Fülszöveg
1945 előtt Magyarországon csak kissorozatú tehergépkocsi-gyártás folyt. A háború utáni gazdasági fellendülés és a fennálló körülmények szükségessé tették a hazai nagyüzemi teherautó-gyártás mielőbbi megindítását, mert bár a Szovjetuniótól segítségképpen kaptunk bizonyos mennyiségben tehergépkocsikat, de a szükséglet lényegesen meghaladta az import lehetőséget. A Nehézipari Központ (NIK) 1949 -ben az osztrák STEYR WD - 413, és 613 típusú diesel motorok és a D -380 típ. tehergépkocsi licencét, és teljes gyártási dokumentációját a gyár tulajdonosától megkapta. A kezdeti célkitűzés a polgári és honvédelmi feladatokat ellátó, lehetőleg egységes gépkocsitípus sorozatgyártására épült. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új magyar tehergépkocsit a Weiss Manfréd Művek, a főegységeket a Magyar Vagon és Gépgyár készítse, a készre szerelést az Ikarus végezze. E három gyár kooperációjából kellett volna megszületni az új magyar tehergépkocsi-gyártásnak. Az előzetes tanulmányok mindinkább...
Tovább
Fülszöveg
1945 előtt Magyarországon csak kissorozatú tehergépkocsi-gyártás folyt. A háború utáni gazdasági fellendülés és a fennálló körülmények szükségessé tették a hazai nagyüzemi teherautó-gyártás mielőbbi megindítását, mert bár a Szovjetuniótól segítségképpen kaptunk bizonyos mennyiségben tehergépkocsikat, de a szükséglet lényegesen meghaladta az import lehetőséget. A Nehézipari Központ (NIK) 1949 -ben az osztrák STEYR WD - 413, és 613 típusú diesel motorok és a D -380 típ. tehergépkocsi licencét, és teljes gyártási dokumentációját a gyár tulajdonosától megkapta. A kezdeti célkitűzés a polgári és honvédelmi feladatokat ellátó, lehetőleg egységes gépkocsitípus sorozatgyártására épült. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új magyar tehergépkocsit a Weiss Manfréd Művek, a főegységeket a Magyar Vagon és Gépgyár készítse, a készre szerelést az Ikarus végezze. E három gyár kooperációjából kellett volna megszületni az új magyar tehergépkocsi-gyártásnak. Az előzetes tanulmányok mindinkább meggyőzték az illetékeseket és tervezőket, hogy a három gyár ilyenfajta kooperációja nehézségeket okozna, tehát komplex megoldás keresése volt a cél.
A megoldást a márkanévül is szolgáló Csepel szigeten lévő volt Dunai Repülőgépgyár helyén új autógyár telepítése jelentette.
A Népgazdasági Tanács a Magyar Népköztársaság Kormányától átruházott hatáskörben az 1949 évi november hó 3. napján 322/16/1949. szám alatt hozott határozatában Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat alapítását határozta el. Amikor a határozatot november 18 -án kézbesítették, az egykori repülőgépgyár romhalmazának éppen maradt vaskapuja fölött már ott állt a tábla: CSEPEL AUTÓGYÁR!
Új gyár született! Ezzel kezdetét vette a hazai járműipar talpra állítása. A gyár 400 fővel kezdte meg működését.Az induláskor a munkamegosztás a következőképpen alakult: A Weiss Manfréd készítette a kohászati termékek nagy részét (forgattyúház, hengerfej stb.) az Ikarus biztosította a karosszériát (vezetőfülke, motorsátor, sárvédő, stb.) a győri vagongyár pedig a mellső- és hátsóhidat szállította. 133 nappal a gyár születése után 1950. április 3-án délelőtt 11 órakor kigördült a gyár udvarára az első Csepel teherautó D-350 típusjelzéssel. A hazai ipartörténelem e jelentős eseményével kezdetét vette a Csepel Autó legendás története.
„MAGYAR JÁRMŰVEK-TÍPUSTÖRTÉNETEK" kiadványsorozat jelen kötetében ismertetjük a Csepel Autógyár létrehozásának körülményeit, az 1950 -tői sorozatgyártott első típus a Csepel 350 tehergépkocsit és változatait, továbbfejlesztett típusait.
A kiadványsorozat harmadik részében a Magyar Néphadsereg számára, az ötvenes években fejlesztett „hármas fogatot," a Csepel -B -130 típusú rajgépkocsit, a B -300 típusú tehergépkocsit, és a D -800 lánctalpas tüzérségi vontatót ismertetjük.
Vissza