1.034.164

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1994. 11. 9-11.

IV. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium Veszprém, 9-11. 11. 1994.

Előszó

A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága évtizedek óta széleskörű nemzetköri kapcsolatokkal rendelkezik. Már az 1970-es évek második felében felvetődött, hogy célszerű... Tovább

Előszó

A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága évtizedek óta széleskörű nemzetköri kapcsolatokkal rendelkezik. Már az 1970-es évek második felében felvetődött, hogy célszerű lenne a környező országok kutatóit is meghívni a rendszeresen megtartott konferenciákra, majd a kör tovább bővült. Figyelembe véve a feudáliskori kézművesipar nemzetközi hagyományait, melyeket az országok és tartományok közt vándorló legények is közvetítettek, elsősorban azon országokból jöttek a kutatók, ahol hajdan a magyar kézműveslegények is megfordultak, illetve ahonnan a munkát keresők szívesen átjöttek a történeti Magyarország területére. Az első, 1978-ban megtartott konferencián e kapcsolatok taglalása nagy szerepet kapott, melyhez szorosan kötődött a kölcsönhatások témája, hiszen a kapcsolatok révén munkamódszerek, technológiák, stílusok, szokások, ideológiák egyaránt közvetítődtek. E kérdések további kifejtésére adtak lehetőséget a következő, 1982-ben és 1986-ban megtartott konferenciák is. A kutatások során az is egyre világosabbá vált, hogy a kézműipar fejlődése gazdasági, társadalmi vonatkozásban igen sok hasonlóságot mutat, amit célszerű az empirikus feltárás mellett kvantitatív módszerekkel, a modern technika alkalmazásával is megvizsgálni. Ilyen összehasonlításokra elsősorban az 1982. évi konferencia során nyílt lehetőség, melyen a közép-európai országok kutatóin kívül angol, amerikai, olasz stb. szakemberek is részt vettek. Kedvelt összehasonlítási téma volt például a kézművesség és ipari forradalom, a legény mozgalmak és a munkásság kérdése. A konferenciáknak a korábbiakban az volt egyik érdekességük, hogy e keretben lehetőség nyílt keleti és nyugati kutatók találkozására, ami témánk szempontjából a két Németország szakembereinek volt fontos. Nyolc éves szünet után 1994. november 9-11-én került sor a IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpóziumra. Bácskai Vera javaslata alapján a konferencia elsősorban az összehasonlító társadalomtörténeti vizsgálatokat tűzte ki célul. A fő téma így „A kézművesszakmák hierarchiája" lett, melyen belül a következő részletkérdéseket kívánták megbeszélni a résztvevők:
- az egyes szakmák képviselőinek a társadalomban betöltött helye;
- anyagi viszonyaik;
- területi elhelyezkedésük, a városi és vidéki mesterek viszonya.
A hallgatók és előadók száma meghaladta az 50 főt. 38 előadás hangzott el, többségében a külföldiek részéről, akik közt német és osztrák kutatókat, valamint a szomszédos országokban élő kollégákat üdvözölhettünk. A külföldi előadók, zömmel egyetemi oktatók, átfogó társadalomtörténeti áttekintést adtak egyes kérdésekről, míg a hazaiak, akik közül a közgyűjtemények fiatal munkatársai emelhetők ki, egy-egy város iparosainak életét, az egyes szakmákban kialakult viszonyokat ismertették. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK - INHALTVERZEICHNISS
Bevezetés-Einleitung 9
