Csenger város földrajzi nevei

Előszó

Részlet a könyvből:

"Hivatalos nevének helyi ejtése Csengér (-be, -bül, -be; csengeri). 1989. március 1-je óta városi rangú település. Területe 3616 hektár (Hnt. 1985). A polgármesteri hivataltól nyert tájékoztatás szerint 1993. január 1-jén 1826 lakóházában (1855 lakásában) 5544 fő élt. 1969-ig kb. száz éven át a Csengeri járásnak a székhelye. A közigazgatás átszervezésével községeinek felét a Mátészalkai, másik felét a Fehérgyarmati járáshoz csatolták. Csenger a Mátészalkai járás része lett. 1970-ben nagyközség, tanácsához tartozott Szamostatárfalva, Szamosangyalos, Szamosbecs, 1971-től Csengersima, Nagygéc, Komlódtótfalu, 1973-tól Csengerújfalu is. A lakosságnak a munkalehetőséget néhány kisebb üzemen kívül elsősorban a helyi Lenin Tsz biztosította, illetve biztosítja. A téeszhez tartozott a szomszédos Szamosbecs, Komlódtótfalu, Csengersima (Nagygéc) határa is. A téesz nemrég átalakult, és Csengeri Tsz néven folytatja tevékenységét. Határának egy részén a Szamos Menti Állami Tangazdaság gazdálkodott. A településnek 1907-től van vasútja, Csenger Trianon óta a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal végállomása. A környező községekkel és kisvárosokkal, így Mátészalkával, Fehérgyarmattal autóbuszjárat is összeköti. Általános iskolájában tanul a helybeli gyermekeken kívül több szamosangyalosi, szamostatárfalvi, szamosbecsi és csengersimai kisdiák. 1961 óta a településnek középiskolája is van (Ady Endre Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola). 1992 szeptemberében az új városközpontban az általános iskolához kapcsolódva megkezdődött a szakiskolai oktatás (Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola). Ez a tíz osztályos oktatás bevezetését jelenti." Vissza