| Előszó | 5 |
| A művelési és metszési eljárások kialakulásának okai | 7 |
| A termesztésbevétel hatása a szőlő megjelenési formájára és biológiai tulajdonságaira | 7 |
| A metszés nélkül művelt szőlő sajátosságai | 10 |
| A tőkeművelésmód és metszésmód fogalmi meghatározása | 17 |
| Morfológiai (alaktani) alapismeretek | 19 |
| A tőke és az idős fás részek | 19 |
| Az egyéves fás részek és a rügyek | 21 |
| A hajtások és a fürtök | 21 |
| A termésképződés | 26 |
| A rügyek kialakulása | 26 |
| A rügyek felépítése | 30 |
| A fürtkezdemények kialakulása és további sorsuk | 33 |
| A rügyek termékenysége | 35 |
| A rügyek termékenységét meghatározó tényezők | 39 |
| A termékenységi együttható fogalma | 44 |
| A metszés elmélete | 47 |
| A környezet meghatározta vegetációs lehetőségek | 47 |
| A vegetációs lehetőségek hasznosítása | 50 |
| A fajta szerepe | 50 |
| A metszés szerepe | 51 |
| A tőkék alakításának biológiai alapjai | 52 |
| A termőegyensúly | 52 |
| A terhelés | 56 |
| A rügyek szétosztása | 59 |
| A rügyek kihajtásának és alva maradásának biológiai sajátosságai | 60 |
| A polaritás | 60 |
| A tőkék erőbeni állapota | 62 |
| A világos rügyek kihajtása | 63 |
| A rejtett rügyek kihajtása | 67 |
| A polaritás leküzdésének módjai | 71 |
| A rövidmetszés | 71 |
| A váltómetszés | 73 |
| Az ívelés | 74 |
| A fejremetszés | 76 |
| A polaritás hasznosítása | 78 |
| A terhelés hatásai | 79 |
| A termésmennyiségre gyakorolt hatás | 79 |
| A termésminőségre gyakorolt hatás | 84 |
| A tőkék erőbeni állapotára gyakorolt hatás | 86 |
| Egyéb hatások | 88 |
| A teljesítőképesség | 88 |
| A teljesítőképességet befolyásoló tényezők | 89 |
| A legkedvezőbb terhelés és annak meghatározása | 94 |
| A termés meghatározása a metszéskor | 96 |
| A tőkeművelésmódok | 101 |
| A tőkeművelésmódokat meghatározó tényezők | 101 |
| A keskenysoros szőlők tőkeművelésmódjai | 115 |
| Legyezőművelés | 117 |
| Alacsony kordonművelés | 120 |
| Guyot-művelés | 127 |
| Szálvesszős metszéses fajművelés | 130 |
| A szélessoros szőlők tőkeművelésmódjai | 133 |
| Nagy termőfelületű tőkeformák | 133 |
| A nagy tőszám elvét követő eljárások | 163 |
| A keskenysoros szőlők szélessoros rendszerre állítása | 165 |
| A gyorsított tőkekialakítás és termőrefordítás | 169 |
| A támaszrendszerek | 170 |
| Karós támasz | 170 |
| Függőleges egysíkú huzalos támaszrendszer | 171 |
| Ferde vagy vízszintes tartósíkú támaszrendszerek | 177 |
| A metszésmódok | 179 |
| A metszésmódokat meghatározó tényezők | 179 |
| A metszésmódok csoportosítása | 181 |
| Rövidmetszések | 181 |
| Hosszúmetszések | 188 |
| A metszésmódok leegyszerűsítése | 198 |
| A metszés gyakorlati végrehajtása | 199 |
| A metszés ideje | 199 |
| A metszés eszközei | 201 |
| A metszés előtti rügyvizsgálat | 203 |
| A tőkék erőbeni állapotának elbírálása | 204 |
| A metszés technikája | 205 |
| A metszést kiegészítő munkák | 206 |
| A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése | 208 |
| A zöldmunkák | 211 |
| Technikai és biológiai alapelvek a keskenysoros szőlőkben | 211 |