A KÉZMŰVESEK TÁRSADALMI HELYZETE ÁLTALÁBAN
DIE GESELLSCHAFILICHE STELLUNG DER HANDWERKER IM ALLGEMEINEN
MÜLLER, Albert: Zum Problem der sozialen "Hierarchisierung" im Handwerk 13
A szociális „hierarchia" problémája a kézműiparban 21
SCHULTZ, Helga: Die gesellschaftliche Stellung des Zunfthandwerks in Berlin und
Brandenburg im 18. Jahrhundert 22
A céhes ipar társadalmi állása Berlinben és Brandenburgban a 18. században 30
BÁCSKAI Vera: Jövedelem, vagyon, presztízs és társadalmi helyzet a 19. század első
felében 31
Einkommen, Vermögen, Prestige und soziale Stellung in der ersten Hálfte des 19.
Jahrhunderts 36
T. MÉREY Klára: A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két
vegyeslakosságú mezővárosában (Tolna, Mohács) a 18. század végén 37
Hierarchie und Lohnverháltnisse der Handwerker in zwei südtransdanubischen
Marktflecken mit gemischter Bevölkerung (Tolna, Mohács) im ausgehenden 18.
Jahrhundert 52
SZABÓ Péter: A győri kézművesszakmák helye az adózási adatok tükrében 53
Győrer Gewerbe im Spiegel der Steuerungsdaten 60
BÉREZÉSI FORMÁK ÉS SZOCIÁLIS FELTÉTELEK
LOHNFORMEN UND SOZIALE BEDINGUNGEN
Darja MIHELIC: Entlohnung der Handwerker in ausgewahlten Stádten des
slowenischen Raums bis 1340 61
Kézművesbérek néhány szlovéniai városban 1340 előtt 71
SZENDE G., Katalin: Handwerkerwitwen in der mittelalterlichen Gesellschaft von
Ödenburg 72
Kézműves özvegyek Sopron középkori társadalmában 77
REITH, Reinhold: Lohnformen in frühneuzeitlichen Handwerk 78
Bérezési formák a kora újkori kézműiparban 85
SERCER Mária: A céhlegények bérei a 17. században 86
Die Lohnformen der Gesellen im 17. Jahrhundert 91
OTRUBA, Gustav: Das Verhaltnis Stadt-Landmeister in Niederösterreich 92
Városi és falusi mesterek Alsó-Ausztriában 98
FURCH, Helmut: Die Viertellade des Steinmetz- und Maurerhandwerkes im Kaiserlichen
Steinbruch am Leithaber in Beziehung zur Wiener Hauptlade - 17-18. Jhdt 99
A Lajta-hegységi Kaisersteinbruch kőfaragó és kőműves céhének vitája a bécsi
főcéhhel a 17-18. században 102
FEEDLER, Uwe: Handwerk und Bildung 103
Kézművesség és művelődés 108
BECKMANN, Uwe: Die Arbeitsstelle zur westfálischen Handwerksforschung 109
A vesztfáliai kézművesipari kutatóközpont 115
GYÖRTVÁNYI Sándor: Tekintélyelv és demokratizmus a 16-18. századi
magyarországi köteles céhlevelekben 116
Autoritátsprinzip und Demokratie in den Zunftbriefen der ungarischen Seiler des
16-18. Jahrhunderts 121
KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet: A kocsigyártás mesterei 122
Meister des Wagenbaus 127
CSIFFÁRY Gergely: Magyarország üveghutái 1827-ben elsősorban Ludovico Nagy
notitiái alapján 128
Glashütten in Ungarn im Jahre 1827 vornehmlich nach der "Notitia" von Ludovicos
Nagy 145
SZ. CSENKI Éva-J. HALÁSZ Margit: A magyarországi könyves iparág területi
elhelyezkedése a 18-19. században 146
Die territoriale Lage des ungarischen Buchgewerbes im 18-19. Jahrhundert 152
NAGY Mari-VIDAK István: Adatok a kapcakötő mesterség dél-dunántúli
megtelepedésének történetéhez 153
Einiges zur Geschichte der Niederlassung der Wollsocken-Macher in
Südtransdanubien 157
EGY-EGY MEGYE VAGY TELEPÜLÉS IPAROSAI
HANDWERKER IN DEN EINZELNEN KOMITATEN ODER SIEDLUNGEN
HALÁSZ J., Margit: Der Wandel der gesellschaftlichen, wirtschaftlichen und sozialen
Positionen innerhalb eines Handwerks vom 16. bis zum Anfang des 19. Jahrhunderts 158
A társadalmi, gazdasági és szociális helyzet változásai egy iparágon belül a XVI.
századtól a XIX. század elejéig 162
KNÉZI Judit: Somogy megyei fazekas áriimitációk 163
Preislimitationen für Keramik aus Komitat Somogy 170
WÖLLER István: A malomipar fejlődéséről, különös tekintettel Veszprém megyére 171
Zur Entwicklung der Mühlindustrie mit besonderer Rücksicht auf Komitat Veszprém 173
FODOR László: A kézművesszakmák területi eloszlása Udvarhely megyében a
századforduló idején 174
Die territoriale Gliederung des Handwerks im Komitat Udvarhely in der
Jahrhundertwende 184
OSTROLUCKA, Milena: Die Rolle der Vertreter der einzelnen Gewerbe in der
Stadtselbstverwaltung von Kosice im 17.-en Jahrhundert 185
Az egyes szakmák képviselete Kassa város önkormányzatában a XVII. században 191
HOLZ, Eva: Die Entwicklung des Gewerbes im 19. Jahrhundert in Ljubljana 192
A ljubljanai kézművesipar fejlődése a XIX. században 200
STEIDL, Annamarie: Mobilitát und Stabilitat im Wiener Zunfthandwerk (1740-1860)... 201
Mobilitás és stabilitás a bécsi céhes iparban (1740-1860) 208
SZABÓ Sarolta: A kézművesek életviszonyai Nyíregyházán a 19. század első felében... 209
Die Lebensverháltnisse der Handwerker in Nyíregyháza in der ersten Halfte des 19.
Jahrhunderts 215
SZŰCS Judit: Csongrád iparosainak szerepe a 19. századi mezőváros társadalmában 216
Die Stellung der Handwerker in der Gesellschaft des Marktfleckens Csongrád im
19. Jahrhundert 222
FORRÓ Katalin: Kézművesek Püspök-Vác mezőváros tanácsában 1790-1848 között 223
Handwerker in dem Rat des Marktfleckens Püspök-(Bischofs-)Vác zwischen
1790-1848 232
HODGYAI Mátyás: Iparosok, kereskedők és piac 1848 után Nagyváradon 233
Handwerker, Kaufleute und Markt in Nagyvárad nach 1848 244
KEETAEBL, Hans: Die Handwerkszünfte in Purbach am Neusiedler See 245
Kézművescéhek a Fertő melletti Purbachban 252
GÜRTLER, Wolfgang: Die Eisenstadter (Bürgerliche) Zunf der Uhrmacher, Schlosser
Büchsenmacher und WeiBklánpfner (1813-1869) 253
A kismartoni (polgári) órás, lakatos, puskaműves és bádogos céh (1813-1869) 261
KLUSCH, Horst: Die Hermannstádter Töpferzunft 262
A nagyszebeni fazekascéh 269
DAVIDHAZY István: 18. és 19. századi posztósműhelyek egy városon belüli területi
megoszlása 270
Die territoriale Gliederung der Tuchmacherwerkstátte einer Stadt im
18-19. Jahrhundert 275
ROZSA, Miklós: Einkommens- und Vermögensverháltnisse der Zuckerbácker von
Ofen in der ersten Halfte des 19. Jahrhunderts 276
A budai cukrászok jövedelmi és vagyoni viszonyai a 19. század első felében 288
NÉMETH Györgyi: Céhes tímárok Miskolcon a 19. század első felében 289
Zünftige Gerber in Miskolc in der ersten Halfte des 19. Jahrhunderts 294
VARGA Éva Teréz: Fafaragó specialisták a falu társadalmában (Bakonybél) 295
Holzschnitzer in der dörflicher Gesellschaft (Bakonybél) 298
DÖRNER E. Antal: A Szászvárosi szabók céhének 1807. évi alapszabályzata 299
Die Zunftordnung der Schneider von Szászváros aus dem Jahre 1807 300
VIGH Annamária: A pest-budai céhpecsétnyomók köriratainak heraldikai vizsgálata 301
Die heraldische Analyse der Umschrifte Pest-Budaer Zunftsiegel 305
Résztvevők névsora 307
Teilnehmersliste 307
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv