
szerződések és a választói jog határozottabb formái. (Az 1485:1., 2. és 3. t.-c.)
75. - VI. A szabad választási elv II. Ulászló trónralépésében. Az 1491-i
pozsonyi békeszerződés érvénytelensége. Az 1498: 45. t.-c. és az 1505-i rákosi
végzés mint a szabad választási elv bizonyítékai. 77.
II. fejezet. A királyi trón betöltési módja a mohácsi vész után.
5. §. Zápolyai János és Habsburgi Ferdinánd királlyá választása. I. A kettős királyválasztás. 87. - II. János jogalapja. 89. - III. I. Ferdinánd trónigényeinek alapjai. 89. - IV. Forráshelyek I. Ferdinánd választása mellett. 92.
6. §. A Irán letöltése az 1547: 5. t.-c. alapján. (A választást a Habsburg-családra korlátozzák.) I. I- Ferdinánd törekvései családja öröklési jogának elismertetésére. 95. -
II. A Habsburg-ház családi trónöröklési jogának törvényes biztosítása az 1547:5. t.-c.-ben. 96. - III. A választási és egyéni öröklési elv küzdelme I. Miksa választásakor. 97. - IV. Ugyanez Rudolf trónraemelésekor. 99. - V. II. Mátyás trónralépése mint a szabad választás elvének fényes diadala. 99. - VI. A régi viszály II. Ferdinánd választásakor. 100. - VII. Az örökösödésbe oltott választás mint a trónbetöltés módja I. Ferdinándtól I. Lipótig. 103.
Második rész. A fiági trónöröklés.
7. §. A fiági trónöröklés elfogadtatásának előkészítése Magyarországon. I. A törvénybeiktatás világtörténelmi, politikai ós a hazai viszonyokban gyökerező okai. 106.
- II. Az előkészítő udvari értekezletek. 111. - III. Az udvarhoz meghívott magyar főuraknak tett előterjesztések. 116. - IV. A prímás, a nádor és a főurak válaszai. 118. - V. A királyi rezolució. A regális. Udvari pamfletek. 126. - VI. A trónöröklési törvénynek a nádortól készített első javaslata nem nyeri meg a király tetszését. 129.
8. §. A fiági trónöröklés megállapítása az 1687-88. évi országgyűlésen. I. A kezdeményező határozat. 130. - II. A királyi előterjesztések és a fiági trónöröklés elfogadása. 132. - III. Vita a spanyol ág öröklési jogának utólagos bevétele felett. 137. - IV. A törvényjavaslat szövegezése. 138. - V. Az 1688:2. és 3. t.-c. főelvei. 140.
9. §. A fiági trónörökléssel kapcsolatos alkotmánybiztosítékok a királyi hitlevél és eskü
alakjában. I. Az ú. n. »reviziós záradék« keletkezése. 142. - II. T u r b a és a
magyar írók magyarázata. 146. - III. A T u r b a-féle magyarázat cáfolata. 149. - IV. A következő országgyűlések tiltakozása és értelmezése. 155. - V. A nagyosztrák közjogi iskolának Túrba revíziós záradék-elméletére alapított támadása alkotmányunk ellen. Cáfolatok. 157.
Harmadik rész. A vegyes ági trónöröklés.
I. fejezet. Az osztrák pragmatica sanctio keletkezése.
10. §. Az 1703 szeptember 12-i titkos Dcsaládi egyezség a I. Az 1703 szeptember 5-i két
legtitkosabb okirat. 163. - II. Az 1703 szeptember 12-i titkos és nyilvános cselekmény. 166. - III. A titkos családi egyesség trónöröklési rendelkezései. 167. - IV. Az ezek és az 1713 április 19-i publikáció tartalma közt vélt különbség cáfolata. 168. - V. I. Lipót 1688-i és 1705-i végrendeletének trónöröklési intézkedései mint az 1703-i családi egyesség kiegészítői. 172. - VI. 1703-ban mindössze a dinasztiában régóta fennállott trónöröklési szabályok megerősítése történt.. 172.
11. §. Az 1713 április 19-i »német publikáció.« I. I. Lipót 1711 szeptember 26-i végrendeletének trónöröklési intézkedései mint az 1703-i családi egyesség megvilágító
rendelkezései. 173. - II. Az 1712 március 9-i horvát tartománygyülési határozat
mint a nőági trónöröklés kérdésének megindítója. Tanácskozás a magyarokkal.
Károly kilátástalansága. 175. - III. Az udvari események az 1703-i titkos családi egyesség publikációjához vezetnek. 181. - IV. Az 1713 április 19-i ünnepélyes közhirrététel. Spanyol minták. 186. - V. A »pragmatica sanctio« elnevezés eredete és jelentése. 189.
