Földrajzi Közlemények 1911. január-december

Tartalom

I. Értekezések.
Báthori Ferenc: Negyedik lappföldi utam 1
Bernátsky Jenő: A magyar Alföld pusztai és erdei növényzetéről 261
Dr.: Cholnoky Jenő: Titkári jelentés 1910-ről 169
A könyvtáros jelentése 175
Jelentés a Balaton-Bizottság 1910. évi működéséről 176
Jelentés a M. Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának 1910. évi működéséről 177
Jelentés a M. Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának aerológiai vizsgálatairól 186
A Magyar Földrajzi Társaság 1910. szept. 24-26-án Székesfehérvárott tartott IV. vándorgyűlése 190
Dr. Cholnoky Jenő: A Spitzbergák 301
Dr. Cholnoky Jenő: A kecskeméti földrengés 373
Dr. Ecsedi István: Az első földrajzi tankönyv magyar nyelven 44
Id. Farkasfalvi Imre: Hanusz István emlékezete 213
Halász Gyula: Torday Emil az afrikai ba-bunda nép országában 106
Dr. Havass Rezső: A magyar-dalmát összekötő vasút jelentősége 67
Leidenfrost Gyula: Mély tengeri kutatások az Adrián 237
Leidenfrost Gyula: A "Michael Sars" expediciója 345
Dr. Lóczy Lajos: Elnöki megnyitó 161
Dr. Milleker Rezső tagtársunk levele Kis-Ázsiából 242
Dr. Milleker Rezső tagtársunk levele Kis-Ázsiából 278
Dr. Pröhle Vilmos: A Karacsajföld és népe 221
Réthly Antal: A kecskeméti földrengés elemei 891
Dr. Roska Márton: Ásatás a perjámosi Sánc-halmon 16
Dr. Stein Aurél: Belső-Ázsia általános kiszáradásainak kérdése 60
Dr. Teleki Pál gróf: Felhivás Magyarország kartografiájának ügyében 57
Viski Jenő: A tordai sóstavak 122
II. Apróbb közlemények.
Az Aral-tó (Györké Margit dr.) 46
A dán Földközi tengeri expedíció oceanográfiái kutatásainak eredményei 1908-909. telén (Györke Margit dr.) 48
A föld vasúti hálózata (H. Gy.) 51
Legújabb ismereteink a Csád-tóról (ifj. Kenessey Kálmán) 86
A Magyar Földrajzi Társaság 1911 januáriusi ballonmegfigyelései (Massány.) 90
A hegyi obszervatóriumok szaporodása (Réthly Antal) 92
Népszámlálás Hollandiában (H. Gy.) 93
A sansego-i homoh eredete (Leidenfrost Gyula) : 147
Alaska vasútairól (H. Gy.) 149
A strucc-toll kivitele a Fok-gyarmatról (H. Gy.) 150
Vasút a Hudson-öbölhöz (H. Gy.) - 150
Japán szénbányászata (H. Gy.) 150
A Tall-vulkán 1911. januárius 30.-i kitörése (Réthly A.) 245
A kavicsok besűlyedéséről (Pávai Vajna Ferenc dr.) 248
Néhány érdekes adat a népesség eloszlásáról (ifj. Kenessey Kálmán) 283
A levegő magasabb rétegeinek összetétele (Zsupán László) 351
A hegycsúcsokon és a velük egy azon magasságú szabad légkörben előforduló hőmérsékletek (Massány) 354
Hőmérsékletek megfigyelése a magasban, repülőgépek segélyével (Massány) 424
III. Földrajzi érdekességű események és mozgalmak.
A) Magyarország.
A tihanyi kikötő (Olofson Gusztáv) 285
A siófoki kikötő (Olofson Gusztáv) 285
Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület (Cholnoky) 286
B) Európa.
Földrajzi Múzeum (Teleki) 152
Congrés National (Főtitkár) 152
A regensburgi új kikötő (Olofson Gusztáv) 286
A gyurgyevói kikötő (Olofson Gusztáv) 287
C) Ázsia.
