| Előszó | 3 |
| Bevezetés | |
| A metszés- és tőke-művelésmódok kialakulása | 5 |
| Alaktani (morfológiai) alapismeretek | 8 |
| A metszés elméleti alapjai | |
| A termés kialakulása és a rügyek | 11 |
| A rügyek keletkezése | 11 |
| A rügyek felépítése | 15 |
| A fürtkezdemények kialakulása és további sorsuk | 17 |
| A rügyek termékenysége | 18 |
| A rügyek termékenységének évenkénti alakulása és befolyásolása | 23 |
| A szőlő termőegyensúlya | 25 |
| A termőegyensúlyt meghatározó rügyek száma | 28 |
| A rügyek szétosztása | 30 |
| A rügyek kihajtásának és alvamaradásának törvényszerűségei. A szőlő polaritása | 31 |
| A világos rügyek kihajtása és alvamaradása | 31 |
| A rejtett rügyek kihajtása | 36 |
| A szőlőtőke - egyes részei - felmagasodásának megakadályozása | 38 |
| Kizárólag rövid termőcsapok alkalmazása | 39 |
| A csercsapos váltómetszés módszere | 39 |
| A termővesszők ívelése | 41 |
| A fattyúvesszőkre való visszametszés | 42 |
| A megterhelés hatásai | 45 |
| A termésmennyiségre gyakorolt hatás | 45 |
| A termésminőségre gyakorolt hatás | 47 |
| A tőke erőbeni állapotára gyakorolt hatás | 50 |
| A megterhelés néhány sajátságos hatása | 52 |
| A metszés tőkét gyengítő hatása (A metszés következtében előálló veszteségek) | 52 |
| Az elöregedés folyamata és a megifjítás módjai | 57 |
| A visszaugrás | 57 |
| A gyökerek megifjítása | 58 |
| A tőkék megifjítása döntéssel | 59 |
| A legkedvezőbb megterhelés és annak meghatározása | 59 |
| A legkedvezőbb megterhelés fogalma | 59 |
| A legkedvezőbb megterhelés meghatározása | 60 |
| A termés meghatározása a metszéskor | 62 |
| A szőlő alakító metszése és a tőke-művelésmódok | |
| A tőkék alakítását meghatározó tényezők | 66 |
| A tőkék kialakítása és a tőke-művelésmódok jellemzése | 69 |
| Elterjedt tőke-művelésmódjaink | 69 |
| Alacsony egysíkú tőke-művelésmódok | 81 |
| A házikert magas lugasai | 100 |
| Kisebb jelentőségű tőke-művelésmódok | 109 |
| Fontosabb külföldi tőke-művelésmódok | 112 |
| A gyorsított tőkealakítás és termőrefordítás | 123 |
| Szőlőink átállítása más tőke-művelésmódokra | 125 |
| A termőszőlő metszése | |
| A metszési eljárásokat meghatározó tényezők | 127 |
| A metszés ideje | 129 |
| A metszés eszközei | 130 |
| A metszés végrehajtása | 131 |
| A fás metszések | 133 |
| A rövid metszések | 133 |
| A hosszú metszések | 141 |
| A vegyes metszések | 151 |
| A metszési módok leegyszerűsítése | 151 |
| A harmatgyökerek eltávolítása | 152 |
| A zöldmetszések | 154 |
| Egyes zöldhajtások teljes eltávolítása (Hajtásválogatás) | 154 |
| A zöldhajtások visszametszése | 155 |
| A többi zöldmunkáról | 160 |
| Különleges metszések | 160 |
| A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése | 160 |
| A késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők metszése | 161 |
| A jégverte szőlők metszése | 163 |
| Néhány borvidékünk jellegzetes metszés- és tőke-művelésmódjának ismertetése | |
| A móri kopaszmetszéses fejművelés | 164 |
| A soproni szálvesszős metszésű fejművelés | 167 |
| A badacsonyi két világos szemes metszéssel egybekötött bakművelés | 172 |
| A futóhomoki szőlők fejművelése | 176 |
| Tokajhegyalja metszés- és tőke-művelésmódja | 182 |
| A többi borvidék metszés- és tőke-művelésmódja | 182 |
| Függelék | |
| Legfontosabb szőlőfajtáink metszési igénye | 183 |
| Szőlőfajtáink alkalmazkodása a különböző tőke-művelésmódokhoz | 183 |
| A tőke-művelés- és metszésmódok elterjedtsége és ezek összefüggése a tenyészterülettel, talajigénnyel és a tőkénti megterheléssel | 183 |