12. §. Az osztrák pragmatica sanctióhoz tartozó renunciációk. I. A renunciáció fogalma.
Jelentősége a magyar közjog szempontjából. 193. - II. Az ú. n. fenntartás nélküli renunciációk. A spanyol pragmatica sanctiók. 199. - III. Mária Anna 1708-i renunciációja. 201. - IV. Mária Jozefa 1719-i renunciációja mint a tágabb értelemben vett osztrák pragmatica sanctio fontos kiegészítő része. Alapelvei. 202. - V. Mária Amália 1722-i renunciációja. 208.
13. §. A pragmatica sanctio elismertetése az örökös tartományokban és biztosítása a külföldi hatalmak és a Római-német szent birodalom részéről. I. Az elismertetés oka,
módja és jogi természete az örökös tartományokban. 209. - II. Biztosítása a külföldi hatalmak részéről. 220. - III. A birodalmi gyűlés garanciája. 221. II. fejezet. Az 1713 :1., 2. és 3. t.-c. (ügynevezett magyar pragmatica sanctio) keletkezésének története.
14. §. A nőági trónöröklés elfogadtatásának előkészítése Magyarországon. I. A horvát
határozat alapján megindult első puhatolózások az udvar részéről. Az 1712 április 27-1 »szükebb konferenciai Az 1712 május 21-én kibocsátott hitlevél a fiuág kihalása esetére biztosítja a szabad királyválasztás jogát. 226. - II. A nádori értekezlet 1712 július 8-i felterjesztése. Az udvar ennek alapján elhalasztja a kérdés szabályozását. 229. - III. Újabb tapogatózások 1714-ben a magyaroknál. Az udvari konferenciák várakozást ajánlanak. III. Károly a nádori értekezlet szabta feltételek teljesítését eszközli. 231. - IV. Az 1721-i udvari konferenciák tanácskozásai a nőág trónöröklésének a magyar országgyűlés elé vitele tárgyában. 234. - V. Az 1722-i március 2-i udvari értekezlet. A regális megszerkesztése. 240. - VI. A magyarok politikai felfogása a nőági trónöröklés és az ennek folytán Ausztriával bekövetkező únió tekintetében. Gróf Pálffy Miklós nádor és Szluha Ferenc nádori ítélőmester levelezése. A ratiocinatio. A helyzet mai bírálata. 242. - VII. Az 1722 áprilisában Pozsonyban megindult agitáció. 251. - VIII. A regális homályossága és a követi utasítások általános jellege. 254. - IX. A nádori előértekezletek. A kezdeményező határozat szövegezése. Az udvar sürgős kívánságai. Nehézségek. 258.
15. §. A nőági trónöröklés megállapítása az 1722-23. évi országgyűlésen. I. Az 1722
június 30-i kezdeményező javaslat. A július 3-án Bécsben történt önkéntes felajánlás. 265. - II. A július 8-i királyi előterjesztések. 270. - III. A trónöröklést tartalmazó törvénycikkek szövegezése. A július 11-i ülésben a felolvasott renunciációk alapján a trónöröklés jogát a három nőágra korlátozzák. A két első cikk végleges szövegezése a 16-i ülésben. A másnapi módosítás. 271. - IV. A cikkek további története. A 3. cikk keletkezése. 275. - V. A »magyar pragmatica sanctio« elnevezés. 279.
III. fejezet. A vegyes ági trónöröklés a magyar szent korona többi országában.
16. §. A nőági trónöröklés Horvát-, Szlavon- és Dalmátországban. I. Előzmények. 283. -
II. Az 1712 március 9-i tartománygyűlés és az itt alkotott 7. cikk tartalma. 286.
III. a horvát határozat híre a magyaroknál. A felajánlás a bécsi horvát küldöttség részéről. A határozat megerősítése elmarad. 291, - IV. Érvek a horvát határozat érvénytelensége mellett. 294.
17. §. A pragmatica sanctio Fiúméban. 301.
18. §. A pragmatica sanctio Erdélyben. I. Erdélyben hiányzott a trónöröklési jog törvényes alapja. A nőági trónöröklés elfogadtatásának előkészítése. Az országgyűlés 1722 március 30-i határozata. 302. - II. III. Károly 1723 december 30-án megerősíti a határozatot. A törvénybecikkelyezés azonban az udvar és a rendek felfogásának ellentéte miatt elmarad. 307. - III. A becikkelyezés az 1744: III. t.-c.-be. 311. - IV. A magyar és az erdélyi pragmatica sanctio egyezősége és különbözősége. 313. - V. Az 1791: erdélyi VI. t.-c. 313. - VI. Az 1744: erdélyi III. t.-c.-ben megállapított erdélyi pragmatica sanctio érvénye 1848-ig. Ekkor Erdély visszacsatolása folytán ott is az 1723. évi magyar törvények értelmében történik a trónöröklés. 314.