| Technikai és biológiai alapelvek a szélessoros szőlőkben | 212 |
| A kötözés és a hajtásvezetés | 212 |
| A hajtásválogatás | 213 |
| A fürtök egy részének leszedése | 214 |
| A termőhajtások bekurtítása | 215 |
| A csonkázás | 216 |
| A hónaljhajtások kezelése | 220 |
| Egyéb zöldmunkák | 220 |
| Zöldmetszés másodtermés nyeréséért | 221 |
| A késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők metszése és kezelése | 222 |
| A jégverte szőlők metszése és kezelése | 223 |
| A művelési és metszési eljárások történeti fejlődése hazánkban | 224 |
| A filoxéravész előtti művelési és metszési eljárások | 224 |
| A filoxéravész után elterjedt és a szocialista nagyüzemek kialakulásáig uralkodó művelési és metszési eljárások | 227 |
| A szocialista nagyüzemekben kialakuló és elterjedő művelési és metszési eljárások | 231 |
| A szocialista nagyüzemek első évtizedének uralkodó irányzata | 231 |
| A szélessoros rendszerű szőlők művelési és metszési eljárásai | 233 |
| A művelési és metszési eljárások borvidékenkénti sajátosságai | 236 |
| Móri borvidék | 237 |
| Soproni borvidék | 244 |
| Alföldi borvidék | 252 |
| Badacsonyi borvidék | 264 |
| Balatonfüred-Csopaki borvidék | 268 |
| Balatonmelléki borvidék | 268 |
| Somlói borvidék | 269 |
| Bársonyos-Császári borvidék | 270 |
| Szekszárdi borvidék | 270 |
| Mecseki borvidék | 272 |
| Villány-Siklósi borvidék | 273 |
| Mátraaljai borvidék | 274 |
| Egri borvidék | 275 |
| Tokajhegyaljai borvidék | 276 |
| A borvidékekbe nem sorolt jó bortermőhelyek és bortermőhelyek | 281 |
| A tőkeelpusztulás és tőkefejsüllyedés | 282 |
| A nyakhajtások szerepe | 283 |
| A nyakhajtások megjelenése és a telepítési anyag közötti összefüggés | 283 |
| A lehetséges károsodások | 284 |
| A tőkék erőbeni állapota | 287 |
| A nyakhajtásokat adó rügyek és a tőkefejen levő rügyek közötti korrelációk | 290 |
| A nyakhajtások megjelenésének hatása a tőkefej további életére | 291 |
| A nyakhajtások megjelenésének időbeni sajátosságai | 292 |
| A metszés szerepe | 293 |
| A móri kopasz metszéses fejművelés | 294 |
| A soproni szálvesszős metszéses fejművelés | 296 |
| Az alföldi fejművelés | 296 |
| A badacsonyi két világos szemes metszéssel egybekötött bakművelés | 297 |
| A metszési sebek szerepe | 298 |
| A homoktalajok túlságos felmelegedésének szerepe | 302 |
| A tőkefejsüllyedés folyamata | 303 |
| A tőkeelpusztulás és a korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés | 307 |
| Művelési és metszési eljárások néhány külföldi szőlőtermesztő országban | 310 |
| Ausztria | 310 |
| Bulgária | 313 |
| Csehszlovákia | 315 |
| Franciaország | 315 |
| Jugoszlávia | 318 |
| Német Szövetségi Köztársaság | 319 |
| Olaszország | 320 |
| Románia | 324 |
| Szovjetunió | 325 |
| Művelési és metszési eljárások a házikertekben | 329 |
| Általános szempontok | 329 |
| Karós támaszú szőlők | 332 |
| Több sorban telepített huzalos támaszú szőlők | 333 |
| Különböző lugasok | 333 |
| Hasznos táblázatok | 341 |
| Irodalom | 357 |
| Név- és tárgymutató | 370 |