Aerológiai tanulmányút Kelet-Ázsiában (Massány) 153
Vasút a Góbi-sivatagon keresztül (H. Gy.) 251
Kozlov Tibetben (H. Gy.) 426
D) Ausztrália.
Észak-ausztráliai expedíciók (H. Gy.) 426
E) Afrika.
Osztrák Szahara-expedíció (H. Gy.) 94
A Cape-cairoi vasút (H. Gy.) 94
Vasút Francia Guineában (H. Gy.) 95
Kutatások a Szahara keleti részében (Massány) 154
A Kamerun-Kongó egyezmény (H. Gy.) 355
Határkitüzések Afrikában (H. Gy.) 355
F) Amerika.
Az amerikanisták 18. kongresszusa (H. Gy.) 426
G) Fizikai földrajz.
Nemzetközi vulkanológiai intézet Napoliban (R. A.) 151
Földrengésjelző műszerek nemzetközi megvizsgálása (R. A.) 152
H) Északi sarkvidék.
Bernier kapitány tervei (H. Gy.) 95
Amundsen az Atlanti-oceánon (H. Gy.) 95
Mikkelsen sorsa (H. Gy.) 427
I) Déli sarkvidék.
Ausztráliai délsarki expedíció (H. Gy.) 95
A japáni délsarki expedíció (H. Gy.) 95
Filchner (H. Gy.) 96
Scott kapitány hajója (H. Gy.) 252
Amundsen a déli sarkvidéken (H. Gy.) 253
Expedíciók a déli sarkvidéken (H. Gy.) 359
J) Oceanografia.
A "Michael Sars" expedíciója 1910. nyarán (Leidenfrost Gyula) 154
K) A földrajz halottai 1911-ben.
Baedeker, Karl 420
Brózik Károly dr. 420
Dal Verne, L. 420
Davies Roberts 420
Franzoi, A. 421
Freudenberg, Fhilipp 421
Gallé J. G. 421
Galton, Sir Francis 421
Götz, Wilhelm dr. 421
Grey, George 422
Hope Risley, Herbert Sir 422
Howel, E. E. 422
Levasseur, P. E. 422
Lovag Lorenz v. Liburnau József 422
Meyer, Adolf Bernhard dr. 422
Michel-Lévy, August 422
Puchstein, Otto dr. 423
Sir Joseph Hooker 423
Scott-Moncsieff, P. D. 423
Spence Watson, Robert dr 423
Strahan, George 423
Uhlig, Viktor dr. 423
Whymper, Edvard 423
IV. Irodalom.
Kompolthy Joób: Dzsung-hajóval Khinán keresztül (Halász Gyula) 25
Th. Herzog: Beiträge zur Laubmoosflora von Ceylon (Győrffy Lőcse) 53
Vadász M. Elemér dr.: A duna-balparti idősebb rögök növénytani és földtani viszonyai (Strömpl G. dr.) 54
Dr. Pálfy M.: A szarvaskői wehrlittömzs (Strömpl G. dr.) 55
Vendl Aladár: Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez (Strömpl G. dr.) 55
Siegmeth Károly: Az aggteleki barlang (Strömpl G. dr.) 55
Wachner Henrik: Das siebenbürgische Erzgebirge (Gaál dr.) 55
Dr. Kormos Tivadar: A pleisztocén és posztpleisztocén klímaváltozások bizonyítékai Magyarországon (Gaál dr.) 56
Sahr vagy sár (Dr. Prinz Gyula) 97
"Sahr vagy sár" (Halász Gyula) 97
Dr. Szentpétery Zsigmond: A Persányi hegység déli felének mezozoicus eruptivus kőzetei, különös tekintettel a földtani viszonyokra (Gaál dr.) 98
Halaváts Gyula: A neogénkorú üledékek Budapest környékén (Gaál dr.) 99
Dr. Hoffmann Ferenc: Tapasztalatok a jelen és jövő kivándorlásának színhelyéről (Szilády Zoltán dr.) 109
A Tenger (Cholnoky) 101
Utazások Könyvtára (Cholnoky) 102
A Mecsek-Egyesület Évkönyve a XX. egyesületi évről (Cholnoky) 102
Maurer Gyula : Az Alsó-Bega csatornázása (Cholnoky) 103
Dr. Erődi Kálmán: A mezőségi tavak eredetéről (Strömpl G. dr.) 104
Dr. Schréter Zoltán: A Magyar Földtani Társulat kirándulása Nógrád és Szokolyahuta környékére 1910. máj. 26-án (Strömpl G. dr.) 104
Dr. Koch Nándor: Adatok Budapest fő- és székváros altalajának ismeretéhez (Strömpl Gábor dr.) 156
Dr. Vendl Aladár: Az alsó-mediterrán rétegek kibukkanása a főváros VII. kerületében a Telep-utcában (Strömpl Gábor dr.) 156
Dr. Schréter Zoltán: A Pestszentlőrincen talált pliocén ősemlős maradványok (Strömpl Gábor dr.) 156
Dr. Nopcsa Ferenc báró: Geológiai megfigyelések Herkulesfürdő körül (Strömpl Gábor dr.) 156
Fenyő Béla: A szőlőművelés földrajzi elterjedése hazánkban (Ch.) 156
Waagen L.: Die unterirdische Entvvässerung im Karst (Strömpl Gábor dr.) 156
Ifj. Gidófalvy István : Angolországi megfigyelések (Ch.) 157
Csengeri János: Három hét Egyiptomban (Ch.) 157
Pécsi Albert: A földfelület erőltetési vonalai (Cholnoky) 157
Utazások Könyvtára. Szerkeszti és kiadja Halász Gyula 198
Zalamegyei Almanach 1911. évre. Szerkeszti és kiadja Czobor Mátyás 198
Budapest székesfőváros egész területének térképe 198
A Magyar Korona országainak közigazgatási térképe 198
Közép-Európa és vasúti vonalainak átnézeti térképe 198
Österreichs Länder unter den Römern 198
Vázlatos térkép 198
Erzhg. Ludwig Salvator: Einiges über Weltausstellungen 198
F. Bullock-Workman: Détermination de l'altitude du Mont Huascaran (Andes du Pérou) 199
E Torday el T. A. Joyce (Belgium gyarmatügyi miniszterétől) 199
Friedrich Katzer: Die Eisenerzlagerstätten Bosniens und der Herzegowina 199
Congrés, Neuviéme - International de Géographie. (M. F. T. Könyvt. Aj.) 199
Library of Congress (M. F. T. Könyvt. Aj.) 199
Corney, Bolton Glanvill (Teleki) 200
Gerini, Colonel G. E. (Teleki) 200
Gezelius, Birger, Japan i västerländsk framställning till omkring ar 1700. (Teleki) 200
Partsch, J. : Des Aristoteles Buch über das Steigen des Nil (Teleki) 200
Storm van's Gravesande (Teleki) 200
Wichmann, Artur (Teleki) 200
Wolkenhauer, Aug. (Teleki) 201
Andes du Pérou (Teleki) 201
Galapagos (Teleki) 201
Dr. Lasz Samu: A modern földrajz iránya, célja és a magyar középiskolák földrajzoktatásának reformja (Prinz) 254
Zoltán Lajos: A Hortobágy (Ecsedi dr.) 254
K. Tóth Mihály: Nagyhortobágy (Ecsedi dr.) 255
Hermann Albert: Die alten Seidenstrassen zwischen China und Syrien (Teleki) 256
Pávay-Vajna Ferenc: Oláh-Lapád környékének földtani viszonyai (Gaál dr.) 256
A föld története. (Méhes Gyula dr.) 257
Pásztor Árpád: Budapesttől a Föld körül Budapestig (Szilády Zoltán dr.) 288
Dr. Prinz Gyula: Utazásaim Belső-Ázsiában (Cholnoky) 288
Téglás Gábor : A rómaiak kereskedelmi hajózása Pannoniában (Buday Árpád dr.) 291
G. F. Scott Elliot: A primitív ember hajdan és most (Szilády Zoltán dr.) 297
Dr. Schwalm Amadé: Nógrád vármegye természeti viszonyai (Gaál dr.) 298
Dr. Prinz Gyula: A tudományos földrajz feladatai (Cholnoky) 356
A tenger. Tudományos és társadalmi, tengerészeti és közgazdasági havi folyóirat (Szilády Z. dr.) 357
Vutskits György: Faunánk egy új hal-fajáról (Sz. Z.) 357
Hermann Wagner: Geographisches Jahrbuch (Cholnoky) 358
Válasz Gaál István dr.-nak (Schwalm) 361
Brunhes Jean: La Geographie humaine (Teleki) 363
Dr. E. Ihne: Phaenologische Karte des Frühlingseinzugs im Grossherzogtum
Hessen. Darmstadt 1911. (Hegyfoky Kabos) 365
Dr. Bozóky Dezső: Két év Kelet-Ázsiában (Cholnoky) 366
Dr. Gáspár Ferenc: A fehér ember útja (Cholnoky) 367
Dr. Prinz Gyula: Utazásaim Belső-Ázsiában (Cholnoky) 368
Válasz Cholnoky bírálataira (Prinz Gyula) 427
Viszonválasz Prinz Gyula dr.-nak (Cholnoky) 429
Dr. Kogutovicz Károly: Zsebatlasz, naptárral és statisztikai adatokkal az 1912.
évre (Barna János dr.) 430
V. Társasági ügyek.
Választmányi ülés 1911. jan. 26.-án 158
„ „ „ febr. 23.-án 159
„ „ „ márc. 30.-án 202
Választmányi ülés 1911. ápr. 6.-án 202
„ „ „ máj. 4.-én 259
„ „ „ jun. 2.-án 368
Választmányi ülés 1911. okt. 13.-án 369
„ „ „ nov. 23.-án 433
„ „ „ dec. 6.-án 433
Szakülés 1911. jan. 26.-án 160
„ „ márc. 9.-én 160
„ „ „ 16.-án 160
„ „ ápr. 27.-én 204
„ „ okt. 23.-án 372
„ „ nov. 23.-án 372
„ „ nov. 30.-án 434
„ „ dec. 7.-én 436
Estély 1911. jan. 19.-én 160
„ „ febr. 9.-én 160
„ „ ápr. 6.-án 204
„ „ nov. 9. és 16.-án 372
„ „ dec. 6-án 436
Közgyűlés 1911. márc. 30.-án 203
Alaptőke forgalma 1910-ben 205
Pénztári kimutatás 1910-ről 206
Vagyonmérleg és előirányzat 208
Balaton-Bizottság számadása 210
Alföldi-Bizottság számadása 211
A M.-Tátra-obszervatórium számadása 212

Mellékletek
I. tábla. Részlet a Lyngen-fjordból. - Részlet a Lyngen-fjordból. - Lapp vásár Bosekopban. - Nomád lappok 1
II. „ Karasjoki lappok téli lakása. - A Tana-folyó részlete. - Vándorkő a vásott sziklán a Paszvik-folyó vidékén. - A boris-glebi orosz-lapp templom a Paszvik-folyó mellett 1
III. „ A perjámosi Sánc-halom A-B függőleges szelvénye. - Kancsóalakú, kétfülü bögrék. (Perjámos A) típus.) - I. csoportbeli A) típusú bögrék fenékrésze (Perjámos.) - Alacsony, tálszerű bögre. (Perjámos, I. csoport B) típus.) - Gömbszelvényalakú fedő két nézetben. (Perjámos, I. csoport C) típus). - Tányérkát utánzó agyagkészítmény. (Perjámos, I. csoport E) típus.) - Agyagkanál. (Perjámos, I. csoport D) típus.) - Agyagkancsó. (Perjámos, II. cs.
C) típus.) 16
IV. „ Agyagbögre alja. (Perjámos, II. cs ) - Bronzcső. (Perjámos, II. cs. I) típus.) - Agyagbögre 3 szgrafitto bekarcolással. (Perjámos, III. cs. A) típus. - Kővéső. (Perjámos, III. cs. B) típus.) - Kősimító. (Perjámos, III. cs. C) típus.) - Bronzár vagy véső. (Perjámos, III. cs. D) típus.) - Díszített edénytöredék. (Perjámos, III. cs.) - Agyaggyöngy. (Perjámos, IV. cs. D) típus.) - Bordás díszítésű edénytöredék. (Perjámos, IV. cs.) - Perjámosi, a 25.
ábrán in situ ábrázolt leletek. (Jobbról két számozatlan tálacska, vagy fedő, a szövegben a felső 2. az alsó 3. sz. alatt szerepel.) - Gyermekjátékok Perjámosról 24
V. „ Perjámosi V. csoportbeli leletek in situ. - Perjámosi 27. ábrán in situ ábrázolt leletek. - Agyagfedő (Perjámos, V. cs. F) típus.) - Kőszerszámok Perjámosról. - Bronztárgyak Perjámosról 25
VI. „ A perjámosi Sánc-halmon A-B, A1- B1 fogásának vízszintes felvételei. - Putrilakások Perjámoson. Mérték : 1 : 0,5 40
VII. „ I. sz. putri Perjámoson. - A perjámosi III. sz. putri 41
VIII. „ Tüzikutyák a perjámosi IV. sz. putriban. - A perjámosi IV. és V. sz. putri fényképfelvétele 41
IX. tábla. Torday Emil néprajzi tanulmányainak szintere 112
X. „ Ba-bunda néger lakóház és csirkeól Alelában, Kongó szabad államban. - Ba-bunda néger leány háza Alelában, Kongó szabad államban 112
XI. „ Ba-bunda néger főnök Alelában, Kongó szabad államban. - Babunda néger férfi Alelában, Kongó szabad államban 112
XII. „ Ba-bunda néger szépség Dumbában, Kongó szabad államban. - Ba-bunda néger asszonyok a vásáron Alelában, Kongó szabad államban 112
XIII. „ Ba-bunda néger férfi Alelában, Kongó szabad államban. - Babunda néger férfi karddal Alelában, Kongó szabad államban. - Ba-bunda néger nő fehér festékkel befestve, ami a gyász jele, Alela 112
XIV. „ A Karolina-bánya omló torkában föltárt só és a 45 m. mély sós-tó. A tó vizében a hajdani ácsolás gerendái úsznak, a sófalakon régi szinlők látszanak. - A berogyott Karolina-bánya fölött levő sülyedés. A fák közt a Dörgő-tó vize fehérlik 144
XV. „ A tordai Akna-telep. Előtérben a Karolina-bánya omladozó torka; középen jobbra a Dörgő-tó, fölötte, kissé balra a náddal körülvett Édes-tó, amely mögött elaggott berogyás látszik. - A tordai Sósvölgy vagy Lapos. Kilátás dél felé, a város irányában 144
XVI. „ A 47 méter mély Kénköves-tó a tordai Laposon. - Dörgő-tó a tordai Aknán. Ingyen népfürdő 144
XVII. „ A Bánya-fürdő besülyedt területe az Aranyos terraszáról fényképezve. Sókivirágzással borított területek és nádassal körül-nőtt tavacskák. - A tordai ó-diluviális terrasz az Aranyos felett. Fenn kavics, alul balra dülő. meredek mezőségi rétegek 144
XVIII. „ Hanusz István 213
XIX. „ Ulmus glabra (szilfa) mint gyepű, Károlyfalva mellett lösztalajon, út szélén. - Populus alba (fehér nyárfa) Versecz melletti alluvialis talajon 213
XX. „ Peucadenum arenarium (és Populus nigra) a deliblati homokon. - Közép tenger vidéki makkiára emlékeztető pusztai legelő, bokrokkal (főképpen Carpinus duinensis), mészkőhegyen, Csiklova mellett 213
XXI. „ Quercus pedunculata (kocsános tölgy) és Lavatera thuringiaca. Jaszenova mellett. - Ulmus glabra (szilfa), Jaszenova mellett, alluviális talajon, egykori erdő helyén 213
XXII. „ Salix alba (fehér fűz) és Populus nigra (fekete nyárfa) a Karas folyó mellett, Jaszenova közelében. - Onopordon Acanthium, az Alföld pusztai képeiről ismeretes bogancskóró, a deliblati homokon 213
XXIII. „ Mt. Capitolium a Cora-szígetről tekintve. A legmagasabb pont 900 m. a tenger szine felett. Elül a Sefström-moréna anyagából készült turzások. (Szerző felv.) - Homok-garatok frissen képződött garmada homloklejtőjén. Kiskunhalas, Pest vm. (Szerző felv.) 332
XXIV. „ Törmeléklejtő az Advent-öböl felett. (Szerző felv.) - Hammada az Advent-öböl felett. (Szerző felv.) 332
XXV. „ Repedezett jura-homokkő a Zord-völgyben. (Szerző felv.) - Lefeküdt tundra a Mimer-öbölben. (Szerző felv.) 332
XXVI. tábla. Mozgó tundrával elfedett vándorkő a Nordenskiöld-glecser végénél. (Szerző felv.) - Nagy kövek a hammada egyik mélyedésében. (Szerző felv.) 332
XXVII. „ A Tempel-plató délkeleti sarka. A plató lábánál felemelt turzás. A plató magassága 8-900 m (Szerző felv.) - A Tempel-quarter délkeleti oldaláról. Felemelt turzás, szinlők. Balra fenn a törmelékgarmadán szintén régi tengeri szinlő. (Szerző felv.) 344
XXVIII. „ Csúcsos hegyek (Spitzbergen) és kisebb glecserek az Isfjord bejárójánál (Mt. Alkhornet). (Szerző felv.) - A Kjerulf-glecser a Safe-öbölben. (Szerző felv.) 344
XXIX. „ A Kjerulf-glecser homlokfala a Safe-öbölben. A jégfal 30 méter magas. (Szerző felv.) - Nordenskiöld-glecser a Bilien-öbölben. A hegyek tetejét felhő takarja. Elül lefeküdt tundra. (Szerző felv.) 344
XXX. „ A Von-Post glecser a Tempel-öbölben, déli morénájáról tekintve. (Szerző felvétele) 344
XXXI. „ Szélbarázda és garmadája a Matkói pusztán. Szerző felv. - Vásári-út 6. szám. A kép baloldalán van északkelet, jobboldalán délnyugat. Szerző felv. 380
XXXII. „ Külsőszabadság-út 23. Fényképezéskor a gép majdnem pontosan délnyugat felé tekintett. A leomlott fal romjai el vannak takarítva. Szerző felv. - Szentmiklós-utca 16. Az épület árnyékos tűzfala északkeletre néz. Szerző felv. 380
XXXIII. „ Szentmiklós-utca 16 kelet-dél-kelet felől tekintve. Szerző felv. - Bethlen-körút és Rákóczi-út sarok. A leomlott tűzfal észak-kelet felé tekint. Szerző felv. 380
XXXIV. „ Vakbottyán-utca 16. szám. A leomlott tűzfal északkeletre néz. Szerző felv. - Vizkelety-utca 5. sz. A leomlott tűzfal délnyugatra néz. Lévay I. fényképfelvétele 380
XXXV. „ Liliom-utca 16. szám. A leomlott tűzfal délnyugatra néz. Azért nincs ledobva a jobboldali ház párkánya. Szerző fényképfelvétele. - Kisfaludy-utca 29. sz. A sarokház leomlott párkánya északkelet felé néz. Lévay I. fényképfelvétele 380
XXXVI. „ Kádár-utca 17. sz. A képen látható falak délkelet-északnyugati irányúak és északkelet felé tekintenek. A túlsó ház az előbbi képen is látszik. Jellemző, hogy a közben levő tűzfal nem omlott le. Vásárolt fénykép után. - Katona József utca 2. sz. Az utca éppen észak-déli irányú. Szerző felv. 380
XXXVII. „ A kecskeméti földrengés izoszeizta-térképe. Mérték : 1 : 2.250,000 412
XXXVIII. „ Kalocsa. Wiechert-inga. (T - 69 km.) - Szeged. Mainka-inga. (T = 85 km.) - Budapest. Bosch-inga. (T = 78 km.) 396
XXXIX. „ Ógyalla. Mainka-inga. (T=152 km.) - Ungvár. (Bosch-inga. (T = 264 km.) 396
XL. „ Temesvár. Vicentini-inga. (T=175 km.) - Pola. Wiechert-inga. (T = 472 km.) 396
XLI. „ Kolozsvár. Mainka-inga. (T = 300 km.) - Zagreb. Vicentini-inga. A) = Vertikális komponens, B) = N-S komponens. (T = 318 km.) - Rocca di Papa, Róma mellett. Agamennoneinga. (T = 814 km.) 396
Szövegképek jegyzéke.
Részlet az Északi Jeges-tenger partvidékéről 5
Báthori Ferenc IV. lappföldi útjának térképe. - Szerző útja 11
Perjámos nagyközség 17
Kőkorong. (Perjámos, I. cs. F) típus.) 18
Perjámos, II. cs. B), C) típusu agyagedényei in situ 19
Agyagfazék. (Perjámos, II. cs. B; típus.) 21
Agyagbögre fele. (Perjámos, II. cs. D) típus.) 21
Félgömbalakú agyagtál. (Perjámos, II. cs. E) típus.) 23
Gömbszelvényalakú agyagkalán. (Perjámos, II. es. G) típus.) 24
Perjámosi V. csoportbeli leletek in situ 25
Agyagbögre a benne levő kőeszközökkel. (Perjámos, V. cs. B) típus.) 27
Agyagtüzikutyák Perjámosról 28
Agyagkarikák Perjámosról 29
Megmunkált agancsok, szarvak Perjámosról 31
Megmunkált agancsok, szarvak Perjámosról 82
Átfúrt agancs Perjámosról 33
Csontvázak és simítok Perjámosról 35
Csontkarikák Perjámosról 36
Átfúrt fogak és dentalium Perjámosról 37
Agyagfedő Perjámosról 38
Agyagfedő Perjámosról 39
Teknős tűzhely Perjámoson 40
A perjámosi II. putriból kikerült tárgyak 41
A perjámosi IV. sz. putri edényei 42
A hőmérséklet és sótartalom eloszlása a Földközi-tengerben 49
A hőmérséklet és sótartalom eloszlása a Gibraltári szoros körül 51
A magyar-dalmát összekötő vasút. Az ogulin-knini vonal 73
A magyar-dalmát összekötő vasút. Az unavölgyi vonal 77
A Csád vagy Czád-tó vázlatos térképe. Mérték: 1 : 2,500.000 87
A Csád-tó környékének vázlatos térképe. Mérték: 1 : 24,000.000 89
Torday Emil 109
Torday Emil és néger szolgája 112
Torda keleti és északkeleti környékének térképe. Mérték: 1 : 40,000 123
Kiemelkedő agyagsziget a Laposon 125
Geológiai szelvény Tordától az Akna-tetőn át a Sósvölgy első délkeleti mellékvölgyéig. Hosszmérték: 1:33,000, a magasságok torzítása háromszoros 129
Geológiai szelvény a Sósvölgyön és a Bányafürdő területén keresztül az Aranyos völgyéig. Mérték: 1:40,000, a magasságok torzítása háromszoros 129
Akna tó. Legnagyobb mélysége 40 m. Mértéke: 1 : 800 131
Kénköves tó. Legnagyobb mélysége 47 m. Mérték: 1 : 800 131
Feneketlen tó. Legnagyobb mélysége 19 m. Mérték: 1 : 800 131
Kis kerek-tó. Legnagyobb mélysége 18 m. Mérték: 1:800 131
Dörgő-tó. Legnagyobb mélysége 6 m. Mérték a hosszúságokra 1: 1200; a mélységekre 1:800 131
A Kénköves-tó a tordai Laposon Mérték: 1 : 400. A mélységek méterekben 133
Kis Kerek-tó a tordai Aknatelepen. Mérték: 1 : 250. A mélységek méretekben 133
Feneketlen tó a tordai Bányafürdő-telepen. Mérték : 1 : 800 135
Szivattyús-tó a tordai Bányafürdő-telepen. Mérték : 1 : 400 135
Akna-tó Tordán. Mérték : 1 : 500. A mélységek méterekben 140
Dörgő-tó Tordán. Mérték : 1 : 800. A mélységek méterekben 140
A hőmérséklet járása a kisebb mélységű tordai sós-tavakban 142
A hőmérséklet járása néhány tordai sóstóban 145
Az Adria tudományos tanulmányozásának tervezete 239
A Taal vulkán környékének térképe (Luzon) 246
Cseppkő-képződmények a biharmegyei Rossziai barlangból. (Fot. Szinnyei Merse
Zsigmond.) 250
Vad körte, Pirus communis Piraster. Hidegkút mellett (Pest-m.), legelt helyen
pusztai vidéken; a háttérben galagonyabokrok 269
A Spitzbergák környékének térképe 302
Tromsö 303
A Nyugati-Spitzbergák középső részének, az Isfjord környékének tömb-szelvénye 307
A Pyramid-hegy szerkezete 317
Rogyás a Delta-fok felett, az Advent-öböl és a Sassen-öböl közt 318
Kis kárvölgy a Mimer-öböllel szemben, a Billen-öböl keleti partján, a Nordenskiöld-glecsertől délre 319
Vetődések a Mt. Sfinx mellett 322
Alpi jellegű glecser a Mimer-öböl északi oldalán a Mt. Pyramid mellett 323
A Sefström-glecser térképe, de Geer térképe után. Mérték : 1 : 200,000 325
Törmelékgaratok a spitzbergai sziklafalakon. Vázlatos rajz 328
Hammadával fedett glaciális sziklagát a Zord-völgyben, amelyen a patak most kis szurdokkal tör keresztül 333
Lefeküdt tundra tömb-szelvénye 334
Poligonális tundra a Zord-völgyben, a Green-öböl nyugati mellékvölgyében 335
A tundrás hammadán keletkezett vízfolyás szerkezete 338
A poligonális tundra keletkezésének magyarázata 340
A poligonális tundra keletkezésének magyarázata 341
Az Isfjord környékének térképe 1 : 1,200.000. De Geer térképe után 343
A Svea-glecser a Spitzbergákon. (Szerző felv.) 344
A tenger áramlásainak iránya és nagysága a Gibraltári szorosban, reggel kilenc órakor 347
A tenger áramlásainak iránya és nagysága a Gibraltári szorosban, különböző mélységekben, reggel 7-kor és d. u. 3 órakor végzett mérések eredményeinek középértékében 349
Az atmoszféra magasabb régiónak valószínű összetétele és rétegzése 352
Az atmoszféra gázainak viszonylagos mennyisége magasságok szerint, számítás alapján 353
Kecskemét környékének térképe 1 : 75,000 375
Törésvonalak, vagy tektonikus zavarok irányvonalai az Alföld északnyugati határvidékein 376
Elmozdult síremlék a kecskeméti temetőben, Kacsóh Pongrác vázlatos rajza után 382
Egyszerű ház rajza 382
Hosszanti irányban meglökött vagy megzökkent ház pusztulásai 385
Rombus-alakúvá deformált hosszanti fal 385
Az iszapvulkán Kecskemét határában 393
Wien. Wiechert-inga (T=286 km.) 401
Hamburg. Wiechert-inga. (T=1000 km) 404
Aachen. Rebeur-Ehlert-inga. (T = 1083 km.) 408
Upsala. Wiechert-inga. (T=1430 km.) 411
A kecskeméti földrengés mikroszeizmikus elterjedése 418

Témakörök