Fogatos járművek, szekerek, kocsik, hintók Magyarországon a XIX-XX. században

Előszó

1998. augusztus 20-a van, államalapító Szent István királyunk ünnepe. Bő két esztendő választ el bennünket az ezredfordulótól és belépünk a harmadik évezredbe. A technikai fejlődés csúcsán mit hoz a jövő, talány számunkra. Napjainkban a világűrutazások, a műholdak fellövése már napirenden van, távoli galaxisokat ismerünk meg, a Marsról láthatunk közvetlen felvételeket. A következő évszázad végére talán már a holdutazás lehetősége is szerepel majd az utazási irodák prospektusaiban.
De az űrrepülés és a mindennapok nélkülözhetetlen autóinak világában vessünk még egy pillantást a mintegy 5000 éves múltra visszatekintő szekerek, kocsik történetébe. Ebből a témából is a sajátosan magyar vonatkozásokat kiemelve, hiszen mi magyarok élen jártunk ebben is, s ugyanakkor Európa nem arra kíváncsi hogy átvettünk-e mindent a nyugati kultúrából hanem arra, hogy mi magyarok mivel gyarapítottuk azt.
A mátészalkai Szatmári Múzeumban található Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi- és hintógyűjteménye. A közel 100 darabot számláló kollekció nagy vonalakban prezentálja a magyar fogatos járművek legjellegzetesebb, még fellelhető darabjait. Elődöm, dr. Farkas József múzeumalapító 1975-ben létrehozta az országban akkor egyedülálló szekérgyűjteményt. 1995-ben ezt a kollekciót egészítettem ki egy nagyszámú kocsi- és hintógyűjteménnyel, amely az évek során tovább bővült speciális kocsikkal, hintákkal nemzeti kulturális örökségünk veszélyeztetett darabjaival E jelentős számú és típusú gyűjtemény motiválta a további kutatást és egy országos jellegű felmérés elvégzését. Örömmel tapasztaltam, hogy gyűjteményünk nem az egyetlen az országban. Több kisebb gyűjtemény található, főleg az egykori Magyar Királyi Ménesekben, Bábolnán, Mezőhegyesen, Párádon. Ezeken kívül jelentős gyűjtemény van Tápiószentmártonban, Egedhegyen, Ópusztaszeren. E gyűjtemények részletes ismertetésére a későbbiek során még kitérek. Vissza