1.034.790
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Vivat academia...
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület emlékkönyve a bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára 1735-1985.
| Kiadó: | Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület-Országos Erdészeti Egyesület |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 350 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-8261-47-1 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Előszó | 9 |
| A magyar bányászat, kohászat és erdészet múltja (szerk.: Zsámboki László) | 11 |
| A bányászat és kohászat története (Zsámboki László) | 11 |
| A kezdetektől a honfoglalásig | 11 |
| A honfoglalástól a 16. század derekáig | 12 |
| A három részre szakadt ország | 19 |
| Rákóczi szabadságharcától a kiegyezésig | 23 |
| A kibontakozó kapitalizmus kora (1867-1919) | 28 |
| A két világháború között (1919-1944) | 31 |
| Bányajog, bányarendtartás. A bánya-kohóipar szervezetének fejlődése | 33 |
| A bányász-kohász munkásmozgalom története a felszabadulásig (Gergely Ernő) | 42 |
| Az erdészet története (Hiller István) | 51 |
| Az első erdőrendtartás megjelenéséig (1565) | 51 |
| Erdőgazdálkodás és erdőrendtartás | 52 |
| Erdőgazdálkodás a két világháború között | 54 |
| Az erdész munkásmozgalom története a 20. századig | 54 |
| A hazai bányászat, kohászat és erdészet jelene, a jövő fejlődési útjai (szerk.: Csicsay Albin) | 69 |
| Bányászat (Kapolyi László) | 69 |
| Az energiahordozók bányászata | 70 |
| Egyéb ércek és ásványok bányászata | 73 |
| A jövő fejlődésének általános irányzatai | 75 |
| Kohászat (Soltész István) | 78 |
| Vaskohászat | 78 |
| Színesfémkohászat | 82 |
| Alumíniumkohászat | 85 |
| Öntészet | 88 |
| Erdőgazdálkodás (Királyi Ernő) | 93 |
| Az erdőgazdálkodás a felszabadulás után | 93 |
| Fatermesztés és fahasználat | 94 |
| Munkaerő-gazdálkodás és szociálpolitika | 96 |
| Műszaki színvonal és eszközállomány | 97 |
| Nemzetközi összehasonlítás | 98 |
| A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás múltja, jelene és jövője (szerk.: Hiller István) | 101 |
| A bányászati-kohászati ipar és tudomány a 18. században (Zsámboki László) | 101 |
| Bányászati-kohászati tanintézet vagy iskola (Berg-Schola, 1735-1762) (Zsámboki László) | 103 |
| Előzmények | 103 |
| A Bányászati-Kohászati Tanintézet működése | 113 |
| Versenyvizsgák, tanulmányi érmek | 115 |
| Az iskola felszerelései | 117 |
| Mit tanítottak a tanintézetben? | 118 |
| A tanintézet oktatói | 119 |
| A Bányászati-Kohászati Akadémia (Academia Montanistica, Bergakademie) 1762-1846 között (Zsámboki László) | 121 |
| Az akadémia megalapítása | 121 |
| A három évfolyamos akadémia megszületése | 123 |
| Az akadémia fejlődése a 19. század derekáig | 125 |
| Tananyag és tankönyvek | 126 |
| Épületek, gyűjtemények, laboratóriumok, könyvtár | 133 |
| Oktatók, tudományos kutatás | 134 |
| Az akadémia szakmai-tudományos kisugárzása | 137 |
| Az erdészet oktatása Selmecbányán (1770-1846) (Hiller István) | 139 |
| Előzmények | 139 |
| Az Erdészeti Tanintézet megalapítása | 142 |
| Wilckens és működése | 146 |
| Bányászati és Erdészeti Akadémia (1846-1904) (Zsámboki László) | 151 |
| Az 1846-os oktatási reform | 151 |
| Az akadémia az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején | 153 |
| Az akadémia magyar intézmény lesz (1867-1904) | 157 |
| A bányászat és kohászat oktatása | 157 |
| Az erdészet oktatása (Hiller István) | 164 |
| Az utolsó selmecbányai évek (1904-1919) (Hiller István) | 168 |
| Az 1904. évi átszervezés | 168 |
| Törekvések a főiskola áthelyezésére és szétválasztására | 168 |
| A polgári demokratikus forradalom időszakában | 170 |
| Sopron: 1919-től az önálló tanintézményekig | 173 |
| A bányászati felsőoktatás jelene (Takács Ernő, Tarján Iván) | 178 |