IV. fejezet. A magyar trónörökléti jog rendszere.
19. §. A trónöröklési rend szabályai. I. E tekintetben a törvény négy irányban ad félre
nem érthető útbaigazítást: 1. a trónöröklési jog terjedelmét a három főágra korlátozza; 2. kimondja az elsőszülöttség elvét; 3. megadja mindkét nemű leszármazóknak a trónöröklés jogát; 4. megállapítja, hogy az örökösödés ági örökösödés. 316. - II. A törvényben határozottan meg nem állapított részletek: 1. hogy az ági örökösödés vérrokonsági vagy vegyes; 2. érvényesül-e a képviselet elve; 3. az utószülött jogának kérdése; 4. a sorrend lemondás esetére. 318.
20. §. A trónörökösben megkívánt kellékek. I. A trónralépőnek a három főág egyikéből
kell származnia. 333. - II. Törvényes házasságból származó utódnak kell lennie.
333. - III. A római katolikus vallást kell követnie. 335. - IV. Ausztriai főhercegnek kell lennie. 1. Ez utóbbi kifejezés értelme. (Minősítő kellék-e vagy pedig kollektív megjelölés? A leányági leszármazók kérdése.) 2. Az osztrák főhercegség előfeltételei: a) az egyenrangú házasságból való származás 1) E kellék levezetése. 2) Fogalma. 3) A morganatikus házasság. 4) A magyar királyi ház fogalma.); b) a mindenkori legmagasabb családfő által jóváhagyott házasságból való leszármazás. 337.
21. §. A trónöröklés feltételei. I. A koronázás. 371. - II. A hitlevélkiadás. 380. -
III. A koronázási eskü. 387.
22. §. A trónöröklés egyéb szabályai. A) A trónralépés. I. Akadályai: 1. személyiek
(a) a kiskorúság, b) az embrióállapot, c) a testi vagy szellemi képtelenség);
2. tárgyiak. 390. - II. A régensség. 1. A magyar közjogi gyakorlat. Az intézkedés az országgyűlésre hárul. 2. Az osztrák jog álláspontja. 3. A megoldás lehetősége. 395. - B) Az uralkodás befejezésének esetei. I. A halál. 399. - II. A lemondás. 399. - III. A tróntól való megfosztás. 402. - C) A trónvárományosi jogról való lemondás. 404.
23. §. A királyi ház törvényei. I. A Habsburg-család házi törvényei és sajátságaik. 408. -
II. A magyar pragmatica sanctio egyes tételei a dinasztia házi törvényeinek
tekintetbevételével jöttek létre. 410. - 111. A vonatkozás jogi tartalma. 412.- IV. A házi törvények helye a magyar kútfők sorában. 418. - V. Mennyiben változott az 1900: XXIV. t.-c. folytán a házi törvények jogi természete? 421.
24. §. A magyar pragmatica sanctio jogi természete. I. Kérdéskitüzés. A belső szerződési
és a törvényi elmélet. 424. - II. Az előbbi két faja. 1. Egész terjedelmében belső
szerződés (ezen belül a) szerződés a magyar nemzet és királya, b) a magyar nemzet és királyi háza közt). 2. Az unióra vonatkozó része nemzetközi szerződés. A törvényi elmélet szerint: 1. a trónöröklési jogi része közönséges törvény, az unióra vonatkozó nemzetközi szerződés; 2. egész terjedelmében törvénybe cikkelyezett nemzetközi szerződés. 425. - III. Forrásbizonyítékok a szerződési elv mellett. 426. - IV. Államférfiak és publicisták a szerződési elmélet mellett, 428. - V. Ugyanígy a közjogászok. 430. - VI. A törvényi elmélet és vallói. 432. - VII. Az osztrák írók felfogása. 436. - VIII. Nézetünk. A pragmatica sanctiónak trónöröklési része köztörvény. A belső szerződési elmélet cáfolata. 440.-
IX. Az unióra vonatkozó része nemzetközi szerződési természetű. A pragmatica
sanctiót egész terjedelmében nemzetközi szerződésnek valló felfogás cáfolata.
A trónöröklési rend és az unió kölcsönhatása. Az ebből származó korlátozások.
A megváltoztathatás módja. 446. - X. A megváltoztathatás kérdése Ausztriában. 452.
25. §. Az osztrák és a magyar pragmatica sanctio közt fennforgó különbségek. I. Az eredet tekintetében. 458. - II. A feltételekre nézve. 459. - III. A terjedelmet
illetőleg. 460. - IV. A szabad választási elvet tekintve. 469.

Mellékletek.