| A kohászati felsőoktatás jelene (Farkas Ottó, Sulcz Ferenc) | 187 |
| Az NME Gépészmérnöki Karának szerepe a bánya- és kohómérnökök képzésében (Páczelt István) | 199 |
| Az NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara (Molnár László) | 208 |
| Az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kara (Cservenka Miklós) | 213 |
| A jövő útja a Nehézipari Műszaki Egyetemen (Czibere Tibor) | 216 |
| Az erdészeti felsőoktatás jelene (Béldi Ferenc, Hiller István) | 219 |
| Az erdészeti felsőoktatás jövője (Gál János) | 227 |
| Az egyetemi ifjúság haladó hagyományai, szokásai, szervezetei (szerk.: Szilas A. Pál) | 231 |
| A diákhagyományok gyökerei (Bokor Balázs, Buócz Zoltán, Igmándy Zoltán, Szilas A. Pál, Turai András) | 232 |
| Diákszervezetek, diákélet 1848-ig | 234 |
| Az akadémia hallgatóságának szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban | 238 |
| Diákélet az Ifjúsági Kör megalakulásáig (1850-1878) | 239 |
| Diákélet az Ifjúsági Kör megalapítása után (1879-1919) | 242 |
| Sopron, az új székhely | 244 |
| A Tanácsköztársaság időszaka | 244 |
| A Tanácsköztársaság bukásától a népszavazásig | 246 |
| A népszavazástól a felszabadulásig | 248 |
| A felszabadulástól az erdészeti és a bányászati, kohászati felsőoktatás szétválásáig | 253 |
| Az önálló erdészeti, majd erdészeti-faipari-földmérési felsőoktatás időszaka | 255 |
| Diákhagyományok Miskolcon | 258 |
| A diákhagyományok felélesztése | 258 |
| A hagyományok elemei | 259 |
| Bányász-kohász-erdész dalok: A mi nótáink (Szilas A. Pál) | 264 |
| Diákdalok a selmeci diákélet kialakulása előtt | 264 |
| Bányászdalok | 265 |
| A selmeci diákok dalai | 265 |
| Ballag már a vén diák | 270 |
| Bányászhimnusz | 270 |
| A szakmai egyesületek múltja, jelene, feladatai a jövőben (szerk.: Varga Ferenc) | 271 |
| Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület története (Varga Ferenc) | 271 |
| Az egyesület megalapítása és előzményei | 272 |
| Fejlődés Selmecbányán (1892-1902) | 277 |
| Budapesten az eső világháború végéig (1903-1918) | 280 |
| A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben | 284 |
| Két világháború között (1920-1945) | 287 |
| A fellendülés időszaka 1945 után | 293 |
| Küldöttközgyűlések 1958-1984 között | 300 |
| Műszaki felsőoktatás | 301 |
| Iparpolitikai munka | 302 |
| Nemzetközi kapcsolatok | 304 |
| Vállalatok, intézmények egyesületi tagsága, pártoló tagok | 306 |
| Elnöki bizottságok | 307 |
| Múzeumok, gyűjtemények, emlékművek | 307 |
| Egyesületünk jubileumai | 308 |
| Nagyszerű elődeink emlékének ápolása | 310 |
| Szakosztályok, szakcsoportok és helyi csoportok | 311 |
| Lapunk fejlődése | 315 |
| Múlt és jövő | 318 |
| Az Országos Erdészeti Egyesület története (Király Pál) | 319 |
| Az egyesület megalakulásának történelmi előzményei | 319 |
| Az első magyarországi erdészegyesület: az Ungarischer Forstverein | 321 |
| Az Országos Erdészeti Egyesület megalakulása | 322 |
| Az egyesület működése a megalakulástól az első világháború végéig | 323 |
| Egyesületi erőfeszítések a magyar erdészeti szakirodalom megteremtése érdekében | 324 |
| Az egyesület szervezeti élete a századfordulóig | 327 |
| A századfordulótól az első világháború végéig | 329 |
| A forradalmak hónapjai. Egy történelmi korszak vége | 332 |
| Az erdészet és az egyesület helyzete az első világháború után | 332 |
| Az egyesület működése a felszabadulás után | 338 |
| Az újjáépítés időszaka | 339 |
| A fellendülés évei és a jelen | 340 |
| Az egyesület folyóirata | 342 |
| Egy sorsdöntő szerződés | 343 |
| Címváltozás 90 év után | 344 |
| Az új cím régi gyökerei | 344 |
| Az Országos Erdészeti Egyesület elnökei és titkárai | 345 |
| Epilógus | 346 |
| Összefoglaló forrásművek (Hiller István, Király Pál, Nándori Gyuláné, Szilas A. Pál, Varga Ferenc, Zsámboki László) | 347 |
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.