I. Gróf Draskovich János levele I. Lipóthoz a fiági trónöröklés tárgyában.
Klenovnik, 1679 december 4 475
II. A magyar tanácsosoknak I. Lipót királyhoz felterjesztett véleménye a
fiági trónöröklés tárgyában. Bécs, 1687 augusztus 15 476
III. Gróf Esterházy Pál nádornak I. Lipót királyhoz felterjesztett véleménye
a fiági trónöröklés tárgyában. Bécs, 1687 augusztus 16 478
IV. Az 1688. évi trónöröklési törvénycikkek javaslatának gróf Esterházy
Pál nádortól készített első fogalmazványa. Pozsony, 1687 szeptember 5.. 479
V. Gróf Esterházy Pál levelei I. Lipóthoz a fiági trónöröklés tárgyában.
1. Pozsony, 1687 november 7 480
2. Pozsony, 1687 november 10 481
3. Pozsony, 1687 november 14 481
4. Pozsony, 1687 november 16 482
VI. Az I. Lipót és két fia, József és Károly közt kötött (I.) titkos családi egyesség. Bécs, 1703 szeptember 5 482
VII. Az I. Lipót és fia, Károly közt kötött (II.) titkos családi egyesség.
Bécs, 1703 szeptember 5 486
VIII. Jegyzői bizonyítása az I. Lipót és két fia, József és Károly közt (I.),
továbbá közte és fia, Károly közt (II.) kötött titkos családi egyességekre
tett esküvésüknek. Bécs, 1703 szeptember 5 487
IX. A karoknak és rendeknek az 1708. évi országgyűlés elé terjesztett sérelmei első pontjából. Pozsony, 1708 június 25 488
X. Az 1712. évi országgyűlés tárgyalásai a koronázási hitlevél szövegezése
tárgyában 490
XI. Herceg Esterházy Pál nádornak és tanácsostársainak felterjesztése III.
Károlyhoz a nőági trónöröklés tárgyában. Pozsony, 1712 július 8 492
XII. Mária Jozefa főhercegnő renunciációjának egykorú leírása. Bécs, 1719
augusztus 19. (Hasonmás.) 496
XIII. Jelentés a miniszteri konferenciáról. Bécs, 1721 augusztus 21 501
XIV. Gróf Pálffy Miklós nádor levele Szluha Ferenc nádori ítélőmester és komárommegyei alispánhoz. Bécs, 1722 március 7 502
XV. Szluha Ferenc válasza. Pozsony, 1722 március 11 503
XVI. Gróf Pálffy Miklós levele Szluha Ferenchez. Bécs, 1722 március 14 507
XVII. Grave János Frigyes bécsi porosz követ jelentései I. Frigyes Vilmos
porosz királyhoz az 1722. évi magyar országgyűlés és a nőági trónöröklés
tárgyában.
1. Bécs, 1722 április 11 508
2. Bécs, 1722 április 15 509
3. Bécs, 1722 április 29 509
4. Bécs, 1722 május 13 510
5. Bécs, 1722 június 3 510
6. Bécs, 1722 június 13 511
7. Bécs, 1722 július 4 511
8. Bécs, 1722 július 11 512
XVIII. Gróf Pálffy Miklósnak Fiath József győr- és Meszlényi József fehérmegyei
alispánokhoz írt levelei az 1722-i országgyűlés tárgyában. 1722 május-júniusában 513
XIX. Szluha Ferenc 1722 június 30-i országgyűlési beszéde kinyomtatott eredetijének címlapja. (Hasonmás.) 513
XX. III. Károly levele gróf Pálffy Miklóshoz. Bécs, 1722 július 4 515
XXI. A magyar királyi udvari kancellária véleménye az 1723: 3. t.-c. szövegezése tárgyában. Pozsony, 1722 október-november 515
XXII. A királyi biztosok válasza a rendeknek 1723 március 21-i feleletére, amelyet
a postulatumok tekintetében az évi február 18-án kelt királyi rendeletre
felterjesztettek. Pozsony, 1723 április 20 516
XXIII. Az 1723 : 3. t.-c. javaslatának a királytól módosított és az országgyűlésnek 1723 június 1-én bemutatott szövege 517
XXIV. A rendek utolsó észrevétele az 1723 : 3. t.-c. javaslata tárgyában. Pozsony,
1723 június 17 518
XXV. A királyi biztosok utolsó válasza az 1723:3. t.-c. javaslata tárgyában.
Pozsony, 1723 június 17 518
XXVI. Szövegösszehasonlítás az 1723 : 3. t.-c. keletkezéséhez.
1. Az országgyűléstől 1722 október 10-én felterjesztett szöveg 519
2. Az 1723 június 19-én szentesített szöveg 519
Forrásmunkák és szerzők jegyzéke 521
Név-és tárgymutató 552
Rövidítések jegyzéke 663

Csekey István

Csekey István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Csekey István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv